A titkosszolgálatok egyik legfontosabb feladata az állami vezetők rejtett magánéletével kapcsolatos veszélyek kiszűrése. Kaleta Gábor ügyéhez kapcsolódva törvénycsomagot nyújtanak be, de a prominens személyeknek más kockázatokkal is szembe kell nézniük.
Néhány napja jelentette be Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője, hogy pedofilellenes törvénycsomagot nyújtanak be az országgyűlés elé jövő héten a gyermekek védelméért és az elkövetők súlyosabb büntetéséért.
Kocsis Máté azt közölte, hogy létre kell hozni egy kereshető pedofil-nyilvántartást azokról, akik gyermekek sérelmére követtek el szexuális bűncselekményt. Ez ugyanis szerintük sok esetben meggátolhatja, hogy a pedofilok újra gyermekek közelébe kerüljenek.
Az új jogszabályok elkészítésében szerepe volt a volt perui nagykövet, Kaleta Gábor ügyének, amit Kocsis Máté is kommentált, mondva, enyhének tartja a kiszabott büntetést. Ismert, a volt diplomatát a bíróság egy év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte, miután Kaleta több ezer, gyermekekről készült pornográf felvételt tárolt a laptopján.
A Fidesz frakcióvezetője arról azonban nem tett említést, hogy megvizsgálják-e, hogy a titkosszolgálat jól végezte-e a munkáját, hiszen az egykori perui nagykövet tette nemzetbiztonsági kockázatot is jelenthetett volna, ha netalán megzsarolják a fotók miatt.
A nemzetbiztonsági kockázatok feltárása elengedhetetlen
Ahogy az Információs Hivatalnak el kellett volna járnia a volt nagykövet ügyében, úgy belfödön az Alkotmányvédelmi Hivatalnak (AH) is van teendője a magas állami beosztású vezetők életével, rejtett magánéletével kapcsolatos nemzetbiztonsági kockázatok kiszűrésével.
Az állami vezetők az AH védettsége alatt állnak. Ez mit is jelent? Többek között azt, hogy az AH feladata, hogy az állami prominens személyek pozícióját és annak méltóságát megvédje, ha kell, akár saját maguktól is. Mindezt annak az érdekében végzik, hogy a kormányzat és állam gazdasági, pénzügyi vezetői ne legyenek támadhatóak, zsarolhatóak.
Ez felmerülhet akkor is, ha egy prominens személy rejtett magánéletének részleteit egy újság megszerzi és nyilvánosságra hozza.
„És ha ez megtörténhet, újabb kérdés az, hogy vajon egy ellenérdekelt titkosszolgálat, akinek minden technikai és humán erőforrás a rendelkezésére áll, milyen információkat szerezhet meg a védett személyekről”
– vetette fel lapunknak egy volt titkosszolgálati dolgozó, neve elhallgatását kérve.
„Miként lehet értékelni azt a titkosszolgálati munkát, amely egy ekkora szivárgást nem tud időben feltárni és nem tesz ellenlépéseket?”
– tette hozzá.
„Ha az Alkotmányvédelmi Hivatal egy állami vezető rejtett magánéletéről értesül, kockázatértékelést kell végeznie és fel kell lépnie. Adott esetben a prominens személyt tájékoztatnia kell arról, hogy mire vigyázzon. Anno például létezett egy olyan titkosszolgálati taktika, hogy megelőzésképpen a célszemély tudomására hoztuk, hogy figyeljük, és az üzenetek küldözgetése nem folytatódott.”
Az illető felhívta a figyelmet arra is, hogy a telefonon történő sms-váltások vagy chatelések azért is problémásak, mert a készülék ellopható és feltörhető, esetleg meghackelhető. „Az AH rendelkezik többek között a Finfiser és Finspy programokkal és olyan egyéb lehetőségekkel, amelyekkel a telefon tartalma, illetve az azon végzett forgalom megfigyelhető.”
Az ex titkosszolga elmondta azt is, hogy egy gyanú esetén a minimumlépés az lett volna, hogy az illető mobiltelefonját megfertőzik, és az azon tárolt tartalom alapján vagy kiszorítják a kockázati tényezőt jelentő személyt a prominens vezető közeléből vagy felhívják a prominens figyelmét, hogy minek veszélynek van kitéve, ezért jól gondolja át, hogy mit tesz.
blikk
