Kiskunfélegyházán a XVIII-XIX. századból fennmaradt építészeti emlékek jó része a város nevezetes szülötteihez, hírességeihez kötődnek. A gyógyvizű fürdő, a Péteri-tó madárrezervátuma védett természeti érték.
Kiskunfélegyháza először Feledhaz néven Zsigmond király 1389-es oklevelében szerepel. A török terjeszkedése miatt a XVI. század folyamán a vidék pusztává vált, és csak az 1740-es években népesítették újra, először római katolikus jászsági magyarokkal.
A település mezővárosi rangot 1774-ben kapott. A lakosság nagy része mezőgazdasági termelésből élt, a szőlő- és gyümölcs- mellett a dohánytermesztés is meghonosodott. De híres volt a kiskunfélegyházi baromfi is.
Az 1900-as évek elejétől élénk társadalmi, kulturális élet folyt Kiskunfélegyházán. Helyi újságok jelentek meg, könyvnyomda alakult, a városi múzeum 1902-ben jött létre.
Az Alföld szívében lévő településen számos híres ember született, nevelkedett. A tanítóképző (jelenleg a Petőfi Sándor Gépészeti Szakközépiskola működik benne) egykori diákja volt Darvas József író. A Félegyházához sok szálon kötődő író, Móra Ferenc a Római Katolikus Főgimnáziumban tett érettségi vizsgát. Holló László festőművész (Szinyei-, Munkácsy- és Kossuth-díjas, érdemes és kiváló művész), Szántó Piroska (kétszeres Munkácsy-, Kossuth-díjas és érdemes művész) és Morell Mihály – mindhárman az iskola híressé vált tanulói voltak.
Történelmi viták és tények ellenére a félegyháziak még mindig itteni születésűnek tartják a XIX. század egyik legnagyobb magyar költőjét, Petőfi Sándort, akinek a szülei bérelték annak idején a Hattyúházat. Ma a Városi Könyvtár van az épületben, és itt látható a Petőfi-kiállítás is.
A városban fedett uszoda, gyógy- és strandfürdő is működik. Termálvizét 1994-ben gyógyvízzé minősítették. Az itteni fürdőkúra a mozgásszervi betegségek idült szakaszában a gerinc és a perifériális ízületek kopásos elváltozásának kezelésére alkalmas.
A város határában található Péteri-tó 1976 óta védett terület. A madárrezervátumban található a Kiskunsági Nemzeti Park kutatószállása, ahol nyári természetismereti táborokat tartanak.
Kiskunfélegyháza megközelíthető közúton: az M5-ös autópályán, az 5-ös autóúton Kecskemét és Kistelek között, Szentes felől a 451-es úton. Vasúton: a Budapest-Cegléd-Szeged, a Budapest-Lajosmizse-Kecskemét, az Orosháza-Kiskunfélegyháza és a Kiskunhalas-Kiskunfélegyháza vonalon.
Látnivalók
Sarlós Boldogasszony Plébánia
A Város első középülete a Sarlós Boldogasszony templom, vagy ahogy jobban ismerik az Ótemplom volt, melyet 1749-ben kezdtek el építeni. Köveit a közeli Kővágó-érből hozták. Bár 1753-ban már állt, tornya az építők ügyetlensége folytán 1754-ben ledőlt, s így újjá kellett építeni. Felszentelését csak 1761-ben végezte el a váci püspök. 1770-től új tornyot építettek, melynek fazsindelyes teteje 1803-ban rézborítást kapott. A templom épülete 48,5 m hosszú, 13 m széles és 22,7 m magas. A tornya 53,6 méteres.Római Katolikus Ótemplom (MJ)Kiskunfélegyháza, Béke tér hrsz.3151 .
A templom mellett épült fel 1755-ben az Óplébánia . Ezt a mai plébánia udvarán látható, kissé földbe süppedt épületet 1787-ben nagyobbították meg, a buszpályaudvar felé eső oromfalán pedig még látható a szoborfülke. A ma is álló újabb emeletes épületet Grieszer József vezetésével 1812-től 1815-ig építették, s elkészültekor a régi lakhelyet cselédházzá, majd fészerré alakították. Római Katolikus Plébániaház (MJ)
Kiskunfélegyháza, Béke tér 2.
A Pajthmiller József pesti kőművesmester irányítása alatt az építkezés -az eredeti tervnek megfelelően- két ütemben folyt. 1774-ben kezdték, s 1777-ben húzták rá az emeltetet. Ez lett a város első emeletes épülete, a Görögház vagy Kisvárosháza (a volt Halászcsárda).
Kisvárosháza (MJ)
Kiskunfélegyháza, Petőfi tér 1.
