Űrszikla csapódott a Földhöz február 6-án, de a NASA közlése szerint 30 kilométer magasan szétégett az Atlanti-óceán felett. Vajon mi volt az oka, hogy a hírt csak most hozták nyilvánosságra? Valamit nagyon titkol az amerikai hadsereg…
A brazil partoktól mintegy 1000 kilométerre történt becsapódásról a NASA két hét után adott tájékoztatást – az űrkutatási hivatal az amerikai hadseregtől kapta információit.
Mit láttak a katonák? (Fotó: thinkstock)
De mit tudhatnak a katonák, milyen eszközeik vannak, amiket a tudósok sem használhatnak? Ugyanis ennek a becsapódásnak nem volt szemtanúja. Akár észrevétlen is maradhatott volna.
Valószínű, hogy katonai műhold észlelte a hirtelen hőhatást, és ebből számították ki a szikla lehetséges nagyságát.
Ezt a feltételezést erősíti meg a több űrteleszkóp fejlesztésében résztvevő Phil Plate csillagász is, aki
örülne, ha ennél pontosabb információkhoz juthatnának a „civilek” is.
Mindez nem csak arra figyelmeztet, hogy alig valamit tudunk az űrből érkező fenyegetésekről, hanem arról is, hogy az amerikai-orosz duóhoz felzárkózó Kína is katonai célú fejlesztéseken dolgozik a világűrben, és mindhárom ország gondosan titkolja a többi elől, hogy ki hol tart.
A most észlelt szikla mérete szobányi volt, érkezésekor pedig egy kisebb atombombányi energia szabadult fel…
Ehhez képest Cseljabinszk felett, 2013-ban 33 hirosimai atombomba erejével robbant szét 18 kilométer magasban egy meteorit.
Jelenleg egy ilyen „űrtámadás” ellen csak a légkör az egyetlen védőpajzsunk, egyéb lehetőségekről csak ötletelés folyik.
Forrás: Ripost
