A daganatos betegségek hátterében elsősorban a leki dolgokat kell keresni, a betegség legyőzéséhez tehát legfontosabb szabályként a lelki megtisztítás, megtisztulás az első megoldandó feladat, s csak az után következik az orvostudomány által kialakított kezelésterápia – mondta mindig nekem Ő, akinek a segítsége és támogatása nélkül sokkal nehezebb lett volna leküzdeni az első akadályt.
Jó az, ha az embert nem hagyják magára egy ilyen helyzetben. De mit tehetsz te, ezen kívül, hiszen maga a betegség már jelen van, magadat orvosilag gyógyítani nem tudod, a lelki dolgokat megoldottad, és gyógyulni szeretnél, tenni akarsz..
Mit kell tudni?
A daganatos betegségek kialakulása
Bármely betegség és így a daganatos megbetegedések kialakulása is elsősorban a kiváltó tényezőktől, az emberi szervezet egyéni érzékenységétől, genetikai adottságaitól illetve a környezeti hatásoktól függ.
De vajon az egészségünk szempontjából mi számít jobban, a környezeti hatás, vagy a genetika? Miért alakul ki rákos megbetegedés a család egyik tagjánál, míg a másiknál nem?
Az ezzel kapcsolatban felmerülő kérdésekre a választ még nem minden esetben lehet egyértelműen megválaszolni, de a legújabb kutatási eredmények alapján az epigenetikai változások kulcsszerepet játszhatnak számos betegség, többek között a daganatos betegségek kialakulásában is.
Ez azt jelenti, hogy mindenki rendelkezik egy genetikai állománnyal – bizonyos betegségekre vonatkozó hajlammal – amelyet a szüleitől örököl, de a környezeti és életmódi (mozgás, stressz, különböző környezeti ártalmak, étkezés stb) hatások alapvetően befolyásolhatják a génjeinkben történő változásokat és így a különböző betegségek kialakulását, illetve az adott betegségre való hajlam érvényesülését.
Az már korábban is ismert volt, hogy a daganatos betegségek szinte mindegyikében található genetikai károsodás. Az újabb kutatásokból azonban az is kiderült, hogy ezeknek a genetikai károsodásoknak az érvényre jutásában az epigenetikai (környezeti) hatásoknak alapvető szerepe van, illetve, hogy a számos daganat kifejlődésében az egyes genetikai (öröklött) és epigenetikai (szerzett) károsodások különböző algoritmusai figyelhetőek meg.
Számos egyéb kutatási eredmény mellett ezt a tényt erősíti meg az Uppsala Egyetem és Klinikai Kutatási Központ legújabb publikációja, amelyben leírták a dohányzás hatására létrejövő különböző epigenetikai változásokat. A kutatási eredmények szerint a dohány elégésekor keletkező több száz károsító anyag hatására jelentős változás következik be számos génben, többek között azokban, amelyek felelősek a szervezet védekező mechanizmusaiért, immun válaszáért, a megfelelő minőségű hímivarsejtek termeléséért, a cukorbetegség, valamint számos daganat (tüdőrák, szájüregi rákok, nyelőcsőrák stb) kialakulásáért.
Mindezek miatt a különböző betegségek és így a daganat képződés kialakulásának a megelőzése, prevenciója kapcsán is kulcsfontosságú az egyéni rizikófaktoroknak a felmérése és elemzése valamint , valamint a páciens életmódjának minél részletesebb megismerése. Hiszen ezen tényezők ismerete elengedhetetlen a személyre szabott prevenciós javaslat kidolgozásához.
Egészséges táplálkozás, egészséges életmód, megfelelő pihenés
A vitál anyagokban gazdag, sok értékes másodlagos növényi hatóanyagot tartalmazó teljes értékű táplálkozás fontos alapját képezi a rákmegelőzésnek és az egészség megőrzésének. Ha azonban valaki rákban megbetegszik, akkora szokásos terá- piák és mellékhatásaik miatt átmenetileg néhány különleges szempontot kell figyelembe venni az étlap összeállításánál és az étrend megválasztásánál.
