forrás: MTI
Ezt közölte az Európai Bizottság migrációs politikáért felelős tagja az uniós tagállamok belügyminisztereinek csütörtöki brüsszeli találkozója után.
Magyarország belügye a kötelező betelepítési kvóta kérdéséről kezdeményezett népszavazás – közölte az Európai Bizottság migrációs politikáért felelős biztosa csütörtökön Brüsszelben. A tagországok képviselői között volt, aki kifejezetten károsnak nevezte a magyar döntést a schengeni rendszer jövője szempontjából, s volt, aki szerint mindenkinek joga van népszavazást tartani e kérdésben. Orbán Viktor egy német lapnak adott interjúban védte a döntését.
Dimitrisz Avramopulosz EU-biztos az uniós tagállamok bel- és igazságügyi minisztereinek csütörtöki brüsszeli találkozója után mondta magyar belügynek a kormány által tervezett népszavazást, mindazonáltal hozzátette: szeretne több információt kapni erről a magyar kormánytól, mert az ügy közvetlenül kapcsolódik az Európai Unió politikájához.
Nem szabad elfelejteni, hogy a menedékkérők elosztására vonatkozó kvótarendszer felállításáról korábban kötelező érvényű döntés született az Európai Unió Tanácsában – szögezte le Avramopulosz.
Natasha Bertaud bizottsági szóvivő brüsszeli sajtótájékoztatóján szintén azt hangsúlyozta: az Európai Bizottság azt várja Magyarországtól, hogy tegye világossá szándékát a népszavazási kezdeményezésről. „Nem értjük, hogyan fog illeszkedni abba a döntéshozatali folyamatba, amelyben a tagállamok, köztük Magyarország is megállapodott az uniós szerződések keretében” – fogalmazott.
Gianni Pittella, az Európai Parlament szociáldemokrata frakciójának vezetője károsnak tartja a magyar kezdeményezést. „Orbán Viktor ismételten kísérletet tesz arra, hogy politikai célokból felkorbácsolja az EU- és migránsellenes érzelmeket ahelyett, hogy gyakorlati javaslatokat terjesztene elő” – írta közleményében az olasz politikus. „Európának a szolidaritáson kell alapulnia, s nem csak a pénzügyi juttatások, hanem a politikai kötelezettségek esetében is” – fogalmazott Pittella.
Anders Ygeman svéd belügyminiszter a belső határellenőrzés nélküli schengeni övezet jövőjét féltette a magyar kezdeményezéstől. Úgy vélekedett, hogy az európai uniós menekültelosztási rendszer megfelel a kelet-európai országok, elsősorban Lengyelország és Magyarország érdekeinek. „Leginkább az új tagállamok nyernek az Európai Unión belüli mozgásszabadsággal.
Ha az EU nem lesz képes szavatolni külső határait, egyre több ország vezet be határellenőrzést, és akkor nem lesz schengeni rendszerünk” – mondta Ygeman. Morgan Johansson svéd igazságügy- és bevándorlási miniszter is hasonlóképpen nyilatkozott. „Ha nem találunk közös megoldásokat, az felbomlasztja az egész schengeni rendszert, és ez sokba fog kerülni, nem utolsósorban a gazdaságnak. Ez leginkább azokat az országokat fogja sújtani, amelyek ezt (a döntést, vagyis a kvótarendszert) ellenzik” – fejtette ki.
Jorge Fernández Díaz spanyol belügyminiszter óva intette az EU-t a népszavazások általánossá válásától. „Ha általánossá válik a népszavazások alkalmazása, azzal az Európai Unió sírját ássuk meg” – hangsúlyozta. Elismerte, hogy „nem könnyű összeegyeztetni az államok szuverenitását az Európai Unió arra irányuló szándékával, hogy igazi politikai egységet képezzen”.
A spanyol tárcavezető megállapította, hogy az unió a milliós emberáradatra nem volt felkészülve, és „azért rögtönöz ennyire”. Szerinte ez a helyzet több országot egyoldalú intézkedésekre vitt rá, ami „érthető lehet”.
Az EU-jog nem tiltja a népszavazásokat – mondta újságíróknak Klaas Dijkhoff, az EU soros elnökségét képviselő Hollandia bevándorlási minisztere a magyar kormány bejelentéséről. Megjegyezte: az egyes országokra tartozik, milyen módot találnak arra, hogy megvitassák a Brüsszelben hozott döntéseket. A holland miniszter úgy fogalmazott: „Nem hiszem, hogy lenne tilalom az európai jogban a népszavazásokra”. „Az egyes országokra tartozik, milyen módot találnak arra, hogy megvitassák odahaza, amit itt eldöntöttünk” – fejtette ki. Fontos, hogy sikerüljön közös európai megoldást találni – tette hozzá.
Orbán Viktor a Bild című német lapnak adott interjújában kiállt saját döntése mellett. Kifejtette: nem lehet az emberek feje felett a jövendő nemzedékek életét nagyban megváltoztató döntéseket hozni, a befogadási kvóta pedig megváltoztatná Magyarország és Európa nemzetiségi, kulturális és vallási profilját. „Döntésem nem Európa ellen szól, hanem az európai demokrácia védelméért” – mondta Orbán, hangsúlyozva: „Nem akarjuk, hogy migránsok jöjjenek hozzánk… miért kellene importálnunk nyugati államok gondjait?”
Úgy vélte: „a Németországból érkező hang goromba, durva, agresszív”. Most a vita helyett összetartásra lenne szükség, kiváltképp azért, mert Brüsszelből „egész más jelzések érkeznek: multikulti, rendetlenség, szerződésszegés” – mondta a kormányfő.
Kijelentette, hogy aki tömegesen visz be országába „nem regisztrált bevándorlókat a Közel-Keletről”, az terrorizmust, bűnözést, antiszemitizmust és homofóbiát is importál. Elmondta, hogy Magyarország a kultúrák olvasztótégelye, ahol keresztények és zsidók „együtt és nem egymás mellett élnek”.
Orbán Viktor hozzátette: Brüsszel olyan ígéreteket tesz a törököknek, amelyeket az uniós tagországok nem tudnak és nem is akarnak betartani. Illúziónak nevezte azt a tervet, hogy több százezer embert átvegyenek Törökországtól és elosszanak a tagállamok között. „Engem itt Budapesten felakasztanának a lámpavasra, ha ehhez hozzájárulnék” – mondta a miniszterelnök.
