Home Tudástár Csillagászat, űrkutatás Korábban soha nem látott csillagra bukkantak..

Korábban soha nem látott csillagra bukkantak..

13 órával ezelőtt 新浪 这个“不寻常的恒星” 不同于天文学家以前见过的任何东西

Az űr tele van meglepetésekkel, jó példa arra az a csillag, amelynek valójában nem kellene léteznie. Az ilyen csillagok régóta elkerülik a felfedezést, valószínűleg azért, mert nagyon gyorsan fejlődnek, és viszonylag rövid életűek.

Az Astronomy & Astrophysics folyóiratban megjelent új kutatás egy újfajta csillagot ír le, amely két fehér törpe egyesülésével született, egy olyan esemény során, amelyhez inkább a pusztulás, mintsem a teremtés képzete kapcsolódik

– írja a Gizmodo. Lidia Oskinova csillagász, a Potsdami Egyetem társszerzője cikkében megjegyzi, hogy az IRAS 00500 + 6713 nevű rendszer 2019-ben már felhívta magára a csillagászok figyelmét.

Ez a furcsa égitest a csillagászoknak új bizonyítékokkal szolgálhat lehetséges forgatókönyvekhez, amelyekben a szupernóvaszerű robbanások eredményeképp nem pusztul el a felrobbanó tárgy

– mondta Josiah Schwab, az UC Santa Cruz elméleti asztrofizikusa.

A fehér törpék halott csillagok sűrű maradványai. Törpepárok gyakran ütköznek, ami egy nagy csillagrobbanást eredményez, ezt nevezik 1a típusú szupernóvának, és ez történt az IRAS 00500 + 6713 esetében is. Itt a robbanás azonban nem volt elég erős ahhoz, hogy megsemmisítse a rendszer, sőt, helyette egy ismeretlen típusú égi tárgy alakult ki az új kutatás szerint.

Az, hogy az IRAS 00500 + 6713 valamilyen módon eltér más rendszerektől, már kiderült a 2019-es leíráskor. A rendszer egy J005311 nevű szuper forró központi csillagból áll, amelyet forró gázzal és porral töltött köd vesz körül. A csillag rengeteg oxigént és szenet tartalmaz, a csillagszél sebessége azonban eltér a megszokottól. A Gizmodónak küldött e-mailjében Oskinova jelezte, még soha nem láttak ilyen tárgyat.

opera pillanatfelvétel 2022 05 28 143645 www.bmbah.hu

Az objektum ugyanis, amelyet infravörös fényben vizsgáltak, túl fényesnek tűnik ahhoz, hogy fehér törpe legyen.

Az objektumot az Európai Űrügynökség XMM-Newton űrtávcsőjével vizsgálva Oskinova és munkatársai észlelték, hogy a köd ragyogóan ragyog a röntgensugarakban.

„Röntgenmegfigyeléseink lehetővé tették a köd kémiai összetételének meghatározását, és jóval több információhoz jutottunk a központi csillag kémiai összetételéről”

– mondta Oskinova. „Megállapítottuk, hogy a rendszer sok neont, szilíciumot és ként tartalmaz.

A röntgensugárzásból az is kiderült, hogy a köd néhány millió fokos hőmérsékletű, nagyon forró gázzal töltött, és a központi csillag is röntgensugarakat bocsát ki.”

Az elméleti modellezés szerint az objektum két fehér törpe összefutásának eredménye. A nehezebb fehér törpe magához húzta az anyagot könnyebb társától, ami végül szupernóva-robbanást váltott ki, ami azonban túl gyenge volt ahhoz, hogy teljesen elpusztítsa a rendszert. Ahhoz azonban a robbanás elég erős volt, hogy jelentős mennyiségű anyagot dobódjon ki a térbe. Oskinova és munkatársai úgy vélik, a neonban gazdag köd ez a kidobott anyag, valamint, hogy egy objektumnak sikerült túlélnie a gyenge szupernóvát, és a ma látott csillaggá fejlődött.

„Az IRAS 00500 + 6713 egy újonnan felfedezett égitest. Más hasonló tulajdonságú tárgyakról nincs tudomásunk. Nagyon szokatlan csillagnak nevezhetjük” – mondta Oskinova.

A csapat az objektum tömegét nem tudta meghatározni, nagy fényereje azonban összevethető egy 1,4 naptömegnél nehezebb tárggyal, amely a fehér törpe kategória felső határa.

Schwab szerint az új röntgenadatok és az azt követő elemzések bővítik ismereteinket az objektum kémiai összetételéről.

„Az eredmények alapján az oxigén-neon fehér törpe és a szénfúzió előfordulása együtt megerősíti, hogy ez a bizonyos objektum két fehér törpe egyesülésének masszív maradványa”

– hangsúlyozta.

A jövőben mind elméleti modellezésre, mind pedig a köd megfigyelésére lesz szükség a szokatlan csillagot előidéző ​​robbanás természetének teljes megértéséhez – mondta Schwab. Úgy tűnik, az újfajta csillag mellett a kutatók egy teljesen új típusú szupernóva-robbanást figyeltek meg.

Érdekes módon Oskinova arra számít, hogy ezek az objektumok amúgy meglehetősen gyakoriak a galaxisunkban. Az ilyen csillagok régóta elkerülik a felfedezést, valószínűleg azért, mert nagyon gyorsan fejlődnek, és viszonylag rövid életűek.

Ezt alátámasztja, hogy az IRAS 00500 + 6713 várhatóan a következő 1000 évben neutroncsillaggá omlik össze. Ezt „egy másik, második szupernóva kíséri majd” – tette hozzá Oskinova.

hirado

Hirmagazin.eu

Exit mobile version
Megszakítás