A francia elnök egyszerre két harcot vív: egyrészt küzd a régóta dédelgetett álmáért, az Európai Unió reformjáért, amely sok más mellett jelentené az eurózóna közös költségvetését és egy közös pénzügyminiszter kinevezését, másrészt pedig saját hazájában kell megküzdenie a talpon maradásért, miután fokozatosan csökken népszerűsége.
Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója az M1-en elmondta: Macron a kampányában arra tett ígéretet az európai vízióján túl, hogy rendbe teszi a francia gazdaságot, amivel Franciaország újra erős lesz, és egyenlő partnere lehet Németországnak az unión belül, ezzel pedig nagyobb beleszólása lehet a EU reformjába.
Először tehát otthon rendezné a gazdaságot, ezzel pedig megerősödne a szava az unión belül. Persze a kampány idején még nem lehetett előre látni, hogy a németeknél ilyen hosszan elhúzódik a kormányalakítás, illetve hogy egy ilyen, nem túl erős lábakon álló formáció jön létre.
A szakértő arra hívta fel a figyelmet, hogy Franciaországban a munkavállalók jogai olyan széles körű garanciákat élveznek, mint talán sehol máshol a világon. A szakszervezetek, azon belül is a vasutasok, olyan jogokat harcoltak ki, amelyek mára már a francia versenyképesség gátjai lettek.
Bárki, aki eddig ezeket a jogokat meg akarta bolygatni, annak országos sztrájkokkal kellett szembenéznie.Macron ugyan ügyesen kommunikál ebben a kérdésben, ugyanakkor népszerűségének nem tesz jót az ügy – tette hozzá.
Kovács István szerint a francia versenyképességnek jelenleg két akadálya van. Az egyik, az elavult munkajogi szabályok és a teljesen felborult viszony a munkavállalók és a munkáltatók között. Ennek pedig csak egyik szelete a vasutasok, le lehetne ezt bontani más ágazatokra is.
A másik szegmens, amihez még nem tudott hozzányúlni a francia elnök, az az eurózóna gyengesége. Az euró ugyanis annyira alulértékelt a német gazdasághoz képest, hogy a német export gyakorlatilag letarolja nemcsak Európát, hanem az egész világot. Ezzel párhuzamosan az eurózóna többi tagállamának gazdaságához képest túlértékelt az euró, és az exportjuk nem tud érdemben lépést tartani a németekével – mutatott rá.
Hozzátette: Macronnak stabil többsége van a törvényhozásban, s ennek támogatásával próbálja meg véghezvinni a terveit. Ezzel párhuzamosan pedig az év második felében Macron előhozhatja európai reformelképzeléseit is: egy közös pénzügyminiszter az eurózónának, illetve akár a közös tagállami adósság kérdését.
Lesznek próbálkozások a V4-ek megbontására?
Kovács István úgy fogalmazott: egészen biztos abban, hogy megpróbálják majd megbontani a V4-ekhez hasonló uniós „alegységeket”, legkésőbb az év második felében, de akár már az elsőben is. Kenyértörésre kell vinni a dolgot ugyanis a betelepítési kvóták ügyében, ami június második felében esedékes.
De ott van még az unió hétéves költségvetése is, amiben szintén megoszthatják a visegrádi országokat. Ha itt a V4 egységes marad, akkor történelmi eredményeket lehet elérni, akár még új szövetségeket is találhatnak ezek az országok, és így egy komoly tárgyalási potenciállal rendelkező blokk jöhet létre – emelte ki a szakértő.
Forrás: M1 Szemtől szembe
