Sokfelé hetente csupán néhány órában rendel a háziorvos, a helyiek ezért alig jutnak orvosi ellátáshoz.
Szegedről, internetkapcsolaton keresztül vizsgálja az orvos a Nógrád vármegyei Ságújfaluban, a Máltai Szeretetszolgálat kisbuszában ülő betegeket. A több mint kétszáz kilométeres távolság nem akadály, a helyszínen lévő asszisztens és a modern eszközök segítségével a doktor mindent lát és mindent hall, amit szükséges: kamera mutatja neki például a páciens torkát, a tüdejét pedig egy különleges sztetoszkóp használatával ő is meg tudja hallgatni.
A máltaiak másfél éve indították be az azóta már uniós díjat nyert telemedicina-programjukat, melyben olyan félreeső, szegény falvakba visznek orvosi ellátást, ahol hetente csak néhány órát rendel a háziorvos, ha rendel egyáltalán. A kisbuszon sokféle vizsgálatot el tudnak végezni az EKG-től a vérvételig, beutalókat írnak és adott esetben ultrahangozni is tudnak. Sőt, még vérnyomásmérőket is kiadnak a betegeknek, hogy azok hetekig vezetni tudják az értékeiket egy naplóban. A legtöbben eddig ki nem vizsgált krónikus betegségekkel keresik fel a mozgó rendelőt.
„A leggyakoribb a magas vérnyomás, a cukorbetegség, illetve nagyon sokan szeretnének laborvizsgálatot” – sorolta Vámos-Krepsz Gabriella, aki asszisztensként dolgozik a kisbuszon, és elmondása szerint sok beteggel már egész közeli kapcsolatot alakított ki. Gabriella korábban mentőzött, de úgy érzi, hogy most talán még inkább a közösség hasznára tud lenni, mert nem csak azoknak segít, akiknek valamilyen sürgős megoldást igénylő bajuk van, hanem azoknak is, akik krónikus betegségekkel küzdenek.
Meg kellett szerezni a helyiek bizalmát
A helyiek között vannak, akik egy kicsit tartanak a szokatlan helyzettől, mások viszont már rendszeresen látogatják a kisbuszt. Még olyanok is vannak, akik már szívesebben járnak ide, mint a háziorvoshoz. Már ha oda egyáltalán el tudnak menni abban a néhány órában, amikor rendel. A máltaiak kifejezetten olyan településeket vettek be a programba, ahol a lakók nehezen jutnak el orvoshoz.
„Általában, hogyha betegek, akkor a helyi asszisztenssel veszik fel a kapcsolatot. Például a táppénz csak a háziorvos kompetenciája, mi például táppénzt nem tudunk adni. Megkeresi az asszisztenst, és amikor legközelebb rendel az orvos, akkor fog hozzá elmenni. És többször van, hogy a háziorvosok is szabadságon vannak, tehát van úgy, hogy két-három hétig nem tudnak találkozni velük” – vázolta fel az állami egészségügyi ellátás helyzetét a félreeső falvakban Juhász Gabriella, a Máltai Szeretetszolgálat litkei egészségpontjának vezetője.
Elmondása szerint a legnehezebb feladat az volt, hogy megismertessék a helyiekkel a kisbusz-rendelőt, és be tudjanak vonzani annyi embert, amennyiért már érdemes elindulni a busszal a bicskei központból. A rendszer azonban mostanára már felállt, van, ahová hetente, máshová kéthetente járnak rendszeresen, hogy ellássák az időpontra érkező és az aznap beeső betegeket.
Alacsony színvonalú az állami egészségügyi ellátás a félreeső településeken
A ságújfalui rendelő az önkormányzat 250 éves, korábban úri lakként és erdészházként is funkcionáló épületében van. Most egy olyan háziorvos dolgozik itt, aki már betöltötte a nyugdíjkorhatárt. Ha egyszer majd nyugdíjba vonul, nagy kérdés, hogy mi lesz a falu ellátásával, mert a térségben nagyon nehéz betölteni a praxisokat.
Kevés ugyanis a háziorvos, és ők inkább az olyan helyekre akarnak költözni, ahol a családjuk is jól meg tud élni: a feleségük vagy a férjük is talál munkát, a munka utánra kikapcsolódási lehetőségeket, a gyerekek pedig jó iskolákba járhatnak. Az elmaradott, félreeső falvakban ezek a körülmények gyakran nem adottak.
A nagyjából ezerfős Ságújfalun jelenleg hétfőn és csütörtökön rendel a háziorvos, mindkét nap néhány órát. A helyieknek ezért nagy segítség a máltaiak busza, még úgy is, hogy az csak kéthetente egyszer jön ide.
