A teljes képviselőház, a szenátus harmada és 36 állam kormányzói széke – címszavakban ezek képezik a keddi egyesült államokbeli időközi választás tétjét.
A felmérések a demokraták többségbe kerülését vetítik előre a képviselőházban, és lehet, hogy a két párt megosztva kormányozza az USA-t a jövőben.
A The Wall Street Journal és az NBC televízió közösen készíttetett felmérése szerint az amerikaiak nem kedvelik Trump személyét – ugyanakkor elismerik a politikája eredményeit. Az Egyesült Államok gazdasága a makroadatok alapján kifejezetten jól teljesít. A munkanélküliség 49 év óta most a legalacsonyabb, a fogyasztói bizalom 18 éves csúcsra emelkedett.
Az emberek elégedettek a gazdaság eredményeivel, valamint azzal, hogy az elnök konzervatív bírákat alkalmaz a bíróságokon, és határozottan fellép az illegális migráció ellen is. Mindezek ellenére a lakosság több mint kétharmada nem kedveli Trump elnök személyét és stílusát sem, ami esélyt ad a demokratáknak a képviselőházi többség megszerzésére.
Az elemzők szerint a keddi voksolás referendum lesz Donald Trumpról, aki teljes erővel vetette bele magát a kampányba. A demokrata érzelmű szavazók taszítónak találják személyiségjegyeit, a saját szavazói viszont imádattal ünneplik őt. Pártja is egységesen mögötte áll, nincs már olyan politikus, aki szembeszállna vele. A dél-karolinai Lindsey Graham szenátor korábban éles kritikával illette, mára viszont feltétel nélküli támogatójává vált.
Fontos kampánytéma az egészségbiztosítás
Az időközi választások általában helyi jelöltekről és ügyekről szólnak – az idei voksolás viszont e tekintetben abszolút rendhagyó. Trump személye a középpontba került. Ez alól talán csak az egészségbiztosítás ügye kivétel.
Az előző elnök, Barack Obama biztosítási reformjával mindenki számára lehetővé akarta tenni az egészségügyi ellátást. Trump megválasztása után a republikánus többségű kongresszus az Obamacare több elemét is megszüntette, és a teljes program visszavonása is csak egyetlen szavazaton múlott. Mindkét párt számára tárgyalási alapként elfogadható törvénytervezet azóta nem született.
Az elemzések megmutatták, hogy a Demokrata Párttal rokonszenvező fiatalok nagy többsége a kormányzat által működtetett egészségbiztosítást látna legszívesebben, így a demokrata jelöltek is erre a témára összpontosítottak a kampány során. Különösen kiemelték az Obamacare azon kitételének megtartását, amely védelmet nyújt a komoly betegségben (cukorbaj, rákbetegség, sőt, ide tartozik a várandós állapot is) szenvedőknek.
A Pew kutatóközpont felmérése szerint a republikánus szavazók több mint fele, a demokratáknak pedig a háromnegyede gondolja úgy, hogy a megfizethető egészségügyi ellátás „nagyon nagy” probléma. Az AP amerikai hírügynökség és a NORC közpolitikai kutatóközpont felmérése pedig arról számolt be, hogy a Demokrata Párttal rokonszenvező fiatal amerikaiak 88 százaléka, a republikánusoknak pedig 40 százaléka a kormányzat által működtetett egészségbiztosítást látna a legszívesebben.
Ömlik a pénz a jelöltekhez
Lapinformációk szerint az idei kampánypénzek értéke akár a 2016-os elnök- és kongresszusi választások kampányára fordított összeget is megközelítheti. Akkor csaknem 6,5 milliárd dollárt költöttek el az indulók és támogatóik. A demokrata jelöltek számára felajánlott adományok idén soha nem látott mértékben szárnyalták túl a republikánus jelölteknek juttatott támogatásokat.
Brian Walsh republikánus stratéga szerint július vége és október eleje között 70 olyan körzetben, ahol a legszorosabb a verseny, a republikánus jelöltek nagyjából 60 millió, a demokrata pártiak pedig 109 millió dollárt költöttek csak televíziós hirdetésekre. A demokraták több adományát a republikánus kampánybizottságok banki tartalékai ellensúlyozták valamelyest.
