Az orosz elnök csütörtökön aláírta az Átfogó Atomcsend-egyezmény (CTBT) moszkvai ratifikációjának visszavonásáról szóló törvényt. Az egyezmény 1996 óta nem lépett hatályba, mert azt mások mellett az Egyesült Államok és Kína sem ratifikálta.
A nukleáris kísérletek betiltásáról szóló szerződés ratifikációjának visszavonásáról szóló törvényt először az orosz parlament alsóháza, az Állami Duma fogadta el, majd október végén a felsőház is jóváhagyta egyhangúlag. Ezt a törvényt írta alá csütörtökön Vlagyimir Putyin orosz elnök.
A döntés jelentőségét illetően Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő az InfoRádiónak kiemelt: azok az országok, amik rendelkeznek atomfegyverrel, általában vagy nem írtak alá, nem ratifikálták, vagy kiléptek az egyezményből, így lényegében szabadon folytathatnak atomkísérleteket, rendszeresíthetnek atomfegyvereket. Annak, hogy bizonyos – atomfegyverrel nem rendelkező – országok ratifikálták, nincs különösebb jelentősége – jegyezte meg a Nemzeti Közszolgálati Egyetem címzetes egyetemi tanára. A szakember szerint a mostanihoz hasonló egyezmények – köztük az Európai Hagyományos Fegyveres Erőkről szóló Szerződés (CFE-szerződés), vagy a Nyitott Égbolt szerződés – megszűnése egyszerű és világos üzenetet hordoz magában:
a világ bizonytalan helyzetbe került azáltal, hogy a felsorolt megállapodások érvényüket vesztették.
A döntés eredményeként Oroszország több évtizednyi szünet után újabb kísérleti atomrobbantásokat is végrehajthat a területén, ami most már csak politikai döntés kérdése – folytatta Kis-Benedek László, kiemelve: az utóbbi időkben az atomfegyverek kérdése ismét előtérbe került, és ha mondjuk Oroszország akar egy újabb fejlesztést valamilyen területen, képes lesz erre.
Oroszország egyébként már februárban felfüggesztette részvételét az Egyesült Államokkal 2010-ben aláírt – a hadászati támadófegyverek korlátozásáról megkötött – új START szerződésben.
Moszkva: csak ha az USA is
„A jövőben is tiszteletben tervezzük tartani a kísérleti atomrobbantásokról harminc éve életbe léptetett moratóriumot” – írta közleményében a moszkvai külügyminisztérium pénteken, mindazonáltal hozzátéve, hogy ha az Egyesült Államok esetleges tömegesen hajtana végre ilyen kísérleteket, ez Oroszországot is hasonlóra kötelezné. Oroszország ugyanakkor továbbra is „aláíró ország marad, valamennyi ezzel járó joggal és kötelezettséggel” – emlékeztetett a tárca.
Az 1996-ban aláírásra megnyitott egyezmény egyelőre nem lépett életbe, mert ahhoz mind a 44, nukleáris technológiával rendelkező ország ratifikációja szükséges, ami egyelőre nem történt meg. Többek között az Egyesült Államok sem ratifikálta az egyezményt.
Az orosz katonai doktrína értelmében kizárólag védelmi célra lehet atomfegyvert alkalmazni, ha Oroszországot tömegpusztító fegyverekkel támadnák meg, vagy egy hagyományos fegyverekkel olyan agressziót hajtanának végre ellene, amely az „állam létezését fenyegetné”.
