forrás:MTI
Kulik Zoltán, a GMO-mentes Magyarországért Egyesület egyik „szülőatyja”, a Vitafort Első Takarmánygyártó és Forgalmazó Zrt. vezérigazgatója a hirado.hu-nak adott nyilatkozatában azt hangsúlyozta, hogy nemcsak a fogyasztók számára lenne előnyös az egészséges élelmiszerek „helyzetbe hozása”, hanem a hazai gazdálkodók versenyképességét is fokozná. Hazánkban jelenleg szinte csak génmódosított takarmánnyal etetett állatok termékeit fogyasztjuk, ezen szándékoznak változtatni.
– Az egyesület megalakulásának bejelentésekor hangsúlyozták, hogy Magyarország mindig élen járt a génmódosított élelmiszerek elleni „harcban”. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter nemrég jelentette be, hogy hamarosan törvény fogja tiltani hazánkban először a GMO-élelmiszerek forgalmazását. Felmerül a kérdés, hogy miért van szükség a szervezetre egy olyan ügyben, amiben jól állunk?
– Kétségtelenül igaz, hogy hazánkban politikai szinten régóta egyértelmű konszenzus van a génmódosított élelmiszerek elutasításának kérdésében. Azt kell látni, hogy a korábbi tiltakozások egyes konkrét termények hazai termesztése ellen szóltak (a Monsanto MON 810 kukorica, illetve a BASF Amflora burgonya ellen – a szerk.), ugyanakkor az állati eredetű termékek esetében jelenleg nem tudunk génmódosítástól mentes árukat vásárolni. Mondhatjuk azt, hogy az eddigi passzív ellenállás után eljött a történelmi pillanat, hogy aktívan alakítsuk a piacot. Ezt a célt vállaltuk fel az egyesület megalakításával.
– Valamit magára adó bolt laktóz- vagy gluténmentes élelmiszerek forgalmazása nélkül elég nagy bajban lenne. Miért nem voltak eddig GMO-mentes élelmiszerek?
– A kulcskérdés a takarmányozás. Az élelmiszerlánc egyik legkritikusabb eleme a takarmány, hiszen az állati termékek előállításánál a takarmányok a teljes költség mintegy hetven százalékát teszik ki. Ahhoz, hogy ebben változást érjünk el, a takarmányok fehérjével való ellátását új megvilágításba kell helyezni, ezt nevezhetjük egy új fehérje-programnak. Ez egy példa arra, hogy a fent említett cél megvalósításában az egyesület milyen konkrét eszközöket, ajánlásokat tud megfogalmazni.
– Mit jelent az új fehérje-program?
– Magyarország köztermesztésben jelenleg is kizárólag GMO-mentes növényeket állít elő. A probléma a hazánkba beáramló, nagy mennyiségű ún. extrahált szójadarából adódik. Azokat a feltételeket akarjuk megteremteni, hogy a külföldről behozott génmódosított szója nagy részét ki tudjuk váltani hazai előállítású szójababbal. Pár adat megvilágítja a helyzetet: a hazai takarmánypiac mintegy négymillió tonna, ebből a félmillió tonnát meghaladja az extrahált szójadara mennyisége, ami mintegy 95 százalékban dél-amerikai importból származó, GMO-s szója. A GMO-s import szója egy részét tudnánk kiváltani például az itthon termesztett szójababbal, ha a mostani 40 ezer hektárról 150-200 ezer hektárra növelnék a termőterületet. Magyarország éghajlati és termőhelyi adottságai alkalmasak erre. Mindezzel csak arra akartam rávilágítani, hogy van lehetőségünk ez irányba lépéseket tenni.
Illusztráció. MTI-fotó: Mohai Balázs
– Van még más javaslatuk is?
