Egy névtelenséget kérő egészségügyi dolgozó megtámadta a koronavírus elleni védőoltás kötelező igénybevételét szabályozó kormányrendeletet az Alkotmánybíróságon.
Mindenki ezt olvassa most!
Az indítványozó érthetetlennek és a kormányzati kommunikációval ellentétesnek nevezte, hogy az elmúlt másfél évben áldozatos szolgálatot teljesítő egészségügyi dolgozókkal szemben a rendelet súlyosan méltatlan kényszerhelyzetet teremtett. Az alkotmányjogi panaszt soron kívüli eljárásban bírálják el.
Mint ismeretes, az 507/2021. (VII. 31.) Korm. rendelet szeptember 1-jéről szeptember 15-re tolta ki azt a határidőt, amíg az egészségügyben dolgozóknak kötelezően be kell oltatniuk magukat.
A Pintér Sándor miniszterelnök-helyettes aláírásával megjelent jogszabály csak egyetlen pontjában módosította a koronavírus elleni védőoltás kötelező igénybevételéről szóló 449/2021. (VII. 29.) Korm. rendeletet.
Köteles felvenni és igazolni
A kormányrendelet kimondja, hogy nem hozható létre jogviszony azokkal az egészségügyi dolgozókkal, rezidensekkel és gyógyszerészekkel, akik a módosított határidőig – azaz jövő szerdáig – nem oltatják be magukat. Ők a következő területeken dolgoznak:
Mindenki ezt olvassa most!
- alapellátás,
- ügyeleti ellátás,
- járóbeteg-szakellátás,
- diagnosztika,
- fekvőbeteg-szakellátás,
- mentést igénylő ellátás,
- betegszállítás,
- bentlakásos szociális vagy gyermekvédelmi intézményben szervezett egészségügyi ellátás,
- fegyveres és rendvédelmi szervek egészségügyi ellátása (dolgozók és fogvatartottak alapellátása),
- valamint a lakossági gyógyszerellátás, vagyis a gyógyszerészek, asszisztensek, szakasszisztensek.
A KORMÁNYRENDELET SZERINT A FOGLALKOZTATOTT JOGVISZONYÁT FELMENTÉSSEL, ILLETVE FELMONDÁSSAL AZONNALI HATÁLLYAL MEG KELL SZÜNTETNI, HA AZ OLTÁS FELVÉTELÉT A FELSZÓLÍTÁSTÓL SZÁMÍTOTT TIZENÖT NAPON BELÜL NEM TUDJA IGAZOLNI, VAGY NEM MUTAT BE ORVOSI SZAKVÉLEMÉNYT, AMELY IGAZOLJA, HOGY NEM VEHETI FEL A VAKCINÁT.
Soron kívüli eljárásban
A kormányrendeletet pár nappal a megjelenése után alkotmányjogi panasszal megtámadta az Alkotmánybíróságon egy névtelenséget kérő egészségügyi dolgozó. Az indítványt szeptember 3-án szignálta ki előadó alkotmánybíróra Sulyok Tamás, a testület elnöke, aki korábban az Indexnek adott interjújában hangsúlyozta:
a koronavírus-járvánnyal, a különleges jogrenddel kapcsolatos ügyekben soron kívüli eljárást rendeltem el. Fontosnak tartjuk ugyanis, hogy ezeket az ügyeket minél előbb elbíráljuk. Ezt tettük a tavaly márciustól júniusig tartó pandémiás időszakban a különleges jogrendet érintő ügyekben is, amikor ezeket átlagosan 38 nap alatt elbíráltuk.
Súlyosan méltatlan kényszerhelyzet
Az indítványozó, aki az érintettségét munkaszerződésének csatolásával igazolta, alkotmányjogi panaszában egyebek között kifejtette:
Álláspontom szerint a védőoltás felvételének elmulasztásához fűzött joghátrány, azaz a szakképesítéssel rendelkező foglalkoztatott munkaviszonyának quasi rendkívüli felmondással történő megszüntetése olyan súlyú anyagi és erkölcsi következményekkel jár, amely egyáltalán nincs arányban a pandémia visszaszorításának céljával és egyben a bevezetése időpontjára tekintettel észszerűtlen.
A panaszos szerint a kormány a rendelettel kényszeríti az egészségügyben dolgozó munkavállalókat a védőoltás felvételére, abból a burkolt célból, hogy az átoltottsági statisztikát növelje.
Azzal sem ért egyet, hogy a kormány nem differenciálta a jogkövetkezményeket, hanem egyből azonnali felmondást helyezett kilátásba. Pedig – folytatta az indítványozó – rendelkezhetett volna az oltatlanok ideiglenes távmunkavégzéséről, a munkaviszonynak a veszélyhelyzet megszűnéséig tartó felfüggesztéséről, fizetés nélküli rendes vagy rendkívüli szabadságról stb.
Ezért érthetetlen, túlzó és a kormányzati kommunikációval szöges ellentétben – az elmúlt másfél évben végzett megfeszített, áldozatos szolgálatot teljesítő – egészségügyi dolgozókkal szemben súlyosan méltatlan a rendelet alapján megteremtett kényszerhelyzet.
Az indítványozó szerint a kormányrendelet megtámadott rendelkezései korlátozzák a testi integritáshoz és a testi egészséghez fűződő jogát, és olyan munkafeltételeket teremtenek, amelyek az emberi méltóságán és az egészségén túl veszélyezteti a biztonságát is.
Mindenki ezt olvassa most!
(Borítókép: MTI/Rosta Tibor)
