forrás: L. V. P./Helyi Híradók
A magyar kerékpáros kultúrát kritizálta nemrég Tarlós István főpolgármester, aki a piroson áthajtók miatt a bringásoknál is kötelezővé tenné a KRESZ-vizsgát. A civilek szerint a kerékpárosok többsége autót is vezet, így a terv megalapozatlan.
Szigorításokra biztosan számíthatnak a fővárosi kerékpárosok, akiknek elsősorban a piros lámpákon való rendszeres áthajtások miatt, később akár a kötelező KRESZ-oktatással egybekötött vizsgát is előírhatják. Ezt a jövőképet maga Tarlós István vetítette előre néhány napja.
A főpolgármester kijelentette: ha a kerékpárosok továbbra is következetesen figyelmen kívül hagyják a piros lámpákat, akkor ez a szabályozás akár már 2018-tól is életbe léphet. Becslése szerint tíz kerékpárosból ma nyolc áthajt a tilos jelzésen. Ezért javasolja a biciklisek fokozott rendőri ellenőrzését, ha azok közlekedési szabályt szegnek. A főpolgármester új kategóriát is bevezetne, a veszélyes viselkedését, amit a jövőben szintén szankcionálni lehetne. Hangsúlyozta: nem kívánja igazságtalanul háttérbe szorítani a biciklis közlekedést, ugyanakkor szerinte a kerékpáros kultúra nagyobb fejlesztésre szorul, mint a hozzá tartozó infrastruktúra.
Kiakadtak a kerékpárosok
A magyar kerékpáros társadalom szerint nem lehet adminisztratív eszközökkel erősíteni a közlekedési kultúrát. A kötelező biciklis KRESZ-vizsga viszont még nem is több, mint egy kezdetleges ötlet. Nem is készült róla fővárosi előterjesztés, mivel az azzal kapcsolatos döntéseket széleskörű egyeztetéseknek kell megelőzniük. A biciklijogsi pártolói szerint nemcsak a fővárosra, hanem vidékre is ki kellene terjeszteni. A kerékpárosok ezzel szemben élesen ellenzik az elképzelést.
A Magyar Kerékpárosklub úgy véli, szakmailag megalapozatlan a főpolgármester terve. „Ez egy rögtönzött és életszerűtlen ötlet. Nem állhat minden utcasarkon rendőr, hogy ellenőrizze a bicikliseket. De, ha már itt tartunk, akkor a gyalogosoknak is szükségünk lenne KRESZ-vizsgára” – hangsúlyozta a Helyi Híradóknak a klub szóvivője.
Halász Áron hozzátette: felmérésük szerint a kerékpárosok közt többségében vannak azok, akik autót is vezetnek, vagyis már van KRESZ-vizsgájuk.
Mint mondta, a kerékpáros közösségben mindig akadnak új belépők, akiknek az újdonsága miatt bele kell szokniuk a biciklizésbe, illetve ki kell alakítaniuk közlekedési moráljukat. Általánosan így nem a hiányos szabályismeret jelenti a legnagyobb gondot, hanem a rossz közlekedésszemlélet. Ennek javítására szerinte nem a KRESZ-vizsga a legjobb megoldás.
„Jó néhány program működik, ami a kerékpáros közlekedési morált javítja, így például a Budapesti Közlekedési Központtal közösen indított, gyerekeknek szóló kerékpáros oktatási program, vagy az Országos Rendőr-Főkapitányság hasonló kezdeményezése. Alapvetően azonban kerékpárosoknak és egyéb járművel közlekedőknek azt az alapelvet kellene szem előtt tartani, hogy senki ne okozzon gondot a másiknak” – hangsúlyozta a kerékpárosklub szóvivője.
Helyszínelők dolgoznak 2015. április 23-án a Borsod megyei Sajószögeden, ahol kamionnal ütközött és meghalt egy kerékpáros. MTI Fotó: Vajda János
Van még hova fejlődni
Budapest tíz éve még valóságos csatatérre hasonlított, ahol a kerékpáros közlekedés küzdelem volt, mára sokat javult a helyzet. Az autósok jóval figyelmesebbek. Sokuk szerint a kerékpárosok öntudata annyira megerősödött, hogy már feltűnően sokat engednek meg maguknak, pedig két keréken jóval könnyebben sérülhetnek meg.
Magyarországon az elmúlt évtizedben egyfajta kerékpáros forradalom ment végbe, ami alapvetően a kerékpározók számán látszik. Egy felmérés szerint az unióban Magyarországnál csak Hollandiában és Dániában népszerűbb a biciklizés, közlekedési kultúrája viszont idehaza jóval elmaradottabb. A fejlődést segíti a vidéken is egyre nagyobb teret nyerő közösségi kerékpár-kölcsönzők elterjedése. Budapest után Szegeden, Hévízen és Győrben is működnek ilyenek.
Közlekedési szakértők szerint a kerékpáros közlekedési kultúrának különösen vidéken vannak elmaradásai, mert ott még javában élnek az egykori „biciklivel mindent szabad és bármerre mehetünk” beidegződések. Pedig a közlekedésben partnerségre van szükség. A kerékpárosoknak ugyanúgy kell viselkedniük, mint amit elvárnak az autósoktól, és egyúttal ugyanúgy be kell tartaniuk a KRESZ szabályait, mintha kocsival közlekednének.
Bodor József, a Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) elnökhelyettese korábban egy interjújában arról beszélt, hogy a közlekedési szabályrendszer betartása közös érdek, hiszen minden baleset emberi sorsokat befolyásol. Az autósok, kerékpárosok, gyalogosok nem lehetnek egymás versenytársai, abban ugyanis megegyeznek, hogy szeretteik mindannyiukat hazavárja. Ha ezeket betartják a járművek vezetői, hajtói, akkor nemcsak az egymás iránti ellenszenv, hanem a tavalyi 98 halálos kerékpáros baleset száma is csökkenthető.