– A hazai szójatermesztés fejlesztésén kívül háttérbe szorult takarmánynövények (ilyen a takarmányborsó, csillagfürt) „újra felfedezését” is időszerűek tartjuk. Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy Magyarországon nagy mennyiségben állítunk elő olajos magvakat, napraforgót és repcét, melynek feldolgozása során értékes, extrahált napraforgó és repcedarát nyerünk, magas fehérjetartalommal. Természetesen ezeket az alternatív fehérjehordozókat ki kell egészíteni esszenciális aminosavakkal (lizin), ha a szója egy részét pótolni szeretnénk.
De hogy ne csak a takarmánynövényekről beszéljünk, megfogalmaztuk védjegy-elképzelésünket is. Ősztől, de legkésőbb jövő év januárjától védjegy tanúsítaná a boltokban lévő árukon a génmódosítás-mentes minőséget, ehhez pedig szigorú, független ellenőrzés párosulna. Nemzetközi összehasonlításban is kiváló a magyar élelmiszer-biztonság, van kiindulási pontunk ebben az esetben is.
– Látni fogja a fogyasztó a GMO-mentes címkét. Le fogja emelni a terméket, ha kétszer olyan drága, mint a GMO-s?
– Egyrészt túlzás azt mondani, hogy majd kétszer olyan drága lesz. Másrészről pedig azt gondoljuk, hogy igen, le fogja emelni. Mindenhonnan azt halljuk, hogy milyen fontos a tudatos és egészséges táplálkozás, illetve sajnos egyre több ember „kényszerül” speciális élelmiszerre, mert mondjuk inzulinrezisztenciát állapítottak meg nála. Az egészségvédelem, a betegségek kialakulásának megelőzése mellett ezekre is gondolunk, amikor GMO-mentes élelmiszereket kínálunk. Szinte parttalan az a vita, hogy a génmódosításnak van-e egészségügyi kockázata, hiszen az elmúlt 15 év nem elegendő idő arra, hogy messzemenő következtetéseket vonjunk le, hogy a génmódosított szervezeteknek milyen kihatása van az állati termékeken keresztül az egészségünkre.
Az egyesület azt hangsúlyozza, hogy egy lehetőséget akarunk biztosítani a fogyasztóknak a GMO-mentes élelmiszerek körének szélesítésével. Ráadásul azt is megfogalmaztuk, hogy milyen menetrendben képzeljük ezt el.
– Mi lenne ez a menetrend?
– Először a tej esetében, aztán a tojás, majd a hús következhet. Ezzel párhuzamosan meg kell jegyeznünk, hogy a mézünk már jelenleg is GMO-mentes. Az egyesület megalakításakor tudatosan figyeltünk arra, hogy olyan tagokkal induljunk, akik képesek tudományosan is megalapozott ajánlásokat, megoldásokat kínálni. Cégünk például a takarmány területén, de az egyesületi tagok között ott vannak a termelők, akik a gyakorlati munkájuk tapasztalatai alapján fogják megtenni javaslataikat.
– Úttörő elképzelést tűztek ki. Számítanak kormányzati támogatásra?
– Kormányzati segítség nélkül lehetetlen lenne a vállalkozás. Külföldi példák bizonyítják, hogy kulcsfontosságú a kormány állásfoglalása a kérdésben. Ez egy óriási piac, nyilvánvaló, hogy a génmódosított termékeket előállító nagycégek érdekeit sérti, ha egy ország kiáll a GMO-mentes élelmiszerekért, az élelmiszerlánc-felügyeletéért. A kormány 2010 óta egyértelműen támogatja a GMO-mentesség ügyét, és készül az új törvény is. Az egyesület részt vesz ajánlások megfogalmazásában, például a támogatási rendszer kialakításában.
– Önök milyen forrásokra támaszkodnak?
– A tagdíjakra és a tagok tevékenységéből fakadó tudásra, infrastruktúrára. Ugyanakkor szeretném kiemelni, hogy minél előbb meg akarjuk valósítani a csatlakozás lehetőségét más olyan cégek, gazdálkodók számára, akik támogatják ezt az ügyet, annak érdekében, hogy még több és nagyobb lehetőségünk legyen a lobbizásra, a tudatos fogyasztói magatartás erősítésére.