Hányinger esetén hasznos lehet, ha a beteg olyan száraz falatokat rágcsál, mint a kétszersült, a sós pálcika vagy a rizsszelet
Általánosságban véve a rákos betegekre is vonatkozik ugyanaz, mint mindenkire, hogy tanácsos minél több vitálanyagot tartalmazó, teljes értékű étrendet követnie, azaz sok zöldséget, gyümölcsöt, teljes őrlésű gabonából készült ennivalót, hüvelyeseket, dióféléket és magokat fogyasztania. Az egyéni igényeknek megfelelően az étlapot kiegészítheti hús és/vagy hal is. A növényekre alapozó étkezés többek között sok másodlagos növényi hatóanyaggal látja el a szervezetet, amelyek segítik az immunrendszer működését. Ezek az anyagok serkentik az étvágyat, javítják a vér áramlási tulajdonságait és megfékezik a nem kívánatos mikroorganizmusok szaporodását.
Különösen nagy figyelmet tanácsos fordítani az omega-3 zsírsavak utánpótlására, mivel ezek gyulladásgátló hatásúak. A lenmagolaj, a kenderolaj, a repceolaj, a dió, a hetente egyszer-kétszer fogyasztott tengeri halak szolgálnak ezeknek a zsírsavaknak a legfőbb forrásául.
A rákellenes terápia alatt szem előtt kell tartani bizonyos speciális kívánalmakat. Ha csökken az emésztés hatékonysága, akkor a szervezet általában nem viseli el a nagy mennyiségű nyers táplálékot. Ilyenkor a szervezet jobban megbirkózik a párolt vagy főtt étellel. Általánosságban elmondható, hogy a beteg olyan ételeket válasszon, amelyekre étvágya támad, mivel az evés a kellemes lelkiállapottal is összefügg. Az étkezésnél éppen ezért nem szabad pluszterhet rakni a beteg vállára, hanem igyekezni kell megtalálni az arany középutat a test egészséges táplálékok iránti szükséglete és a kulináris élvezetek között.
Ha megváltozik az íz- és szagérzékelés
A rák kezelésének mellékhatásaként gyakran lép fel hányinger. Ilyenkor hasznos lehet, ha a beteg olyan száraz falatokat rágcsál, mint a kétszersült, a sós pálcika vagy a rizsszelet. A terápia alatt beválik a vegetáriánus, nem túl zsíros koszt, mivel a túl sok zsír plusz terhet jelent az emésztés számára. Mivel az íz- és szagérzékelés átmenetileg megváltozik, a betegek gyakran undorodnak a hústól. Az is előfordulhat, hogy nem ízlik nekik olyan étel, amelyet korábban pedig szerettek.
Különösen nagy figyelmet tanácsos fordítani az omega-3-zsírsavak utánpótlására
A keserű íz érzékelésének küszöbe csökken, ami azt jelenti, hogy az illető rendkívül keserűnek érzi a radikkió-, az endívia- vagy a cikóriasalátát. Ilyenkor tanácsos visszafogottan bánni a keserű élelmiszerekkel, fűszerekkel, mint amilyen például a zsálya, a kurkuma vagy a curry. Másfelől viszont éppen a keserű anyagok serkentik az emésztőnedvek termelődését, ezért jobb, ha nem mondunk le róluk teljesen. A keserű anyagok javíthatnak a hányingeren, de ronthatják is a tüneteket, ez a dózistól és az egyéni érzékenységtől függ. Ezt mindenkinek magának kell kitapasztalnia.
Az édes íz érzékelésének küszöbe viszont megemelkedik, ami azt jelenti, hogy több édesítőt kell használni, hogy az illető édesnek érezze az ételt. Ha a beteg kedveli a vaníliát vagy a fahéjat, akkor ezek az édes ízű fűszerek segítenek, hogy ne kelljen olyan sok cukrot vagy mézet használni. A normál ízérzékelés idővel azután visszaáll. Mivel a rákbeteg a szagokra is érzékenyebbé válik, az ételeket csak kicsit melegítsük. Kemoterápia előtt csak könnyű ételeket fogyasszon a beteg, és azt követően csak két-három óra eltelte után egyen újra.
