Forrás: M1 – Ma reggel | 2015. 05. 03. 12:34:00
Alig több mint egy hete, csaknem 40 hektáron gyulladt ki az avar a Kis-Balatonnál, Zalavárnál. Ez volt az idei legnagyobb szabadtéri tűz. A szárazabb tavasz miatt már most több a tűzoltók dolga, mint tavaly – hangzott el az M1 Ma reggel című műsorában.
Eddig már 3700 olyan tűzeset keletkezett, ami tűzoltói beavatkozást igényelt az országban – mondta Hajdu Márton, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője.
A klímaváltozás miatt a tűzszezon ma már februártól októberig tart. Mivel nemcsak a nyár egyre forróbb, hanem a tavasz is szárazabb, könnyebben kap lángra a nádas vagy az erdő ezekben a hónapokban. A turistaútvonalak melletti gyep is könnyen meggyullad.
Ha az avarra egy csikket dob az ember, ez rögtön meggyullad, és végig is ég – figyelmeztetett Szente Gábor, a Pilis Parkerdő Zrt. erdőgondnoka.
Ráadásul az utóbbi időben sokkal intenzívebbek lett a hazai tüzek.
Idősebb erdészek mesélték, hogy egy adott erdőben ha keletkezett is tűz, az végigment az alján, mert több volt a csapadék, az aljnövényzet jobban át volt nedvesedve. Most ezek azonnal felrohannak szinte a koronaszintbe, jóval nehezebb oltási feladatot okozva – jegyezte meg Dr. Nagy Dániel, a Nébih Erdőfelügyeleti és Erdővédelmi Szolgálati Osztályának osztályvezetője.
A tavaszi tüzek 40 százaléka Észak-Magyarországon keletkezik, nyáron viszont főként az Alföldön pusztítanak a lángok. Magyarországon a tüzek 99 százaléka emberi mulasztás miatt keletkezik.
Tűzoltó oltja a meggyulladt aljnövényzetet és nyárfapihét az 5-ös számú főút közelében, Petőfiszállásnál. MTI Fotó:
Éppen három éve, április végén gyulladt ki 1100 hektáron a bugaci ősborókás a Kiskunsági Nemzeti Park területén. Csaknem százan, tűzoltók, erdészek, rendőrök és civilek oltották napokig, mire sikerült megfékezni a lángokat. Az ősborókás 90 százaléka megsemmisült. Valószínűleg kirándulók gondatlansága okozta a hatalmas kárt. Az eloltás után pedig hatalmas feladat az erdőgazdálkodónak, az erdészeknek, hogy az adott területen ismét erdő legyen.
Csobánka mellett a Pilisi Parkerdő munkatársai évről évre küzdenek az erdőtelepítéssel. Ugyanis a friss facsemetékkel beültetett terület újra és újra lángra kap. Ahhoz, hogy itt tényleges erdőállomány jöjjön létre, legalább 10-15 évre van szükség. Egy erdőtűzben azonban nemcsak a faállomány károsodik, hanem az egész élőhely.
Az az avarszint, ami évtizedek alatt jön létre a fák lehullott lombjából, elpusztul egy avartűz során, s nem képes befogadni azt a magot, ami odahullik – magyarázta Szente Gábor.
A Budapest környéki erdőkben sok lakott település, üdülőövezet benyúlik az erdőbe, ezért tűzvédelmi szempontból kiemelt terület. Az autóból kidobott csikket pillanatok alatt befújja a szél az erdőbe, hiába esik a betonra. Ráadásul sok kiránduló nem a kijelölt helyen rak tüzet. A statisztikák szerint a tűzesetek 40 százaléka ekkor történik. Nem egyszer a parkerdő munkatársainak kell eloltani a hétvégi kirándulók távozása után a felcsapó lángokat. Ilyen spontán tűzrakóhelyből egy autóspihenő környékén akár 50 is lehet. Alapszabály, hogy tűzgyújtási tilalom esetén az erdő szélétől számítva 200 méteres körzetben tilos tüzet rakni. A tűzrakás fő szabálya, hogy akkorát kell rakni, amekkorát utána el tudunk oltani, és ami a tűzrakóhely határain belül marad. Ajánlott a tűzrakóhelyet körbeásni, és köveket tenni a tűz köré, hogy ezzel is megakadályozzuk a terjedését. A végén pedig a folyadékos oltás javasolt. Érdemes ellenőrizni a füstölgő részeket is, nehogy a parazsat felkapja a szél.
A gyakori erdőtüzek miatt idén júniustól nagy hangsúlyt kap a megelőzés. A lakosság tájékoztatására a Nébih erdővédelmi osztálya külön honlapot (www.firelife.hu) hoz létre. Különböző társadalmi csoportoknak próbálják elmagyarázni, hogy használják a tüzet okosan. Abban pedig van mit tanulnunk: Magyarországon évente átlagosan 7-8 ezer szabadtéri tűz keletkezik, amit mi okozunk, emberek.