A Nagy Posta út melletti egyik telken épült fel 1794-ben mai formájában az előzőt tűzvész pusztította el-a börtönépületet is magában foglaló Kiskun Kapitányság vagy Megyeház (Nagyház vagy Sárga ház) ma Kiskun Múzeum . Barokk stílusú épület, de mát leegyszerűsített formákkal, a homlokzaton a füzéres díszítés copf hatást mutat. A falsíkból erkély emelkedik ki, felette tümpanonnal lezárt alul kétszárnyas kapuzat, melyet körbevájatok és napsugaras rátétek díszítenek, s ezek adnak barokkos hatást. 1826-ban a rabok számára rendezték be a Szentáromság tiszteletére felszentelt kápolnát.
A Kiskun Múzeumot Szalay Gyula, a helyi gimnázium tanára alapította 1902-ben. Az egyre gyarapodó régiséggyűjteményt 1912-ben önálló épületbe, a későbarokk Görög-ház emeleti részébe, majd 1939-ben a mai helyére az egykori Kiskun Kapitányság székházába költöztették.
Kiskun Múzeum (M)
Kiskunfélegyháza, Dr. Holló L.u.9.
A múzeum udvarán található a Pajkos-Szabó féle szélmalom (M). (népi)
Kiskunfélegyháza, Dr. Holló L.út 9. hrsz.:3186
A századfordulót követő pestisjárványok során egyre több városi és falusi közösség fogadta meg, hogy a baj elmúltával szobrot állít Szűz Máriának vagy a Szentháromságnak. Feltehetően ilyen fogadalmi emlékünk a Szent István templom melletti oszlopon álló Szentháromság szobruk.
Szentháromság-szobor (MJ)
Kiskunfélegyháza, Kossuth u. hrsz.5060.
A Sarlós Boldogasszony templom előtt a Béke téren áll a Fájdalmas Krisztus (vagy Bánkódó Krisztus) barokk szobra, régebbi nevén Bánkódó kép. A szép hullámvonalú, festett homokkő alkotást 1774-ben faragták, és a következő évben állították fel.
Fájdalmas Krisztus-szobor (MJ)
Kiskunfélegyháza, Béke tér hrsz.:3152.
A barokk korban a vallásos körmenetek ünnepélyes külsőségeit szolgálták a városok és falvak határában felállított kálváriák. Az 1800-as évek elején Pintér Mátyás adományaiból a mai Shell benzinkút helyén alakították ki a régi félgyházi kálváriát, de 1828-ban városfejlesztési okokból a mai helyére került. (Kiskunfélegyháza DK-i határán, a Csongrádi főút mentén -a Városi Tűzoltóság mögött ) Itt emelték 1829-ben Fischer Ágoston tervei alapján a Hétfájdalmú Szűz tiszteletére ajánlott Kálvária kápolnát. A 12 m hosszú, 13 m széles, félig földbe süllyesztett szakrális épület toronytalan, félköríves szentélyű. Kétoldalt kívül lépcső vezet a tetején lévő három kereszthez és a köztük lévő szoboralakhoz. Előtte a régi fakeresztek helyén 7-7 stációoszlop épült, melyeknek homlokzatán képfülke van, benne fémlapon festett kép.
Kálvária (késő barokk) (MJ)
A Hattyúház(M) (klasszicista) kiviteli elkészítésére 1819 tavaszán Mayerhoffer János kapott megbízást. Az épületet 1819-20 közt építették föl. A piactérre néző szép bolthajtásaival, a kissé előre ugró középrész hordozte tümpanonnal, benne a hattyút ábrázoló kocsmacégérrel, az oromzat tetején pedig aranyozott gombjával az épület a piactér igazi dísze volt.
Petőfi Sándor édesapja 1824-30-ig bérelte mészárszék céljára az épületet. Ma benne a Petőfi Sándor Városi Könyvtár található.
Kiskunfélegyháza, Szent János tér 9.
Az egyemeletes sarokházat 1871-ben építették. A bejárat feletti ablakokat korinthoszi fejezetű pilaszterek határolják. Az emeleti ablakok alatt szépen formált méydombormű található: egy kehely körül ágaskodó két oroszlánt ábrázol.
Szarvas-vagy Klazsik féle ház (VK)
Kiskunfélegyháza, Kossuth u.2.
1873-74-ben készült el a romantika egy másik szép emléke a Kocsis vagy Holló féle lakóház . A felső ablaksor korinthoszi fejezetű pilaszterek között van. Intenzív homlokzat tagolás jellemzi az épületet, legfelül karyatidaszerű nőalakok, illetve női szoborfejek láthatók, de ezek nem tartoznak az épület szerkezetéhez, kifejezetten díszítőelemek.
Kocsis vagy Holló féle ház (Holló László szülőháza)
Kiskunfélegyháza, Korona u.2.
