Mária von Vetsera bárónő
Mária von Vetsera bárónő, Maria (Mary) Alexandrine Freiin von Vetsera (Bécs, 1871. március 19. Mayerling, 1889. január 30.), osztrák bárókisasszony, Rudolf koronahercegnek, az Osztrák–Magyar Monarchia trónörökösének szeretője. A korabeli magyar sajtóban Vetsera Mária néven is szerepel.
Maria von Vetsera baronessz édesapja Albin von Vetsera báró, osztrák diplomata (1825-1887), édesanyja Helene von Vetsera báróné, született Helene Baltazzi (1847-1925) volt. Négy gyermekük született, Maryát, a harmadikat, Marynek becézték. Részben német–cseh származású családból való, bizonyos fokú görög keveredéssel is.
– Ladislaus von Vetsera, Laci (1865-1881)
– Johanna von Vetsera, Hanna”(1868-1901), később von Wallandt-Rheyd gróf felesége
– Maria Alexandrine von Vetsera, Mary (1871-1889)
– Franz Albin von Vetsera, Feri (1872-1915)
Mary legidősebb fivére, Ladislaus von Vetsera 1881. december 8-án vesztette életét a bécsi Ring színházban (Ringtheater) kitört katasztrofális tűzvészben, amely több száz áldozatot követelt. Helene von Vetsera testvéreinek, Mary nagybátyjainak nagy hírű istállójuk volt, saját lovaikkal szerepeltek nemzetközi lóversenyeken, jó lovasok voltak, a Vetsera és a Baltazzi családok tagjai a Monarchia és a nemzetközi politikai, üzleti és társasági élet ismert alakjai voltak, otthonosan mozogtak Európa arisztokrata köreiben. 1877-ben, amikor Mary még csak hatéves volt, anyja, Helene báróné szerelmi viszonyba keveredett a nála tíz évvel fiatalabb, akkor mindössze 19 éves trónörökössel, Rudolf koronaherceggel, és ő lett a trónörökös első szeretője.
Az apa, Albin von Vetsera báró 1887-ben bekövetkezett halála után Marynek és testvéreinek gyámjául Georg von Stockau grófot (1854-1901) jelölték ki (Eveline Baltazzi (1855-1901) férjét, Helene sógornőjét).
Mary Vetsera bárónőt Bratfisch kocsis előbb Breitenfurtba vitte, itt várták be Rudolfot, aki beszállt a hintóba, és együtt hajtattak a mayerlingi vadászkastélyba. Másnap reggel mindkettőjüket holtan találták. Mind a mai napig tisztázatlan, hogy Maryt Rudolf trónörökös lőtte-e agyon azon az éjszakán, vagy mindkettőjüket valaki más gyilkolta-e meg. Az eset részleteit az uralkodó család eltitkolta, rendőri vizsgálat nem folyt. Nincsenek döntő bizonyítékok, de nagyon valószínű, hogy Rudolf előbb Maryt lőtte agyon, azután maga is öngyilkos lett.
Közvetlenül a haláleset felfedezése után Rudolf vadásztársa, Hoyos gróf a szörnyű hírrel Bécsbe sietett, de ő még úgy adta elő, hogy Rudolfot Mary mérgezte meg. Rudolf trónörökös halálhírét senki sem merte elmondani a császárnak. Végül Nopcsa báró Erzsébet császárnénak (1837-1898) jelentette, hogy meghalt a fia. Erzsébet azonnal intézkedett. Saját lakosztályában fogadta Ferenc Józsefet, és zárt ajtók mögött beszélt vele. Senki sem tudja, mit mondott el férjének a császárné, és mi történt közöttük ekkor. Röviddel e beszélgetés után Erzsébet Katharina Schrattot (1853-1940) hívatta, akit a császárhoz küldött, hogy vigasztalja őt. Ezután leányáért, Mária Valéria főhercegnőért küldetett. Amikor Valéria megtudta bátyja halálának hírét, első kérdése ez volt: Ugye, öngyilkos lett? Erzsébet később felháborodottan tagadta mindezt. Úgy tűnik, a családtagoknak is először azt az elviselhetőbb verziót mondtak el, hogy Rudolfot Mary Vetsera mérgezte meg, majd a leány maga is mérget vett be. A császár csak 24 óra múlva tudta meg a megdöbbentő igazságot, hogy fia önkezével vetett véget életének. A mélyen katolikus Ferenc József császárt megrázta ez a számára elfogadhatatlan történés. Rudolf koronaherceg halálhírét úgy jelentették be, hogy a trónörökös halálát szívroham okozta. A római katolikus egyház számára amely az öngyilkosoktól mindmáig megtagadja az egyházi temetést külön hivatalos boncolási jelentés készült, amely szerint Rudolf pillanatnyi elmezavarában követte el tettét. Az elhunyt Rudolfot így teljes császári pompával kísérhették a kapucinus templom császári kriptájába (Kaisergruft).
