forrás: M1
Magyarország egy nagyon nagyra értékelt szövetséges, tudtuk, hogy kiváló házigazda lesz, és ezt is tapasztaltuk – jelentette ki Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára a közmédiának adott interjújában annak kapcsán, miért hazánkban rendezték meg a transzformációs szemináriumot az idén.
Ez a fórum nagyon fontos a katonai szövetség számára, mert itt beszéljük meg, milyen lesz a jövő NATO-ja, a jövő biztonsági környezete – tette hozzá.
Mint mondta: 2014 szeptemberében a katonai szövetség arról döntött, hogy többet és jobban költsön. Azt várjuk el, hogy a szövetségesek hozzá tudjanak járulni a missziókhoz, a különböző műveletekhez, és jobban szervezzék meg a védelmüket. Nem azt mondtuk, hogy valamennyi NATO-tagállamnak azonnal a GDP-je 2 százalékát kell védelemre fordítania, hanem azt, valamennyi tagállamnak abba kell hagynia a védelmi költségvetés csökkentését. Fokozatosan növelnie kell a büdzsét, és egy évtizeden belül kell eljutni a 2 százalékos rátáig.
Mi arra számítunk, hogy Magyarország teljesíti a vállalását és növeli katonai kiadásait – fogalmazott. Felhívta a figyelmet arra, hogy Lengyelország és Észtország már eléri a kívánt szintet, Románia az idén, Litvánia és Lettország pedig jövőre lép erre a pályára. Egyre több ország éri el a 2 százalékos szintet – tette hozzá.
Arra a felvetésre, miszerint Ukrajna ütközőzónává vált, és felvetődik a kérdés, hogyan lehet így békét teremteni az országban, azt mondta: nem egyszerű feladat tartós békét létrehozni az országban. Láthattuk, Oroszország annektálta a Krím-félszigetet, és folyamatosan destabilizálja Kelet-Ukrajnát. Egy tökéletesen betartott tűzszünetre, a nehézfegyverek kivonására a frontvonalból, és a nemzeti szolgáltatásokhoz való akadálytalan hozzáférésre van szükség – hangoztatta.
Arra a kérdésre, hogy a migrációval sújtott Montenegró és Macedónia mikor válhat a katonai szövetség tagjává, azt válaszolta: a NATO ajtaja nyitva áll. Minden nemzetnek alapvető joga, hogy a sorsáról döntsön, és adott esetben csatlakozzon a szervezethez. A jó dolog az, hogy Montenegró hamarosan a NATO 29. tagállama lesz. A csatlakozási jegyzőkönyvet egy éve írtuk alá, és mostanra szinte az összes tagállam ratifikálta azt – emlékeztetett.
Macedónia esetében sokkal bonyolultabb a helyzet. Ott az elnök megtagadja a parlamenti többségtől, hogy kormányt alakítson. Ezzel sérülnek a demokratikus alapelvek. Nagyon fontos, hogy üzenetet küldjünk a parlamenti többségnek, alakítsanak kormányt – tette egyértelművé.
Beszélt arról is, hogy a migrációs válság szerinte átfogó megközelítést igényel. Ez a határellenőrzésről, az idegenrendészeti politikáról és nagyon sok más eszközről szól. A NATO részt vesz a válság megoldásában, jelen van az Égei-tengeren, hogy az illegális migrációs hullámot haditengerészeti eszközökkel megállítsa. Ezen kívül megpróbáljuk a válság okait, az instabilitás gyökereit felszámolni, akárcsak Szíriában, Afganisztánban vagy az Iszlám Állam elleni koalícióban – emelte ki a főtitkár.
Az összes NATO-szövetséges harcba szállt az Iszlám Állammal szemben. A NATO részt vesz a légi műveletekben, az iraki katonák kiképzésében és új kiképzési divízió jött létre az információ-csere javítása érdekében. Ezek mind fontos eszközök a terrorizmus elleni harcban – mondta.