A kettőstornyú és szobrokkal díszített impozáns homlokzatú épület a kor egyik kiemelkedő alkotása lett. A templom-mely nevét első fatemplomunk védőszentjéről Szent Istvánról kapta-felszentelését 1880-ban végezete el a váci megyés püspök.
Római Katolikus Plébánia
Szent István templom (neorenenszánsz)
Kiskunfélegyháza, Kossuth u.
1861-ben a Kiskun Kerületek kapitányi székébe az a Kalmár József került, aki feleségével együtt jótéteményeiről, adakozásairól vált híressé. 1876-76-ban a Szentháromság tiszteletére emelték családi célokra (1876.november 1-jén szentelték fel) azt a kápolnát, amely a köztudatban Kalmár kápolna néven vált közismertté. (Pártos Gyula tervezte) A család tagjainak temetkezési helyéül építették, belső terében csillagos mennyezet, ólomüveges ablakok és márványfalak találhatók.
Kalmár Kápolna
Kiskunfélegyháza, Kalmár József utca
Miserend: vasárnap 17.00
A kép tulajdonosa: Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltára Kiskunfélegyházai Részleg
A városközpont impozáns középületei közül a szép, régi, klasszicista városháza mellé 1886-ban épült fel a Korona tömbje. (MJ)
Korona szálló (1886. Szentpály József (Jiraschek
Kiskunfélegyháza, Petőfi tér 1. hrsz.1. Jelenleg Művelődési Központ.
Kiskunfélegyháza, Korona u. 3. hrsz.1.
Lakóház (romantikus) 1860 körül épült. Kiskunfélegyháza, Korona u. 4.
1895-ben jelölik ki az őjtemplom mellett azt az 1200 négyszögölnyi telket, amelyen 1896 májusában megindul az építkezés. 1922/23-tól felvette a Szent László nevet, majd 1956-tól Móra Ferenc Gimnáziumnak hívják.
A kép tulajdonosa a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltára Kiskunfélegyházai Részlege
Az eklektika korára példaként a szép magánépítkezések közül a Kossuth és Hunyadi utca sarkán álló Molnár-féle ház emelhető ki.
A kép tulajdonosa a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltára Kiskunfélegyházai Részlege
A Tanítóképző 1804-ben készült el. Ez a 90 méteres, impozáns homlokzatú, jól tagolt iskola volt az első kétemeletes épülete városunknak. A második emeleten az internátus kapott helyet. Tervezője Baumgarten Sándor építész volt. A legfigyelemreméltóbb talán az a 725 m2-es botanikus kert, melyet az udvar délnyugati részében épített ki Pinkert Zsigmond tanár, s amelynek tervéért az 1908-as londoni kiállításon aranyérmet kapott. Az arborétum és az akkor 85 éves tanítóképző az 1950-es évek városvezetésének esett áldozatul. A volt Tanítóképző Intézet épülete, ma
Petőfi Sándor Gépészeti Szakközépiskola .
A város szellemi életének meghatározó épülete lett a Constantinum. A virágmotívumokkal díszített hatalmas épületet Vas József tervei alapján építették. A tervező halála után Morbitzer Nándor vette át az építkezés irányítását. Aki alkalmazkodott elődje homlokzatkialakításához, de takarékossági okok miatt a tornyokat elhagyták. Az impozáns objektum végül 1942-ben készült el. (Még 1988-ban Schuster Constantin püspök 40.000 Ft-ot tett le alapítólevéllel, hogy egy nyolcosztályos, internátussal egybekötött, női szerzetesek irányítása alatt álló leánynevelő intézetet állítsanak fel. 1907-ben kezdték meg az átalakításokat az akkori algimnázium és tanítóképző épületén. A további építkezések során a volt zárda részt avatták 1908-ban, kialakítva az értékes, szép házikápolnát is)
1906. tavaszán kezdődött el az őjszászi János és Máyláth József által tervezett Református templom építése a Damjanich utcában. A protestáns (főként a református)?Isten házát? a gótika stílusában építették. A Kiskunfélegyházi Egyesült Protestáns Egyház templomának homlokzatán is gótikus ívű ablakokat találunk, belül pedig a katolikus templomokénál jóval egyszerűbb berendezést.
A századelő legnagyobb vitáját kiváltó építkezése az új városháza terveinek megvalósítása volt, mivel az 1903-ban a szép, míves klasszicista épület helyére írtak ki pályázatot. Ezzel két táborra szakadt a város polgársága. Az új építését támogatókéra és a régi városháza lebontását ellenzőkre. A vita az új épület kibontakozásával mindinkább halkult. A jelenlegi „Cifra palotának” nagystílűbb, magyarosabb ízű, jobban városképbe illő, mint elődje volt. Habár nekünk talán jobban tetszett volna, ha az is megmarad.
