Gyárfás Tamás, a Magyar Úszó Szövetség korábbi elnöke ellen emberölésre való felbujtás vádjával indult büntetőeljárás a Fenyő János médiavállalkozó 1998-as meggyilkolása ügyében. 2024 februárjában a Fővárosi Törvényszék első fokon hét év fegyházbüntetésre ítélte Gyárfást bűnsegédként elkövetett emberölés miatt, míg Portik Tamás felbujtóként életfogytiglani szabadságvesztést kapott – írja a Telex.hu.
Az ügyészség fellebbezést nyújtott be, mivel az elsőfokú ítéletet túl enyhének tartotta, és legalább tíz év szabadságvesztést kért Gyárfásra. A Fővárosi Ítélőtábla 2024 októberében kitűzte a másodfokú tárgyalás időpontjait novemberre, és várható volt, hogy november 28-án jogerős ítélet születik az ügyben – írja az Index.hu.
Az elérhető források alapján az utolsó nyilvános információk 2024 októberéből származnak, amikor az ügyészség súlyosbításért fellebbezett, és a másodfokú tárgyalás időpontjait kitűzték. Azóta nem jelentek meg újabb hírek az ügy fejleményeiről – írja a Hirmagazin.eu.
Magyarországon a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (Be.) szabályozza a tárgyalások kitűzését és lefolytatását. Az ítélethirdetés után a másodfokú eljárásra nincs szigorúan meghatározott határidő, de az eljárás ésszerű időn belüli lefolytatására törekedni kell.
Mennyi időn belül kell kitűzni a tárgyalást másodfokon?
- Fellebbezés után: Ha az elsőfokú ítélet ellen valamelyik fél (pl. ügyészség, vádlott, védő) fellebbez, akkor az ügy automatikusan a másodfokú bíróság elé kerül. Az ügyészség és a védelem fellebbezési indokainak benyújtása után a másodfokú bíróság dönt a tárgyalás kitűzéséről.
- Nincs szigorú határidő: A Be. nem ír elő konkrét időkeretet arra, hogy a másodfokú bíróság mennyi időn belül kell kitűzze a tárgyalást, de az ésszerű időn belüli elbírálás elve érvényesül. Ha az ügy elhúzódik, az akár jogorvoslati lehetőséget is teremthet.
- Átlagos időtartam: Magyarországon a másodfokú büntetőeljárások jellemzően néhány hónaptól akár egy évig is eltarthatnak, különösen bonyolult ügyekben.
- Bírósági túlterheltség és egyéb tényezők: A másodfokú tárgyalás kitűzésének időpontját befolyásolhatja a bíróság leterheltsége, az ügy bonyolultsága, az ügyészi és védői indítványok, valamint az, hogy szükséges-e új bizonyítási eljárás.
Ha egy ügy indokolatlanul elhúzódik, az érintett fél panaszt tehet az Emberi Jogok Európai Bíróságán a tisztességes eljáráshoz való jog (EJEE 6. cikk) megsértésére hivatkozva.
A 2017. évi XC. törvény (Be.) valóban tartalmaz szabályokat arra vonatkozóan, hogy milyen esetekben rendelhető el előzetes letartóztatás (ma már hivatalosan „letartóztatásnak” nevezik). Az általános elv az, hogy ha az elsőfokú bíróság két évnél súlyosabb szabadságvesztést szab ki, akkor fennállhat a letartóztatás elrendelésének vagy fenntartásának lehetősége. Azonban ez nem automatikus – a bíróság mérlegeli az adott ügy körülményeit.
Mit mond a törvény?
A Be. 276. § (3) bekezdése kimondja:
„Ha az elsőfokú bíróság két évi vagy azt meghaladó tartamú szabadságvesztést szab ki, és a vádlott szabadlábon van, a bíróság köteles mérlegelni, hogy a letartóztatás általános feltételei fennállnak-e.”
Ez azt jelenti, hogy a bíróság minden esetben megvizsgálja, hogy az alábbi feltételek fennállnak-e:
- Megszökés, elrejtőzés veszélye
- Bűnismétlés veszélye
- Tanúk befolyásolásának veszélye
Ha ezek bármelyike fennáll, akkor a bíróság elrendelheti a letartóztatást, de ha nem, akkor a vádlott szabadlábon maradhat a másodfokú ítéletig.
Mi történt Gyárfás Tamás esetében?
Gyárfást nem tartóztatták le az elsőfokú ítélet után, noha 7 év fegyházbüntetést kapott. Ennek oka valószínűleg az, hogy a bíróság nem látta indokoltnak a letartóztatását, például mert:
- végig együttműködött a hatóságokkal,
- nem merült fel szökés veszélye,
- nem jelent veszélyt a társadalomra,
- nincs rá bizonyíték, hogy befolyásolná a tanúkat.
Ha a másodfokú bíróság súlyosbítja az ítéletet, és például életfogytiglani szabadságvesztésre módosítja, Gyárfás Tamás kérhet haladékot a büntetés megkezdésére, de ez nem automatikus, és a bíróság mérlegeli, hogy megadja-e.
Hogyan lehet haladékot kérni a büntetés megkezdésére?
A Be. 588. § (1) szerint, ha valakit szabadságvesztésre ítélnek, az ítélet jogerőre emelkedése után haladéktalanul be kell vonulnia a büntetés-végrehajtási intézetbe. Azonban:
- Az ítélet után lehetőség van végrehajtás felfüggesztését kérni, ha rendkívüli okok indokolják.
- Az elítélt kérhet halasztást a büntetés megkezdésére, de ezt csak különösen indokolt esetben engedélyezhetik (pl. súlyos betegség, családi okok).
Van reális esélye a haladéknak Gyárfás esetében?
1. Ha a másodfokú bíróság életfogytiglani büntetést szab ki
- A súlyos ítélet után kisebb az esély arra, hogy haladékot kap, mert a bíróság tartani fog attól, hogy esetleg külföldre távozik vagy más módon megpróbálja elkerülni a büntetést.
- Ha letartóztatják a másodfokú ítélet után, akkor eleve nem lesz lehetősége halasztásra.
2. Ha a másodfokú bíróság nem súlyosítja az ítéletet
- Ha marad a 7 éves fegyház, akkor nagyobb eséllyel kérhet haladékot.
- Ilyen esetekben a bíróság néha néhány hetes vagy hónapos halasztást adhat, például egészségi állapot vagy más indok miatt.
Összegzés:
Ha Gyárfás ügyében az ítélet életfogytiglani szabadságvesztésre súlyosbodik, akkor rendkívül kicsi esélye van arra, hogy haladékot kapjon. Ha a 7 év marad, akkor nagyobb az esélye, de a végső döntés mindig a bíróság kezében van.
