A két csillag körül keringő exobolygó nagyjából egyidős a Földdel, s napjaitól mért távolsága alapján akár lakható is lehet – jelentették be az Amerikai Csillagászati Társaság konferenciáján.
A Naprendszeren kívüli gázbolygó a Kepler-1647b katalógusjelet kapta, s létezését hétfőn jelentették be San Diegóban az Amerikai Csillagászati Társaság konferenciáján.
Csillagai körül 1107 földi nap, azaz több mint 3 év alatt tesz meg egy kört.
Mérete nagyjából akkora, mint a Jupiteré és 4,4 milliárd éves, tehát egyidős a Földdel. A Hattyú csillagképben helyezkedik el, körülbelül 3700 fényévnyire tőlünk.
A Kepler-1647b annyiban különbözik a többi exobolygótól, hogy közelebb kering a csillagaihoz, mint társai. Pont emiatt a távolság miatt válik érdekessé, hiszen a napjaitól mért táv akkora, hogy nincs rajta se túl hideg, se túl meleg, így akár folyékony halmazállapotú víz is előfordulhat a felszínén.
Lévén, hogy gázbolygóról van szó, viszonylag kicsi az esély arra, hogy élet alakult ki rajta, de ha megfelelő méretű holdak keringenek körülötte, előfordulhat, hogy azokon kifejlődött az élet.
Forrás: Ripost
