Május 15-én kezdődött el Észtországban a NATO minden eddiginél nagyobb hadgyakorlata, amely május 26-ig, 14 ezer szövetséges katona részvételével zajlik az orosz határ közvetlen közelében.
A hadgyakorlat egyértelmű üzeneteket hordoz. Egyrészt a NATO meg kívánja mutatni a haderejét, másrészt pedig azt, hogy készen áll a harmadik világháborúra, amennyiben életbe lép az ötös cikkely.
Oroszország eddig is számtalanszor figyelmeztetett a hasonló nyugati provokációkra. Bár minden évben tartanak hadgyakorlatot Észtországban, a jelenlegi helyzetben ez súlyos eszkalációval fenyeget, különösen, hogy az ötös cikkely életbe lépését gyakorolják.
A legfrissebb hírek itt!
A NATO Tavaszi Vihar névre keresztelt hadgyakorlata a Foreign Policy szerint egy esetleges Oroszország elleni tradicionális (nem atom) háborúra hivatott felkészíteni a szövetség haderejét. Az orosz-ukrán háború kirobbanása óta már több hadgyakorlatra is sor került, azonban méreteiben egyik sem volt a mostanihoz fogható.
Egy NATO-orosz hagyományos háború egyik kulcsfontosságú frontja éppen a balti-államok részvételével körvonalazódna, ugyanis az oroszok számára stratégiai cél lenne a gyakorlatilag erőddé biztosított Kalinyingrad összekapcsolása Oroszország legjelentősebb európai szövetségesével, Fehéroroszországgal.
EHHEZ ÁT KELLENE TÖRNI A 100 KILOMÉTERES SUWALKI-FOLYOSÓT, AMELY A LITVÁN-LENGYEL HATÁR MENTÉN HÚZÓDIK. AMENNYIBEN EZ MEGVALÓSULNA, ÚGY DE FACTO KÖZVETLEN KAPCSOLAT ALAKULNA KI OROSZORSZÁG ÉS KALINYINGRAD KÖZÖTT, AMI A TOVÁBBI KATONAI MŰVELETEK TEKINTETÉBEN ELENGEDHETETLEN.
Földrajzilag nézve tehát egyszerű megérteni, hogy miért fontos a balti-államok megvédése. Amennyiben Oroszország offenzívát indítania egyszerre Észtország és Lettország, valamint Fehéroroszország irányából, úgy a Suwalki-folyosó áttörésével körbe tudnák zárni a három balti-államot, valamit azzal is fenyegetnének, hogy megszerzik az irányítást a Balti-tenger felett. Mondhatnánk, hogy a svéd és a finn NATO-csatlakozás fontos lehet majd ebben a tekintetben, azonban ezek az országok már eddig is szorosan együttműködtek a NATO-val, a csatlakozás gyakorlatilag formaiság, nem változtat a NATO eddigi erején.
A hadgyakorlaton résztvevő egyik tiszt úgy nyilatkozott, hogy „Oroszország egy dologból ért, az erőből. Látniuk kell, hogy a szövetségünk már az első pillanattól kezdve képes a harcolni”. Az ilyen kijelentések azonban ismét csak provokációra alkalmasak, és eszkalálhatják a már jelenleg is puskaporos helyzetet. Azonban mint kiderült, a NATO nem riad vissza az értelmetlen eszkalációtól.
MÁJUS ÉS SZEPTEMBER KÖZÖTT TOVÁBBI 18 HADGYAKORLATOT TERVEZNEK.
A Foreign Policy kiemeli, hogy a nyugati katonai vezetők tisztában vannak azzal, hogy Oroszország légi és tengeri hadereje javarészt érintetlen az ukrán háború által. A nyugati médiában emellett erősen túlzó számok jelennek meg az orosz veszteségekkel kapcsolatban is.
A lapnak nyilatkozó NATO-tiszt szerint Oroszország már öt héten belül képes volt új egységeket küldeni a frontra. Megjegyzi, hogy ugyan ezek képzetlen katonák, de egy idő után a mennyiség minőséggé válik, az oroszok számára pedig bőven elérhető még emberanyag.
A legfrissebb hírek itt!
Érdemes még megemlíteni, hogy egyes tagállamok, első sorban a balti-államokkal és Lengyelországgal, napi szinten tesznek olyan kijelentéseket, amelynek az eszkaláción kívül semmilyen más célja nincs. A lengyelek már álltak elő például olyan ötlettel, hogy Oroszországot fel kell darabolni, míg Moszkva szerint az észtek oroszfóbiája már az élet minden területén jelen van.
A balti-országok, Litvánia, Lettország és Észtország 2014 óta folyamatosan egyre nagyobb mértékben költenek védelmi kiadásokra. Néha ezt úgy érik el, hogy a leselejtezett katonai felszerelést az ukránoknak adják, majd az Európai Uniónak úgy számláznak, mintha az általuk adott felszerelés új lenne, a befolyt összeget pedig arra fordítják, hogy fejlesszék haderejüket.
A Reuters nemrég arról számolt be, hogy a NATO júliusi vilniusi gyűlésén több ezer oldalnyi titkosított dokumentumot fogadhatnak el, amelyek pontosan részletezik majd, hogy miként reagáljanak egy esetleges orosz támadásra. Erre a hidegháború óta nem volt példa. A lépés alapjaiban változtatja meg a NATO-t, amely évtizedek óta nem készített ilyen méretű védelmi terveket.
MAGYARUL: A NATO MINDEN LÉPÉST MEGTESZ ARRA, HOGY FELKÉSZÜLJÖN A HARMADIK VILÁGHÁBORÚRA.
A felkészülés azonban nem olyan egyszerű, hiszen a NATO 31 tagországból áll, amelyek mind különböző kapacitásokkal rendelkeznek. 2022-ben megállapodtak arról, hogy a korábbi 40 ezerről 300 ezerre emelik az „azonnal” bevethető katonák számát.
A legfrissebb hírek itt!
Azonban már most komoly gondot jelent a NATO-csapatok ellátása. Míg az oroszok képesek hadigazdálkodásra fogni a teljes országot, addig ez a Nyugaton nehezen elképzelhető.
Összességében elmondható, hogy
- Oroszország tisztában van azzal, hogy egy NATO-elleni háború beláthatatlan következményekkel járna, és semmilyen orosz érdek nem diktálja, hogy megindítsanak egy ilyen támadást.
- Másrészt a NATO tisztában van azzal, hogy Oroszország a világ legjelentősebb atomhatalma, egy ország létét veszélyeztető NATO-támadás pedig az orosz nukleáris doktrína szerint éppen elég ahhoz, hogy megtörténjen a világégés.
A NATO és Oroszország közötti proxiháború már így is tart, Ukrajnában. Mindkét fél óvatosan, de próbálja tesztelni egymás haditechnológiáját és lényegében az a fél fog győzni, amelyik rá tudja kényszeríteni a másikra az akaratát a fronton.