Szelíd segítség a nyálkahártyáknak és nyelési nehézségek esetén
Kemoterápia vagy sugárkezelés után több napig is előfordulhatnak panaszok a száj- és a garatüregben. Mihelyt a száj nyálkahártyája újraképződött, ezek a fájdalmak eltűnnek. Az orvossal megbeszélhetjük, hogy a nyálkahártya-gyulladás első jeleinél a beteg már elkezdhesse az öblögetést. Ez történhet például antiszeptikus gyógynövényekből főzött teával: zsálya, kakukkfű, rozmaring. Sok betegnek segít, ha jégkockát szopogathat, amely ugyancsak gyógynövényteából készült.
Nyelési nehézségek és a szájban kialakult gyulladás esetén a rákos beteg ne egyen csípős vagy nagyon savanyú ételeket (rebarbara, ribizli, citrusgyümölcsök, paradicsom, ecetes uborka). Az érzékeny szájnyálkahártya rosszul tűri a túl hideg vagy túl forró ételeket is. Az étkezést megkönnyítik a pürésített vagy folyékony ételek, például a krumplileves, zöldséglé, pürésített levesek. Ezeket inkább csak langyosan egye a beteg! A kemény vagy durva felületű ennivalókat kerüljük.
A könnyen emészthető, pürésített zöldséglevesek nem csak vitálanyagokban gazdagok, de nyelési nehézségek esetére is alkalmasak
Az is megtörténhet, hogy nehezen tudja lenyelni a vizet vagy a levest. A folyadék nagyon csúszós, és ez túlterhelheti a sérült nyelési reflexet, így a beteg könnyen félrenyelhet. Ilyenkor jobb megoldást jelentenek a krémlevesek. A túl híg folyadékot gyógyszertárban kapható sűrítőszerekkel tehetjük könnyebben lenyelhetővé.
A száj túlzott kiszáradását sok levessel akadályozhatjuk meg
A szájszárazság a rák gyógyítására irányuló terápiák jellegzetes kísérőjelenségének számít. Ilyenkor segít, ha a beteg rendszeresen iszik egy-két kortyot. Egyébként a cukorkaszopogatás teheti elviselhetőbbé a nehézségeket. Ha száraz a száj, a folyadékdús ételek, így a kompótok, levesek könnyebben fogyaszthatók, mint a száraz ennivalók.
Fogyás esetén tanácsos rendszeresen (két- három óránként) enni, és két nagyobb étkezés közé beiktatni egy kisebbet keksz, tejturmix, édes gyümölcs (őszibarack, dinnye, körte) formájában. A főétkezéseket ízlés szerint gazdagíthatjuk némi tejszínnel, vajjal vagy dióval, ettől kalóriadúsabbá válnak. Tanácsos evés előtt inkább nem inni, mert a sok folyadék nyomja a gyomrot, amely így azt jelzi, hogy tele van. Inkább étkezések között érdemes inni. Mivel a szervezetnek a helyreállító munkához nagyobb mennyiségű fehérjére van szüksége, érdemes tudatosan figyelni a fehérjebevitelre, és zsírosabb túrót, sajtot, tofut vagy párolt halat fogyasztani. Ha a beteg szereti a húst, a tapasztalatok azt mutatják, hogy a fehér csirkehús jobb étvágyat csinál, mint a sertés- vagy marhahús.
Előzzük meg a fogyást, növeljük meg az ételek értékét
A teljes értékű táplálkozás normális esetben kellő mennyiségű tápanyaggal látja el a szervezetet. A rák elleni terápiák azonban megnövelik a test vitaminigényét, mivel nagy mennyiségű szabad gyök keletkezik. Ha ezzel egyidejűleg a beteg étvágya csökken, akkor előfordulhat, hogy az egészséges koszt nem elegendő a szervezet tápanyag-ellátásához. Ilyen esetben a kezelőorvossal kell megbeszélni, szükség van-e táplálék-kiegészítésre. Ha a csökkent étvággyal járó szakaszok hosszan elnyúlnak, akkor a mesterséges táplálás lehetőségét is számba kell venni.
