Az elmúlt hetekben a Fudan Egyetem tervezett budapesti egysége kapcsán előtérbe került a kínai felsőoktatás. Az alábbiakban bemutatjuk az utóbbi évek legjelentősebb kínai egyetemi fejlesztéseit.
Jiatong-Liverpool Egyetem, központi épület, 2013
Az egyetem új központi épületét 2013-ban adták át. A tervező Aedas nevű brit-ausztrál-Hong-Kong-i építésziroda a város közelében bányászott szivacsos jellegű taihu-kövekből merített ihletet a homlokzat megformálásához. Az épületben helyet kapott a teljes adminisztráció, oktatótermek, valamint szabadidő-központ.
Hong-Kong-i Egyetem, sencseni kampusz, 2019
A Hong-Kong-i Kína Egyetem új telephelyét a Sencsen városa melletti dombon létesítették, 33 hektáron. A Hong-Kong-i Rocco Design építésziroda készítette az elhelyezés mestertervét, valamint az egyes épületeket is. A kampuszon 7000 diák él és tanul.
Hong-Kong-i Egyetem, sencseni kampusz, könyvtár, 2017
Az előző kampusz részeként, de külön projekt keretében létesült az egyetem könyvtára, amit Hong Kong-i Wang Weijen iroda tervezett. Az épület három „C” alakú tömbből áll, mindegyik végén olvasótermek helyezkednek el, kilátással a szomszédos erdőre.
Sanghaji Műszaki Egyetem, 2015
Az egyetem új kampusza a korábban létesített tudományos park mellett létesült 83 hektáron, közvetlen közlekedési kapcsolattal a nemzetközi reptérrel. A beépítési mestertervet, valamint az egyes épületek terveit a szencseni kampuszhoz hasonlóan egy cég, a kaliforniai székhelyű Moore Ruble Yudell építésziroda készítette, természetesen számos helyi és nemzetközi tervező bevonásával. A kampuszt csatornák és az azt keresztező sétányok hálózzák be.
CEIBS (China Europe Internacional Business School) kampusz, Peking, 2010
A meglehetősen futurisztikus kampuszt a spanyol IDOM építésziroda tervezte. A többi intézményhez képest a CEIBS kis egyetem: az Európai Bizottság és a kínai kormány által közösen alapított „tanodában” kb 1000 posztgraduális képzésben részt vevő diák tanul. Ennek megfelelően a nem túl nagy épület egésze kifejezetten high-tech, mármár luxus színvonalú, de természetesen teljesen visszafogott stílusban, a minőség a beépített anyagokon és a részleteken érhető tetten.
Olasz-Kínai Intézet, „fenntartható épület”, Pekingi Egyetem, 2006
Az épület az olasz és a kínai kormány közötti együttműködésben létesült a pekingi Csingua Egyetem kampuszán, és a tulajdonképpen az ottani olasz intézetnek ad otthont. A tervezői is olasz, Mario Cucinella milánói építész. A tervezéskor fő szempont volt a fenntarthatóság, ami 2006-ban még sok szempontból gyerekcipőben járt. Az épületet mintaként kívánták állítani az akkor induló nagy fejlesztések számára. A ház működése téli és nyári időszakra van felosztva, mai divatos szóval okosan gyűjtik a csapadékvízet, használják fel a napenergiát, és a déli tájolású teraszokon „függőleges erdőt” nevelnek (utóbbinak az olaszok nagymesterei, gondoljunk csak a híres milánói Bosco Verticale felhőkarcolóra).
Csengtu, Future and Science City, pályázat 2021
A 2021. év egyik legfrissebb építészeti híre, hogy a Szecsuán tartomány 11 millós fővárosának új „jövőkutató parkjának” tervpályázatát a holland sztárépítész, Rem Koolhas irodája, az OMA nyerte. A pályázatban közreműködött a német Gerkan, Marg and Partners (GMP) iroda is, ami főleg közlekedési épületek és stadionok tervezésével foglalkozik. A korábbi kampuszokhoz hasonlóan itt is egy kézben lesz a beépítési koncepció mesterterve, valamint az egyes épületek megtervezése is. A beruházást egyéb fejlesztésekkel is összekötik, a közelben egy óriási új technológiai ipari park és „mellékesen” egy repülőtér is épül a GMP tervezésében.
A 46 hektáros parkban több egyetem, laboratórium, kollégiumok, lakások, és természetesen az ehhez kapcsolódó szolgáltatások kapnak helyet. A tervezőiroda beszámolója szerint a tervvel a hagyományos, autó-központú várostervezést kívánták meghaladni és a városépítészet és tájépítészet szoros kapcsolatára törekedtek.
