Történeti áttekintés
A település neve a nyelvelemzés alapján minden valószínüség szerint a régi mál ( szegély, oldal ) kifejezésből származik. A régi falu / Ó-Mályi / valóban az enyhén lejtős, napsütötte hegyoldalon, a Vakarácsi-hegy délkeleti oldalán kezdett kialakulni. A középkori földbirtokosaink egyik családja a községről veszi fel a nevét. Az okiratokban nevét több féle módon írják, (a legrégebbi 1239 Mal-nak, majd Mály, Machi, Malyi), csak 1783-tól szerepel Mályi néven. A XI-XII. században már lakott település, amely erdőirtásokon jön létre és fejlődik. A méhészkedés, a fa kitermelése adja a lakosság megélhetési forrását. A XIII. században már a Szorvány településből összefüggő kis telep&uul;lés jön létre, un. erdőtelkes. A fejlődést visszaveti a tatárdulás. Azt követően gyorsan kiheveri a dulást, és az eddigi megélhetés mellé az állattartás és a szőlő művelése is megjelenik. A XIV.század elején 3, majd később 10 garast fizet a lakosság pápai tizedként. A következő században bővül a termékek sora, faszénnel és agyag edények készítésével.
A XVI-XVII. században megjelenik a török, aki Eger elfoglalása után a falura is súlyos adókat ró. Ekkor az egyik birtokos neve Maly, és kesőbb Máchiy néven szerepel Borsod vármegye nemeseinek névsorában. A falu ekkor már nyugatról kelet felé húzódó egy utcás, szalagtelkes. Van temploma, és a földbirtokosról tudjuk, hogy református volt, és valószínűleg a lakosok is. Csak a XVIII.század elejétől jelentkezik megint a falu neve az egri egyházmegye adólajstromában. A portyázó török gyakran megdulja a szomszéd falvakkal együtt és egy 1641-ből származó okirat utal rá, hogy egy Dezdár aga nevezetű török az uruk és évenként 35 forintot, 32 szekér fát, szénát, búzát, vajat és mézet, hajt be adóként a falun.
A XVII. század második felében megjelennek a kuruc-portyák is. A Thököly féle szabadságharc egyik kapitánya (Teleki) sarcot ró ki a falura a szomszéd községekkel együtt.
A következő században, mint új birtokos feltűnik a Merczel család. A pestis járvány megtizedeli a falu lakóit is. A birtokos a XVIII. században rutén telepeseket telepít le, ezt örzik máig is az őslakosnak vallott Beregi, Ungvári családnevek. A házak száma ekkor 34, a lakosoké 160-180.
Vármegyei rendelet alapján a község robot munkában gondozza a Miskolc-Pesti utat, amely a mai 3-as számú útnak felel meg ezen a részen. II. Jószef uralkodása idején készített térképen a falu két utcás (A mai Kossuth, Deák Ferenc utcák), és házak jelennek meg a Fő út mentén is. A Hejő mellett malom van és a szántók az országút keleti részén is feltűnnek.
A XVIII. század elején tovább gyarapodik a község, kiépül a Széchenyi utca egy része, és a birtokos kúriája, ekkor épül fel a ma is álló, katolikus templom (műemlék). A szabadságharc idején a terület a hadak mozgásterülete, ütközetre csak 1849 júliusában kerül sor, amikor a cári haderő Miskolcért csatázik, a visszavonuló Pötthemberg csapataival.
A XIX.század második felében a község lakossága 650, majd 700 főre emelkedik. Adatok alapján nő a szántóterület, jelentős a rét és a szőlő, viszont az erdő mennyisége erősen megcsappan. Megkezdik a mocsaras részek lecsapolását. A megművelhető terület zöme a birtokos Darányi Merczel család kezén van. Ezt később két bérlőnek adják ki: Flor és Simai nevezetűeknek. A falusiaknak a szőlő és nagyon kevés szántó áll rendelkezésükre. A lakosság zöme ekkor válik két lakivá és dolgozik a vasút építkezésén, majd a MÁV-nál, illetve Diósgyőrben. Megkezdődik a felekezeti oktatás. Ezek az állapotok jellemzőek 1945-ig. Végkép eltünnek a régi foglalkozások méhészet, faszén égetése, stb.
A XX.század két nagy világégése sok halottat követel a falutól, és mint egy 14 család vándorol ki. A Tanácsköztársaság idején itt is megalakul a direktórium Járdánházi I. Számadó M. és Hegedűs J. vezetésével. A csehek Mályit is megszállják és az északi hadjárat (Miskolci csata) itt kezdődik el. A fenti három vezető, és Balla J. Vajkovszki I. a bukás utáni üldöztetésnek van kitéve. A község 1944.November 16-án szabadul fel. 1945 tavaszán itt is elkezdődik a földosztás. 1950-ben alakul meg a tanács (idáig Nyékládházához tartozott), és indul el a téglagyár építése,amely 1952-ben már termel. Ekkor jelentősen nő a lakosság létszáma és az új házak száma. Bevezetik a villanyt, és 1957-től beindul az állandó helyi közlekedés. A 60-as években épül ki a tó-part Miskolc kis Balatonjává. A 70-es években újabb építkezési hullám következtében a lakosság száma eléri a 3000 főt.
Látnivaló
Római katolikus templom (Szent István király)
A falu Fő úton található, Szent István király tiszteletére szentelt római katolikus templom a XIX. század közepén, 1845-ben épült, klasszicista stílusban.
Cím: MályiSzéchenyi u. 12.
Tel: +36 (46) 529 055
E-mail: [email protected]
Web: http://www.malyi.net/
