Forrás: MTI | 2015. 04. 02. 15:12:00
Egy fejlesztési banki hitelen keresztül a Miniszterelnökséget, továbbá a Földművelésügyi Minisztériumot, a Külgazdasági és Külügyminisztériumot, valamint számos önkormányzatot említett Lázár János, amikor összesítette, mely állami intézményeknek volt pénzügyi kapcsolata brókercégekkel. Sajtótájékoztatóján a Miniszterelnökséget vezető miniszter kérdésre elmondta, szerinte a pénzügyi felügyeletet is vizsgálni kell a brókerbotrány miatt.
Lázár János az állami érintettségről beszámolva a legnagyobb problémaként a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) által a Quaestornak – szocialista kormányok idején – a győri ETO Parkra folyósított mintegy 17 milliárd forintos hitelt említette. Hangsúlyozta, hogy a pénzt fiktív projektre, fiktív fedezetek mellett biztosította az MFB, amely hibás üzleti döntést hozott. A hitelt az MFB Lex Zoltán vezette központi cenzúra bizottsága és a bank igazgatósága hagyta jóvá – tette hozzá, megjegyezve, szerinte érdemes lesz majd megkérdezni őket a parlamenti vizsgálóbizottságban. A miniszter szavai szerint bizonyos, hogy a kapott hitelt nem az ETO Park projektjére költötték el.
„Itt valószínűleg komoly veszteséget kell majd az adófizetőknek elszenvedniük” – jelezte, utalva az ETO Park csődjére. Megjegyezte ugyanakkor, hogy az állami vagyon komoly sportingatlanokkal gyarapodik. Kérdésre azt is elmondta, hogy volt belső vizsgálat az ETO Park ügyében, most a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal vizsgálatát rendelte el.
Az FM pénze odaveszett, a külügyé nem
Lázár János azzal folytatta a brókercégekkel való állami pénzügyi kapcsolatok ismertetését, hogy az FM – egy háttérintézményén keresztül – 410 millió forintot helyezett el a Hungária Értékpapír Zrt.-nél, ez a pénz „odaveszett”. Giró-Szász András kormányzati kommunikációért felelős államtitkár ezt kérdésre válaszolva azzal egészítette ki: március 6-án értesítették az FM háttérintézményét arról, hogy a Hungária Értékpapír Zrt.-nél értékpapírban tartott vagyonát nem tudják visszafizetni.
Lázár János felidézte továbbá, hogy a külügyi tárca a Quaestornál helyezett el 3,8 milliárd forintot, ez azonban megkerült.
Szóba hozta a Belügyminisztériumot is, mert a brókerbotrány miatt számos önkormányzat került nehéz helyzetbe. Közölte, nekik a jövőben is segítenek.
A miniszter tájékoztatása szerint az április 8-i kormányülésen lesz téma az államkincstár ügye, azaz akkor megvizsgálják, mikor lesz képes a kincstár arra, hogy fogadhassa az állami szervezetek által vásárolt állampapírokat.
Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a Giró-Szász András kormányzati kommunikációért felelős államtitkárral közösen Kormányinfo 2. Mit miért tesz a kormány? címmel a Parlamentben tartott sajtótájékoztatón 2015. április 2-án. MTI Fotó: Máthé Zoltán
A kártalanítás folyamata
Lázár János ismertette a brókerügyek kártalanítási folyamatát is, hangsúlyozva, hogy az elmúlt 25 évben nem volt olyan pénzügyi vagy brókercsőd, amelyben a károsultak megkapták volna a nekik járó pénzt. Ez most történik így először – mondta.
A Buda-Cashnél a 96 301 ügyfél 97 százalékának május 31-ig kifizetik a pénzét – közölte. A Quaestorral folytatva arról tájékoztatott, hogy ott 31 832-en érintettek, közülük a maximum hatmillió forintnyi befektetési összeggel rendelkező 22 264 betétest száz százalékban kártalanítja a Befektetővédelmi Alap. A kormánynak kötelessége, hogy a hatóságokkal összefogva és a kedden elfogadott vagyonzárolási törvény segítségével a fennmaradó 9568 ügyfélnek is megnyissa a kártérítés lehetőségét – mondta a miniszter.
A Miniszterelnökség vezetője ugyanakkor azt is kiemelte, hogy a Quaestor ügyfelei között voltak olyanok, akik az arányosnál jóval nagyobb kockázatot vállalva a szokásosnál jóval nagyobb kamatot érhettek el. Ezért hosszú távon elgondolkodtatónak tartja, hogy ilyen esetben milyen mértékben kell az államnak és a bankoknak kártalanítaniuk. Szerinte ugyanis a kockázatból valamennyit az ilyen ügyfeleknek is viselniük kell.
A miniszter úgy összegzett: a Quaestor csoport – élén Tarsoly Csabával – becsapta az embereket és az államot is. A Quaestor visszaélt a bizalommal, ezért vállalni kell a következményeket – jelentette ki, többször is piramisjátéknak nevezve a cégcsoport tevékenységét. Újságírói felvetésre nyomatékosította: a kormány meg sem fontolta azt az ajánlatot, amelyet Tarsoly Csaba a helyzet rendezésére tett.
A pénzügyi felügyelet is vizsgálni kell
Kérdésre arról is beszélt, hogy a pénzügyi felügyeletet ugyancsak vizsgálni kell a brókerbotrány miatt. Ezért javasolni fogja Rogán Antal Fidesz-frakcióvezetőnek, hallgassák meg akár a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét korábban vezető Farkas Ádámot vagy Szász Károlyt is. Mondják el, milyen vizsgálatot végeztek, és mi volt a benyomásuk – kezdeményezte a miniszter. „Nem tudjuk megspórolni, hogy ne kérdezzük meg a felügyeletet ellátó szervezeteket, hogy na, és önök mit tudtak” – fogalmazott.
A mintegy kétórás sajtótájékoztatón kérdésként felmerült a brókerügyekben hozott kormányzati döntések időbeli sorrendje is, amiről Giró-Szász András közölte: a február 25-i kormányülés emlékeztetőjéből is kiderül, hogy ott hangzott el Orbán Viktor miniszterelnök felszólítása a miniszterek felé, és ott adott tájékoztatást Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a helyzetről.
A kormánytagokra, államtitkárokra, fideszes politikusokra vonatkozó felvetésre a Miniszterelnökség vezetője azt felelte: nem tud közülük olyan érintettekről, akiknek bent ragadt volna pénzük brókercégeknél.
Szintén kérdésre Lázár János azt is mondta – megerősítve az egyik napokban tett nyilatkozatát -, hogy szerinte „a politika, a bankárok, a brókerek és a pénzügyesek közé az eddigieknél komolyabb falat kell húzni”, mert a Quaestor-ügy is megerősítette abban, hogy „ezek minden kormány alatt minden politikusnál pénzt akarnak keresni”.
