Ma 33 éve történt, hogy a Fertő-tó mellett úgynevezett Páneurópai pikniket rendeztek. Ebből az alkalomból ideiglenesen megnyitott osztrák–magyar határt, így több száz NDK-állampolgár jutott át Ausztriába.
Augusztus 19. hajnalán kiürült a budapesti NDK-turisták menekülttábora, mivel délután a határon gyűltek össze.
Fodor Tamás, Sopron Fidesz–KDNP-s polgármestere évekkel ezelőtt úgy fogalmazott, az események történelmi jelentőséggel bírnak. Az akkor készült felvételek már másnapra bejárták a világsajtót. Hatásukban még nagyobbak voltak, hiszen hozzájárultak nemcsak a vasfüggöny végleges lebontásához, de Németország újraegyesítéséhez és Európa egységének megteremtéséhez is.
1989
1989 a határnyitás éve volt, az év májusában a magyar–osztrák határon megkezdődött a műszaki határzár, a vasfüggöny lebontása. Ezáltal több száz keletnémet állampolgár szökött át a határon Ausztriába, majd onnan Nyugat-Németországba.
A páneurópai piknik, amely egy osztrák–magyar határ menti baráti találkozó volt, a debreceni Mészáros Ferenc fejében fogant meg. Az ötletet a helyi MDF elnöksége is támogatta, egyben javasolták, hogy abba vonják be a Martonvásáron szervezett „Sorsközösség Tábor” résztvevőit is.
A Páneurópai piknik története
A páneurópai piknik a tábor augusztus 20-i programzáró rendezvénye lett volna Fertőrákoson, védnöknek Pozsgay Imrét és Habsburg Ottót kérték fel, s felvették a kapcsolatot a Soproni Ellenzéki Kerekasztallal. Az emblémát, a szögesdrótot átszakító fehér galambot Varga Ákos grafikus készítette, aki a plakátokat is ingyen szitázta és nyomtatta, a debreceniek vállalták a felhívás kinyomtatását 5 ezer példányban, továbbá a piknikes trikók előállítását.
A rozoga határkapu áttörése az egyik fontos előzményévé vált az Európát kettéosztó vasfüggöny végleges eltűnésének és Németország egyesítésének.
Az államhatáron álló idejétmúlt „vasfüggöny” rozsdás, fakeretes drótkapujánál tartott rendezvény jelmondata a „Bontsd és vidd” volt.
A magyar kormány kimondatlan jóváhagyásával is mintegy 300 NDK-s állampolgárnak sikerült – a jogi és fizikai határkaput egyszerre áttörve – átszöknie a határon. Az ezt követő néhány napban pedig még sok száz, különböző helyszínen várakozó kelet-német lépte át az osztrák–magyar határt.
Habsburg Ottó védnök, az áttörést követően 1989. augusztus 21-én azt nyilatkozta a Deutschlandfunk német rádiónak, hogy nem számoltak a tömeges meneküléssel és nem tudott arról, hogy német nyelvű röplapok tájékoztatták a keletnémet állampolgárokat a szökési lehetőségről.
Filep Mária az esemény főszervezője és a történészek kutatása szerint 1989. augusztus 19-én nem volt érvényben tűzparancs a határon. A szolgálatban lévő Bella Árpád határőr parancsnok azonban azt nyilatkozta az ATV televízió egyik műsorában, hogy a minősített esetekre vonatkozó tűzparancs akkor is érvényben volt a katonai szabályzat szerint, annak ellenére ő felelős parancsnokként nem adott ki olyan parancsot, ami emberi életeket követelt volna.
Mindenesetre a piknik jóváhagyásával az ország demonstrálta szándékát a vasfüggöny végleges lebontására. Erich Honecker az NDK államtanácsának elnöke, aki nem értett egyet az eseményekkel, a Daily Mirror egyik interjújában Habsburg Ottót nevezte meg felelősnek az NDK-ból történő tömeges kivándorlásért.
Képes összeállításunkkal most kicsit visszaugrunk az időben, egészen pontosan 33 évet és megmutatjuk hogyan zajlott ez a rendkívül fontos történelmi esemény.
Galéria
1 / 12
2 / 12
3 / 12
4 / 12
5 / 12
6 / 12
7 / 12
8 / 12
9 / 12
10 / 12
11 / 12
12 / 12
