Pályázatot írt ki a recski bánya hasznosítására a magyar állam tulajdonosi jogait gyakorló Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. A pesszimista becslések szerint is százmillió tonna olyan érc van a hevesi lelőhelyen, amelyet ki lehet termelni.
A kormány még 2013 végén határozott arról, hogy megvizsgálja a 2001-ben vízzel elárasztott, és ily módon ideiglenesen bezárt recski bányatelkek újranyitásának lehetőségét.
„Azok a gépek, amelyeket az 1970-es években használtak, a mai technológiának nem felelnek meg. Ha a bányát újra akarnák nyitni, akkor új típusú aknatoronyra van szükség, szállítógép kell, és hátravan a víztelenítés is” – sorolta a Kossuth Rádió e témával foglalkozó műsorában Holló Imre volt bányász, aki 23 évig dolgozott a Recski Ércbánya vállalatnál.
Holló Imre aknaszereléssel, aknagépészettel foglalkozott. „1100 méter mélyen az aknában kábeleket, csöveket szereltünk, javítottuk – mondta.
A bánya 1200 méter mély volt, az utolsó szint 1100 méteren volt, itt a vizet gyűjtötték össze.
Ezer ember a föld mélyén
A fénykorban 1100-1200 embernek adott munkát itt a bányászat, amelyet aránylag jól meg is fizettek. Ahogy a bányász fogalmazott: egy „nagyobb darab kenyérért bújtunk a föld alá”. Amit a legnehezebb volt megszokni, az a kénhidrogénes szag volt, amely leginkább a záptojásra emlékeztetett – fogalmazott Holló Imre. További nehézséget jelentett, hogy mivel elég vizes volt az akna, állandóan gumiruhában kellett dolgozni.
Amikor a bányát 2001-ben bezárták, az idősebb dolgozókat leszázalékoltak, rokkantnyugdíjba küldték, a fiatalok még szétszéledtek – ki merre talált munkát. Az elbocsátott dolgozók végkielégítést kaptak.
Generációk dolgoztak a bányában
Nosztalgiával emlékeznek vissza ezekre az évekre a helyiek – nyilatkozta Nagy Sándor polgármester a Vasárnapi Újságnak. Nagyon sok családnak a felmenői dolgoztak itt a bányában, ma már a gyerekek el sem tudják képzelni, hogy milyen munkát végeztek. Több száz éven át jelen volt a település életében a bányaművelést és ezt fenn kell tartani és ezt a célt szolgálják az évente megrendezésre kerülő bányásznapok – fogalmazott a polgármester.
Kincsek a föld mélyén
Arra a kérdésre, hogy mekkora ércvagyon lehet a föld alatt, a polgármester úgy válaszolt: már korábban is tisztában voltak a recski bánya lehetőségeivel, hiszen teljesen feltérképezték a két bányatelket, csak az akkori piaci ár nem tette lehetővé, hogy gazdaságosan kitermeljék a mélyben lévő ércvagyont.
Ha csak százmillió tonna rézérc van lent és ebből egymillió tonna réz nyerhető ki, akkor könnyen kiszámolható, mekkora értéket rejt a föld, amikor a tonnánként ára a réznek jelenleg 8000-9000 dollár. Emellett más érceket is találtak, köztük aranyat.
A nagy külföldi bányaipari cégek tisztában vannak azzal, hogy mi is rejtőzik Recsk gyomrában, de egyelőre az afrikai térségben még külszíni bányászat folyik és a befektetők figyelme még oda orientálódik. A háttérben viszont elkezdődött egy folyamat, és az érdeklődés fel fog erősödni – jósolta Nagy Sándor.
Az MNV Zrt. a pályázati kiírásokkal igyekszik fenntartani az érdeklődést, hogy később a beruházás már modern technikával megvalósulhasson. Lehet, hogy nem is olyan sokára elindulnak művelési munkák – eközben a bányászkultúra megőrzéséért az a recski önkormányzat is turisztikai beruházásokat hajt végre.
Lesz-e elég szakember?
A polgármester kiemelte, hogy amennyiben megnyit a bánya, akkor kérdéses, hogy lenne elég szakember, hiszen az elmúlt években nem voltak utóképzések, sem vájárképzés. Kétségét fejezte ki, hogy a mai fiatalok elvállalnák ezt a fajta munkát.
„A mai fiatalságot nézve nehezen tudom elképzelni, hogyan tudnák olyan elszántsággal végezni, mint ahogy elődeink végezték”. Ezért a bérezés kérdése nagyon fontos szempont lesz.
Több mint harminc év távlatából minden más lett, de mégis csak le kell menni a bányába – mondta a városvezető.
Forrás: Kossuth Rádió