Mary Vetsara bárónő halálát szigorúan elkülönítették Rudolf trónörökös halálhírétől. Még annak puszta tényét is, hogy ő is ott lett volna Rudolffal együtt a mayerlingi kastélyban a trónörökös halálának éjszakáján, el kellett titkolni. Csupán a trónörökös halálának ténye került nyilvánosságra, a bárónőről hivatalosan sehol nem eshetett szó. A leány holttestét azonnal, a legnagyobb titokban eltávolították Rudolf mellől, kicsempészték a mayerlingi kastélyból, és titokban a közeli heiligenkreuzi cisztercita apátságba vitték, ott az öngyilkosok kriptájába helyezték. Temetéséről még családját is kizárták, csupán nagybátyja, Alexander Baltazzi és gyámja, Stockau gróf vehettek részt (Mary édesanyja már nem). Rajtuk kívül csak kolostorbéli szerzetesek, és Bécs rendőrfőnöke volt jelen, embereivel.
Az a tény, hogy Rudolffal együtt valaki más is meghalt Mayerlingben, sokáig teljes titokban maradt, a Vetsera családot is teljes hallgatásra kötelezték. Mary von Vetsera bárónő holttestét a család csak jóval később helyezhette át rendes sírhelyre, a heiligenkreuzi temetőbe, mai helyére. Az addig megbecsült Vetsera családot gyakorlatilag kiközösítette a császári család, és az arisztokrata társaság is kerülte őket, köszönésüket sem fogadták. A császári család a 18 éves Mary Vetserát tartotta bűnösnek a 31 éves, évek óta kicsapongó életet élő, prostituáltakat látogató trónörökös elcsábításában, és őt okolták Rudolf halála miatt is. Ezt a látszatot egészen a Monarchia bukásáig fenntartották. A cenzúra évtizedeken keresztül semmilyen ettől eltérő értesülést, önigazoló kísérletet sem engedett megjelenni. Mary édesanyjának, Helene von Vetserának el is kellett hagynia Ausztriát. Ugyanerre a sorsra jutott az erkölcstelen kerítéssel megvádolt Marie von Larisch-Wallersee grófnő is, akinek hallgatását a császár pénzzel vásárolta meg.
Az uralkodó család érdekében a kettős haláleset pontos körülményeinek felderítése elmaradt, az ügyet ma is homály fedi. Az évtizedek folyamán megjelent sajtócikkekben és könyvekben az összes elképzelhető változatot megszellőztették. Leírták már, hogy a leányt a trónörökös ölte meg, aki aztán öngyilkosságot követett el. Azt is, hogy mindketten öngyilkosok lettek. Azt is, hogy egymást ölték meg, és azt is, hogy valaki más ölte meg mindkettőjüket. Leírták, hogy a halál időpontjában a leány terhes volt, és azt is, hogy nem volt az.
A holttestek első, korabeli helyszíni vizsgálata alapján hamar kitűnt, hogy Mary több órával korábban halt meg, mint Rudolf. Ebből arra is lehet következtetni, hogy Rudolf ölte meg a leányt, és a halott mellett üldögélt, míg végül maga ellen fordította fegyverét. Egy másik elmélet szerint a halálára készül? Rudolf közös öngyilkosságot javasolt szeretőjének, és a fiatal Mary, aki bolondulásig szerelmes volt a férfibe, minden áldozatra kész volt szerelméért. Más elemzések azt sugallják, hogy Mary terhes volt a koronahercegtől, és a kastélyban magzatelhajtást (abortuszt) végeztek rajta, a leány belehalt a tiltott műtétbe, és Rudolfot annyira összetörte a halála miatt érzett önvád, hogy öngyilkos lett. Van olyan jelentés, amely szerint a helyszínen csak egyetlen revolvergolyó került elő. Voltak szemtanúk is, akik a leány fején golyó-ütötte lyukat láttak. A holttestek megtalálásakor kialakult zűrzavarban sokan tettek egymásnak ellentmondó észleléseket és tanúvallomásokat.
Forrás: hu.wikipedia.org; Képek: Google; Korrektúra: www.hirmagazin.eu;
Cím: I ker. Mária von Vetsera bárónő
Tel: 0036705322177
E-mail: szerkesztoseg@hirmagazin.eu
Web: www.hirmagazin.eu