A kissé különös színvilág és a stilizált növényi formakincs leginkább a díszterembe lépőket lepi meg. A szecesszió festődíszei, üvegablakai, belsőépítészeti megoldásai egységükkel hatnak a szemlélőre. A külső falakon levő magyaros tulipános motívumok -ornamentika majolikadíszítés, mely a Zsolnay gyár terméke. Az új városháza a 45 méter magas tornyával a városközpont legszebb épülete lett.
Városháza; Polgármesteri Hivatal (MJ)
Kiskunfélegyháza, Kossuth Lajos u. 1.
A Fürdőszálló hangulatos, kastélyszerűen ívelt épülettömbjét Hegedűs Ármin tervezte eklektikus stílusban, eredetileg gőzfürdőnek és reprezentatív szállodának. 1926-28-ban valósult meg.
Az 1920-as évek végén a Kossuth utca és a Fadrusz utca sarkán épült fel a Strasszer-villa , mely tornyos, meseszerű formájával mintegy lezárja városunkban a historizáló törekvéseket felvállaló irányzatot. Jelenleg a Petőfi Sándor Általános Iskola napközije.
A Pénzügyi palotát az Ybl-díjas Lux Kálmán már a racionalizálódó, bauhausi iskola tanait figyelembe véve alkotta meg. A leegyszerűsített homlokzatán a lábazat nélküli pilasztereknek csak ritmizáló, elválasztó szerepük van. A kapubejáró a másik utcáról nyílik, így a megnövekedett homlokfelület 2-8-2 osztású ablaksort hordoz. A Pázmány utcában álló épületbe az 1950-es évektől a rendőrség költözött be.
A Városi Bíróság zártabb tömbjét zömök, toronyszerű épületrésszel 1929-ben építették, Orbán Ferenc tervei alapján, az egykori Postastáció telkére.
1932-ben adták át, de teljesen 1936-ban készült el a vasútállomás . A funkciójának tökéletesen megfelelő, leegyszerűsített formákat felmutató, tágas, levegős csarnokot magába foglaló épület az ország legmodernebb vasútállomása volt. Peronja szép, míves vasszerkezet volt, amit 1970-ben lebontottak.
Móra Ferenc szülőháza (MJ)
Kiskunfélegyháza, Móra Ferenc u.19. hrsz.2051.
Móra Ferenc Emlékház
A Daru utcai szülőház 19. század közepén készült nádtetős épület, ahol 1879. július 19-én előszőr látott napvilágot Móra Ferenc. 1971-ben felújították, és az író munkásságát bemutató emlékhellyé alakították
Petőfi Sándor Emlékszoba
Az egykori Petrovits-portán álló kőépület falán ma emléktábla hirdeti, hogy a legnagyobb magyar költő itt élte gyermekéveit. Az állandó kiállítás koszorús költőnk, Petőfi Sándor és korának helyi vonatkozású emlékeit mutatja be.
Petőfi Sándor költő ércszobra (Köllő Miklós székely szobrászművész alkotása)
Kiskunfélegyháza, Petőfi tér 1.
Bajcsy-Zsilinszky Endre ülő szobra Eskulits Tamás szobrászművész alkotását 1989-ben helyezték el a Bajcsy-Zsilinszky Endre Általános Iskola (ma Göllesz Viktor) mellett.
Szállások:
Mónika Panzió
6100 Kiskunfélegyháza, Szőlő u.1.
Tel.: 76/466-022; 76/430-273; Fax.: 76/466-187
Borostyán Panzió
6100 Kiskunfélegyháza, Szőlő u.1.
Tel.: 76/466-785; E-mail: pepu@netquick.hu
Oázis Panzió Kft.
6100 Kiskunfélegyháza, Szegedi út 13.
Tel., fax.: 76/461-427
Vendégváró tanyák
Kollégiumok
Constantinum Kollégium
6100 Kiskunfélegyháza, Petőfi u. 11.
144 (szorgalmi időszakon kívül)
Tel.:76/431-786;
E-mail: constantinum@constantinum.hu
Közgazdasági Szakközépiskola
6100 Kiskunfélegyháza, Kun u. 2.
Tel.: 76/461-565; E-mail: KOZGE@kiskunfelegyhaza.hu
Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Középiskola és Szakiskola
6100 Kiskunfélegyháza, Oskola u. 1-3.
Tel.: 76/461-022; E-mail: tanari@mezgazd-kkfh.sulinet.hu
Kossuth Lajos Középiskola és Szakiskola
6100 Kiskunfélegyháza, Kossuth Lajos u. 34.
Tel.:76/462-155; Fax.: 76/560-120; E-mail: KLSZSZ@kiskunfelegyhaza.hu
Cím: Kiskunfélegyháza Kossuth u. 1
Tel: +36 (76) 461 255
E-mail: webmaster@kiskunfelegyhaza.hu
Web: http://www.kiskunfelegyhaza.hu
