Az elmúlt időszak csapadékos időjárásának következtében komoly károkat okozott a belvíz az utóbbi pár hónapban. Voltak olyan térségek az országban, ahol az éves csapadékátlag duplája leesett. A belvíz sok helyen elöntötte a vetéseket, réteket is. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) lapunk megkeresésére azt mondta, hogy félrevezető lehet az elmúlt néhány év viszonylatában vizsgálni a jelenlegi belvíz-helyzetet, mondván az idei évben ezidáig tapasztalt belvízi elöntés még átlagosnak sem nevezhető. A főigazgatóság szerint sokat segithetne a helyzet kezelése érdekében, ha a helyi szintű önkormányzatok és gazdálkodók is összefognának.
Megmutatta erejét a természet
A Duna tetőzése után még mindig nem lélegzhettek fel az egyes települések, mivel rengeteg olyan régió volt, ahol a belvíz komoly károkat okozott. A rengeteg csapadék miatt felgyűlt belvíz többhektáros táblákat öntött el Győr-Moson-Sopron vármegyében. A gazdák szerint a helyzet azért is kritikus, mert a rengeteg víz kiöli az őszi vetést. A helyzet leginkább a Kisalföldön vált kritikussá, a térségében az éves csapadékátlag duplája esett. A helyi gazdák olyan hatvanhektáros táblákat is mutattak a Kisalföld portálnak, amelynek a fele vízben állt.
A helyi gazdák arra számítanak, hogy az őszi vetésüket kiöli a rengeteg víz, ráadásul sok helyen nem is tudtak vetni a csapadék miatt. A tervek szerint az elvesztett termést kapásnövényekkel helyettesítenék, például kukoricával. Ehhez természetesen az kell, hogy az időjárás is kedvező legyen.
A januári belvíz elsőre valóban aggasztó lehet, ám összességében vizsgálva korántsem olyan drámai, mint azt gondolnánk. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság a HelloVidék megkeresésére fontosnak tartotta felhívni a figyelmet arra, hogy a 2024. február 11-i állapot szerint a belvízzel elöntött terület össznagysága 12 414 hektár volt.
A 2023. év során a legnagyobb belvízborítás 49 293 ha (ez december 27-én alakult ki), 2024-ben eddig a legnagyobb elöntés 39 015 ha volt (ez január 1-én alakult ki).
– hívták fel a figyelmet.
Nem kirívó a helyzet
A Főigazgatóság adatai alapján a belvízi helyzet 2010-ben, illetve 2011-ben volt a legrosszabb, amely években 355 000, illetve 380 000 hektár volt a belvízzel elöntött terület nagysága. Az 1936-2023. évek közötti időszak átlagát meghaladó belvízborítás 2013-ban volt még jellemző, ekkor 216 000 hektár értékkel.
A 2010. évi belvíz a rekordmennyiségű csapadék eredménye volt, amikor a sokéves átlagot (569 mm) jelentősen meghaladó mennyiségű csapadék hullott (939 mm)
– tették hozzá.
A belvíz kialakulását elsősorban a nagymennyiségű csapadék okozza. Amennyiben a lehulló csapadék beszivárgása valamilyen okból gátolt (pl. a talaj felső rétegének vízzel való telítettsége, talajművelő eszközök által előidézett eketalp-betegség, vagy fagyott talaj) a csapadékvíz összegyülekezik a felszínen és belvíz alakul ki. Az OVF szerint jelen helyzetben amennyiben tartósan csapadékos időjárás alakul ki (a havi csapadékösszegek sokéves átlagát jelentősen meghaladó csapadékmennyiséggel), akkor a belvízzel elöntött terület nagysága növekedni fog.
Egy kis odafigyeléssel csodát lehetne tenni
A környezeti hatások mellett az emberi tevékenységek is nagymértékben hozzájárulnak a belvíz kialakulásához. Az OVF szerint ilyen a nem megfelelő területhasználat és a nem kellő gondossággal végzett mezőgazdasági művelés.
A mezőgazdasági táblákon a periodikus mélyművelés (mélyszántás, talajlazítás) elmaradása az úgynevezett eketalp-betegség kialakulásához vezet, amely a talaj 20-30 cm mélységben bekövetkező jelentős betömörödését okozza
– folytatták tovább.
Mint írták, ez a tömörödött talajréteg megakadályozza a csapadék beszivárgását a talaj mélyebb rétegeibe és hozzájárul a belvíz kialakulásához. A másik antropogén tényező a felszíni lefolyási viszonyok megváltozása, megváltoztatása, nagy kiterjedésű burkolt felületek létrehozása, melyek jelentősen megnövelik a lefolyó csapadékvíz mennyiségét.
Joggal merül fel a kérdés, hogy területi szinten mik azok a fogódzók, amelyek segítségül szolgálhatnak a gazdáknak, és a helyi lakóknak a helyzet kezelése érdekében. Az OVF szerint a vízügyi ágazat csatornahálózat és a szivattyútelepek fenntartásával és üzemeltetésével megteremtheti a lehetőséget a belvizek elvezetésére. Ugyanakkor a tulajdonosok, illetve a földhasználók feladata a termőföldeken kialakuló belvíz levezetésének elősegítése, például barázda húzásával.
Szintén a tulajdonosok (önkormányzatok, gazdálkodók) feladata az alacsonyabb rendű csatornahálózat (harmadlagos-, illetve táblaközi csatornahálózat) jó karbantartásával és üzemeltetésével a víz elvezetésének biztosítása a „főművekbe”
Az OVF szerint nagy segítség lehetne még az is, ha az alacsonyabb rendű csatornahálózat fenntartottságának növeléséhez az érdekelt önkormányzatok és gazdálkodók is összefognának. A belvíz kialakulása, ahogyan az aszályé is, természeti adottság, kialakulásával bizonyos periodicitás mellett számolni kell, és manapság már inkább olyan vízkészletnek tekintjük, amellyel gazdálkodni kell.
A fenntartható vízgazdálkodási szemlélet a mezőgazdasági területek és az emberi javak védelme mellett a belvizek lehetőségekhez és adottsághoz mért lehető legnagyobb mértékű helyben tartása és hasznosítása, talajba történő beszivárogtatása lehet.
Ennek a fenntartható vízgazdálkodási szemléletnek az általános érvényre juttatását gátolja a mély fekvésű, illetve a mezőgazdasági művelésbe vonás előtti időszakban is vízjárta területek szántó művelési ágba vonása.
Ezeket a területeket célszerű lenne a belvízborítást hosszú ideig károsodás nélkül elviselő gyep-, illetve erdőművelési ágban hasznosítani. Ugyanakkor a csapadékvizek nagyobb arányú helyben tartása, illetve beszivárogtatása a talajvízháztartás javítása útján csökkentené a kapcsolódó területek aszályérzékenységét is
– zárták lapunknak.
Címlapkép: Getty Images