Gyakrabban kerüljön kelkáposzta az asztalra
A rák gyógyítását célzó kemoterápia és a sugárkezelés megváltoztathatja a bél nyálkahártyáját, és hasmenést okozhat. A gyógyszeres kezelés mellett a következő tippek segíthetnek:
• Hasfogó hatású a sárgarépaleves. Ehhez 500 gramm felvágott répát főzzünk puhára némi vízben. Utána töltsünk hozzá annyi vizet, hogy a térfogata 1 liter legyen, pürésítsük a répát, és ízesítsük 3 gramm sóval (más fűszert ne adjunk hozzá). Ha a beteg úgy kívánja, egy krumplit is belefőzhetünk. A krumpli- vagy répapüré csökkenti a tüneteket.
• Egy összenyomott banánt keverjünk össze meghámozott és lereszelt almával – az almát kissé hagyjuk megbarnulni.
• A 10 percig áztatott fekete tea szintén hasmenésellenes hatású, keserű anyagai pedig megnyugtatják az irritált bélnyálkahártyát.
• A szárított kék áfonya (kapható a gyógyszertárakban) fogyasztható önmagában vagy tea formájában. Vigyázat, a beteg ne egyen friss áfonyát, mert az újra hasmenést válthat ki!
• Sok betegnek jót tesz a zabnyák. Ehhez 150 ml vízzel felfőzünk 20 gramm finom zabpelyhet legalább 5 percen át. Az így elkészült levest kis kortyokban igya a beteg.
Hasmenés mint a rák kezelésének mellékhatása: tippek erre a gyakori problémára
Mivel a szervezet hasmenés esetén sok vizet veszít, a betegnek feltétlenül sokat kell innia, például szénsavmentes ásványvizet, ízlés szerint teát és zöldség- vagy húslevest. Hosszabb időn át fennálló hasmenés esetén a szervezet súlyos folyadék- és ásványianyag-veszteséget él át, ezért ilyenkor az orvost is be kell vonni a kezelésbe. Ezenkívül azt is tisztázni kell, nem állhat-e fenn szerzett tejcukor-érzékenység.
A vékonybél nyálkahártyájának sérülése miatt előfordulhat, hogy a szervezet nem képes többé megfelelő mennyiségben termelni a tejcukrot széthasító, laktáz nevű enzimet. Ez azzal jár, hogy tejfogyasztás után hasmenés alakul ki. A laktáz „maradéka” az érintetteknél eltérően néz ki, így megtörténhet, hogy kis mennyiségű tejfogyasztással még megbirkózik a szervezetük, és ez nem vált ki semmiféle panaszt. Átmenetileg mindenképpen tanácsos azonban egyáltalán nem vagy csak visszafogottan fogyasztani tejet és tejtermékeket, így pudingot, tejszínt, írót, joghurtot, kefirt és hasonlókat. A sajt csak minimális tejcukrot tartalmaz, így általában probléma nélkül ehető. Mindig vegyük szemügyre az élelmiszerek címkéjét, mert ott az összetevők listájáról megtudhatjuk, tartalmaz-e laktózt az adott ennivaló.
A rákellenes terápiák megnövelik a test vitaminigényét, mivel nagy mennyiségű szabad gyök keletkezik
Székrekedés ellen rostanyagok és folyadék
A terápia azonban székrekedést is kiválthat. Ilyenkor tanácsos a betegnek több rostanyagot fogyasztania, azaz több teljes kiőrlésű lisztből készült terméket, gyümölcsöt, zöldséget, ha elviseli a beteg, hüvelyeseket, magokat és dióféléket enni. A rosttartalmú élelmiszerek mennyiségét csak fokozatosan emeljük, hogy a bél hozzászokhasson, különben könnyen puffadás alakulhat ki. Sok ember jobban megbirkózik a finomra őrölt lisztből készült kenyérrel, mint a túl durva lisztből sülttel. Hogy a rostok bélműködést serkentő hatása kellően kibontakozhasson, megfelelő mennyiségű folyadékra is szükség van. A testnek naponta körülbelül másfél-két liternyi folyadékra van szüksége. Ha valaki túl keveset iszik, akkor a rostok csak tovább rontják a székrekedéses állapotot! A következő természetes segítőanyagok lendületbe hozzák a bélműködést:
• Éjjelre beáztatott aszalt szilva.
