A 67 éves szoftvermérnök az Egyesült Államokba menekült az iráni üldöztetés elől, de 2020-ban tőrbe csalták Dubajban, és Iránba hurcolták.
Scholz német kancellár és Baerbock külügyminiszter felháborodásukat jelezték az ítélet miatt, ami már jó ideje várható volt, de a diplomáciai próbálkozások és a Teheránnak címzett előzetes tiltakozások nem értek célt. Berlin most szankciókkal és súlyos következményekkel fenyegeti Iránt, de ezeket nem részletezték.
Irán szerint a férfi bűne az volt, hogy kapcsolatban állt a papi rendszer hatalmát megkérdőjelező Tondor-csoporttal (Mennydörgés), amelynek székhelye az Egyesült Államokban van. A szervezet célja az 1979-es iszlám forradalom során felszámolt monarchia visszaállítása, és egy nem iszlamista alapon álló politikai rendszer kiépítése.
Ez volt az egyik vádpont a mérnök ellen, mert az iráni vallási jog súlyosan bünteti a hitehagyottnak minősített személyeket. Halálos bűnként rótták fel azt is, hogy Sharmahd rádióműsorokat is szerkesztett az Egyesült Államokban, és ezekben a papi rendszer kemény bírálatát hangoztatta.
A teheráni vádak szerint a Tondor-csoport terrorcselekményeket is végrehajtott iráni területen, noha erre mutató bizonyítékokkal nem szolgált. Maga a mérnök már jó ideje az iráni titkosszolgálatok egyik célpontja volt, mivel őt gyanúsították a szervezet informatikai rendszerének kiépítésével. Az Amnesty International tudomása szerint kínzásokkal csikarták ki belőle a beismerő vallomást.
Sharmahdot 2020 júliusa óta tartották fogva, miután iráni titkosügynökök elrabolták egy dubaji szállodából. Maga az ítélet nem okozott meglepetést, hanem inkább döbbenetet, mivel Amerikában élő német állampolgárról van szó. Sharmahd Gazelle nevű lánya már tavaly azt mondta a The Jerusalem Postnak, hogy a családot arról tájékoztatták, hogy „a halálos ítélet biztos”.
A lány szerint a nyugati kormányok erélytelensége és óvatossága főszerepet játszott abban, hogy apját nem sikerült megmenteni. Nem érti, hogy egyes elítélteket sikerült kicserélni vagy kivásárolni az iráni fogságból, olykor csillagászati összegekért, míg másokkal nem törődnek, noha ők is amerikai, német, brit vagy más állampolgárok.
Gazelle hétfőn egy videót tett közzé, amelyben teljesen feketébe öltözve gyászolja apja halálát, miközben az iráni ‘Nők, Élet, Szabadság’ mozgalom tüntetőihez hasonlóan felköti a haját. A fiatal nő bírálta Joe Biden, Kamala Harris, Antony Blinken külügyminiszter és Olaf Scholz német kancellár erélytelenségét, akiknek kormányait „illetéktelennek és korruptnak” nevezte.
Emlékezetes, hogy egy évvel ezelőtt Irán kiadott öt bebörtönzött amerikait, akikért cserébe 6 milliárd dollár befagyasztott iráni vagyon visszaadását érték el. Ugyancsak sikeres volt az Unió egyik svéd tisztviselőjének kimentése, akinek halálos ítélete már a végrehajtás szakaszába jutott.
Johan Floderus esetében az utolsó pillanatban értek el fogolycserét, vagyis újra működött Irán taktikája, hogy idegen állampolgárok rabul ejtésével és halálos fenyegetésekkel előnyöket csikar ki magának.
Történelmi emlék, hogy az iráni papi rendszer már eleve túszszedéssel kezdte pályafutását 1979-ben, és ki is csikart engedményeket Ronald Reagan elnöktől. Ugyanakkor az ilyen meghátrálás nem népszerű módszer az amerikai kongresszusi közegben, mert a terrorizmus előtti kapitulációnak tartják, főként a republikánus oldalon.
