Az űr tele van meglepetésekkel, jó példa arra az a csillag, amelynek valójában nem kellene léteznie. Az ilyen csillagok régóta elkerülik a felfedezést, valószínűleg azért, mert nagyon gyorsan fejlődnek, és viszonylag rövid életűek.
Az Astronomy & Astrophysics folyóiratban megjelent új kutatás egy újfajta csillagot ír le, amely két fehér törpe egyesülésével született, egy olyan esemény során, amelyhez inkább a pusztulás, mintsem a teremtés képzete kapcsolódik
– írja a Gizmodo. Lidia Oskinova csillagász, a Potsdami Egyetem társszerzője cikkében megjegyzi, hogy az IRAS 00500 + 6713 nevű rendszer 2019-ben már felhívta magára a csillagászok figyelmét.
Ez a furcsa égitest a csillagászoknak új bizonyítékokkal szolgálhat lehetséges forgatókönyvekhez, amelyekben a szupernóvaszerű robbanások eredményeképp nem pusztul el a felrobbanó tárgy
– mondta Josiah Schwab, az UC Santa Cruz elméleti asztrofizikusa.
A fehér törpék halott csillagok sűrű maradványai. Törpepárok gyakran ütköznek, ami egy nagy csillagrobbanást eredményez, ezt nevezik 1a típusú szupernóvának, és ez történt az IRAS 00500 + 6713 esetében is. Itt a robbanás azonban nem volt elég erős ahhoz, hogy megsemmisítse a rendszer, sőt, helyette egy ismeretlen típusú égi tárgy alakult ki az új kutatás szerint.
Az, hogy az IRAS 00500 + 6713 valamilyen módon eltér más rendszerektől, már kiderült a 2019-es leíráskor. A rendszer egy J005311 nevű szuper forró központi csillagból áll, amelyet forró gázzal és porral töltött köd vesz körül. A csillag rengeteg oxigént és szenet tartalmaz, a csillagszél sebessége azonban eltér a megszokottól. A Gizmodónak küldött e-mailjében Oskinova jelezte, még soha nem láttak ilyen tárgyat.
Az objektum ugyanis, amelyet infravörös fényben vizsgáltak, túl fényesnek tűnik ahhoz, hogy fehér törpe legyen.
Az objektumot az Európai Űrügynökség XMM-Newton űrtávcsőjével vizsgálva Oskinova és munkatársai észlelték, hogy a köd ragyogóan ragyog a röntgensugarakban.
„Röntgenmegfigyeléseink lehetővé tették a köd kémiai összetételének meghatározását, és jóval több információhoz jutottunk a központi csillag kémiai összetételéről”
– mondta Oskinova. „Megállapítottuk, hogy a rendszer sok neont, szilíciumot és ként tartalmaz.
A röntgensugárzásból az is kiderült, hogy a köd néhány millió fokos hőmérsékletű, nagyon forró gázzal töltött, és a központi csillag is röntgensugarakat bocsát ki.”
Az elméleti modellezés szerint az objektum két fehér törpe összefutásának eredménye. A nehezebb fehér törpe magához húzta az anyagot könnyebb társától, ami végül szupernóva-robbanást váltott ki, ami azonban túl gyenge volt ahhoz, hogy teljesen elpusztítsa a rendszert. Ahhoz azonban a robbanás elég erős volt, hogy jelentős mennyiségű anyagot dobódjon ki a térbe. Oskinova és munkatársai úgy vélik, a neonban gazdag köd ez a kidobott anyag, valamint, hogy egy objektumnak sikerült túlélnie a gyenge szupernóvát, és a ma látott csillaggá fejlődött.
„Az IRAS 00500 + 6713 egy újonnan felfedezett égitest. Más hasonló tulajdonságú tárgyakról nincs tudomásunk. Nagyon szokatlan csillagnak nevezhetjük” – mondta Oskinova.
A csapat az objektum tömegét nem tudta meghatározni, nagy fényereje azonban összevethető egy 1,4 naptömegnél nehezebb tárggyal, amely a fehér törpe kategória felső határa.
Schwab szerint az új röntgenadatok és az azt követő elemzések bővítik ismereteinket az objektum kémiai összetételéről.
„Az eredmények alapján az oxigén-neon fehér törpe és a szénfúzió előfordulása együtt megerősíti, hogy ez a bizonyos objektum két fehér törpe egyesülésének masszív maradványa”
– hangsúlyozta.
A jövőben mind elméleti modellezésre, mind pedig a köd megfigyelésére lesz szükség a szokatlan csillagot előidéző robbanás természetének teljes megértéséhez – mondta Schwab. Úgy tűnik, az újfajta csillag mellett a kutatók egy teljesen új típusú szupernóva-robbanást figyeltek meg.
Érdekes módon Oskinova arra számít, hogy ezek az objektumok amúgy meglehetősen gyakoriak a galaxisunkban. Az ilyen csillagok régóta elkerülik a felfedezést, valószínűleg azért, mert nagyon gyorsan fejlődnek, és viszonylag rövid életűek.
Ezt alátámasztja, hogy az IRAS 00500 + 6713 várhatóan a következő 1000 évben neutroncsillaggá omlik össze. Ezt „egy másik, második szupernóva kíséri majd” – tette hozzá Oskinova.
hirado