• Beáztatott lenmag.
• Nyers savanyú káposzta (napi 50 gramm, ha a beteg elviseli).
• Édesítés nélküli joghurt emésztést segítő baktériumokkal.
• Fizikai aktivitás (amennyiben lehetséges).
A puffadás a székrekedésnek és a hasmenésnek egyaránt lehet kísérő jelensége. Oka a bél túl renyhe működése, a túl sok puffasztó hatású étel fogyasztása vagy a bélflóra zavara. A rákterápia következményeként előfordulhat, hogy csökken az emésztőenzimek termelődése. Az orvos ilyenkor ilyen jellegű enzimek pótlólagos adagolását írhatja elő. A gázképződést kordában tudja tartani a köménymag, az ánizs, a kapor vagy a csombor (borsfű). Ezeket alkalmazzuk főzés közben, és csak ritkán főzzünk hüvelyeseket vagy babféléket.
A rákos megbetegedések és a kezelés mellékhatásaira sajnos nincsenek általános ajánlatok. Fontos az egyéni igények figyelembevétele, mindig személyenként kell kitapasztalni, mi tesz jót és mi nem az adott betegnek.
Használjuk ki a másodlagos növényi hatóanyagok rákellenes hatását
Az általánosan ajánlott, zöldségekben gazdag mediterrán étrend mellett, melyet a rák megelőzésére javasolnak, egyre több tudományos bizonyíték gyűlik össze bizonyos másodlagos növényi anyagok rákcsökkentő hatására nézve.
A szájszárazság a rákterápiák kísérő jelenségének számít. Ilyenkor segít, ha a beteg rendszeresen iszik egy-két kortyot
Ezeket a vegyületeket a növények színező-, illat- és az ízért felelős anyagokként ter- melik, emellett fertőzések és támadók elleni védekezésre is szolgálnak. Ezek a növényi „védőmolekulák” támogatják az emberi szervezetet a rák elleni küzdelemben. Tanácsos viszonylag gyakran olyan élelmiszereket fogyasztani, amelyek ilyen rákcsökkentő másodlagos anyagokban gazdagok.
A zöld tea epigallocatechin-3-galláttal (EGCG) látja el a szervezetet, amely megakadályozza azoknak az ereknek a fejlődését, amelyek szükségesek a tumorok növekedéséhez.
Az úgynevezett szulforafán, amit a kelkáposztában találunk, bizonyos rákkeltő anyagokat semlegesíteni tud, hasonlóan a fokhagyma, hagyma és póréhagyma kénkötéseihez.
A répában, tökben, paradicsomban, sárgabarackban, céklában található karotinoidok bizonyított módon csökkentik bizonyos rákos sejtek növekedését.
A különböző gombák (főleg a shiitake, a maitake és a reishi) poliszacharidjai aktiválják az immunrendszert. Japánban a letinán, a shiitake-gomba egyik összetevője rákgyógyszerként használatos. Ázsiában évezredek óta használnak gombákat gyógyításra.
A málnában, eperben, de mogyoróban, dióban és pekándióban is megtalálható ellágsav nem csak rákcsökkentően hat, de a sejteket is méregteleníti.
A szójatermékek izoflavonja blokkolhatja a rákos sejtek hormonstimulációját. Vigyázat azonban, az izolált izoflavonok táplálékkiegészítőként épp ellenkező hatást válthatnak ki, ezért mindig szójatermékek formájában fogyasszuk!
A kurkuma nevű fűszer, illetve annak aktív összetevője, a kurkumin kifejezetten sokoldalú rákellenes tulajdonságokkal rendelkezik.
Hirmagazin.eu (Bognár Géza főszerkesztő)