Az idei kampányköltségekhez a filmvilág és a szórakoztatóipar szereplői is nagylelkűen hozzájárultak. Meryl Streep, Steven Spielberg, Alec Baldwin, Barbara Streisand vagy Michael Douglas dollár tíz- vagy akár százezrei főként a demokrata jelöltek számláira vándoroltak.
Jelöltek, akik történelmet csinálhatnak
Az USA politikai és társadalmi folyamatainak elemzői már az előválasztásokon felfigyeltek egy új jelenségre: minden korábbinál nagyobb arányban indultak női jelöltek, kisebbségiek, transzneműek és a politika világába még csak belekóstoló újoncok is. A két nagy párt 309 női jelöltet indított az előválasztásokon, akik közül 198-an győztek a képviselőjelöltségért folyó harcban, 19 politikusnőnek pedig megmaradt az esélye a szenátori, valamint 13-nak a kormányzói hely megszerzésére.
Mindkét tábor indított olyan jelölteket, akik elsők lehetnek valamiben. Maine államnak először lehet transznemű, Idahónak pedig indián kormányzója, a washingtoni képviselőházban pedig szomáliai-amerikai és indián női képviselő szeretne debütálni. A szakértők azonban esélyesebbnek tartják azokat a jelölteket, akik már korábban is részt vettek a politika vérkeringésében.
Lesz-e megosztott kormányzás?
Az amerikai elemzők egyetértenek abban, hogy a keddi választásokon a demokraták a szenátusban nem, a képviselőházban azonban többséget szerezhetnek. A felmérések alapján minimum 25, de akár 30–40 képviselői helyet is elnyerhet a baloldal, amivel többségbe kerülne a házban.
Ez az optimizmus lényegében két-három hét alatt erősödött meg. A politikai élet akkor jutott túl az elnök főbírójelöltje, Brett Kavanaugh meghallgatásán, amikor igaztalanul vádolták meg szexuális zaklatással Kavanaugh-t. A főbírójelölt azóta a legfelsőbb bíróság bírája, a közvélemény pedig a demokraták mesterkedését sejtette a háttérben, akik így veszítettek népszerűségükből.
A választói hangulat azonban meglehetősen változékony. A pittsburghi mészárlás után sokan Trump ellen fordultak, és a sajtó egy része is az elnököt hibáztatta a történtekért. A demokraták jelentős részét éppen az ő személye ösztönzi arra, hogy a republikánus jelöltek ellen voksoljanak. A baloldali aktivisták a 2016-os elnökválasztás óta járják az országot – olyan tagállamokat is, amelyekben hagyományosan a republikánusok népszerűbbek.
Donald Trumptól néhány megnyilvánulása után felvetődik a kérdés, hogy lehet-e megosztott kormányzás, azaz republikánus elnök és demokrata többségű képviselőház a keddi választásokat követően? Az elnök pénteken Nyugat-Virginiában azzal lepte meg híveit, hogy szerinte „megtörténhet” a demokraták képviselőházi győzelme, még októberben viszont azt is elmondta, hogy: „Nem én leszek a hibás érte.”
Ha a jobboldal elveszíti a választásokat, akkor létrejön a megosztott kormányzás gyakorlata. Ekkor az egyik politikai párt jelöltje irányítja a végrehajtó hatalmat, vagyis kormányoz a Fehér Házban, a másik pedig a törvényhozás egyik vagy mindkét házát fogja uralni. A modell Európában sem ismeretlen, Franciaországban például kohabitációnak, vagyis együttélésnek nevezik.
A Bloomberg elemzése szerint az Egyesült Államokban 1860 óta mindössze háromszor fordult elő, hogy az elnök pártja nem veszített a félidős választásokon a törvényhozói helyekből. Az előrejelzések ugyanakkor azt is megmutatják, hogy a szenátusban megmarad a republikánus többség, így a lényeges ügyekben – például a bírák kinevezésében – az időközi választás után is Trump akarata érvényesül majd.
Forrás: MTI
