Kiderült, mi Gyurcsány Ferenc terve 2022-ig

Az európai parlamenti választáson teljesen átrendeződött a pártok közötti erősorrend, az ellenzéket korábban meghatározó MSZP, Jobbik és LMP mára teljesen leértékelődött, mostanra lényegében a partvonalról szemlélik az eseményeket, helyüket újabb pártok vették át. A három párt közül talán az MSZP mutat időnként életjelet, bizonyos területeken – főként Budapesten – még tudják tartani a korábban kiharcolt pozícióikat – mondta Deák Dániel az Origónak.

A XXI. Század Intézet elemzője szerint tavaly decemberben és idén januárban a szocialisták követelték a leghangosabban az ellenzéki együttműködést, ők még az EP-választásra is közös ellenzéki listát szerettek volna. Valószínűleg már ekkor is látták a belső mérésekben, hogy a Demokratikus Koalíció nagyon sok egykori MSZP-s szavazót meg tudott szólítani, így önálló indulás esetén megelőzheti őket Gyurcsány Ferenc pártja, így a közös indulással szerették volna palástolni saját gyengeségüket. A DK ugyanakkor jól felfogott érdekéből eredően nemet mondott a közös indulásra, várakozásaik be is igazolódtak, hiszen május 26-án az MSZP történelmi vereséget szenvedett, Gyurcsány Ferenc terve pontról pontra megvalósult, átvette az ellenzék vezető szerepét.

Teljes kétségbeesés

Az MSZP az EP-kampányban szemmel láthatóan nem tudta tartani az iramot Gyurcsányékkal, már Bangóné Borbély Ildikó „patkányozós” kijelentését megelőzően is kétségbeestek a DK erőteljes kampányától. Ezt támasztja alá a március 29-én, az Általános Vállalkozási Főiskolán tartott megbeszélésről kiszivárgott hangfelvétel, amelyen elsősorban az európai parlamenti, illetve az önkormányzati választással kapcsolatos kampánystratégiát vitatták meg a szocialisták. Ezen a tanácskozáson az MSZP vezető politikusai nyíltan bírálták Gyurcsány Ferencéket, akik szerintük el akarják hódítani a szavazóikat, és ellopják az ötleteiket. Tóth Bertalan pedig beismerte, hogy a nyilvánosság előtti színjáték ellenére valójában öldöklő küzdelem zajlik a felek között az elsőségért a balliberális ellenzéki oldalon – mutatott rá Deák Dániel.

Mindez azt mutatja, hogy a szocialisták egymás között is beismerik, hogy bénábbak a Demokratikus Koalíciónál, nem tudják olyan hatékonyan eljuttatni az üzeneteiket, mint a bukott miniszterelnök pártja. A hangfelvétel azt is jelzi, hogy a nyilvánosság előtt hiába beszéltek összefogásról és együttműködésről, a háttérben öldöklő küzdelem zajlik az ellenzéki pártok között – mondta az elemző.

Felborulhatnak a korábban megkötött ellenzéki alkuk

Gyurcsány Ferenc az EP-választás után már nem is leplezte ellenséges szándékait, az eredményhirdetés után pár nappal felrúgta a főpolgármester-jelöltek kapcsán kötött ellenzéki alkut, és Kálmán Olga személyében önálló jelöltet állítottak az ellenzéki előválasztáson. Gyurcsány valószínűleg azt remélte a bukott műsorvezető esetleges győzelmétől, hogy azzal végleg padlóra küldi az MSZP-t, ez ugyanakkor nem jött neki össze, az MSZP – ha rövid ideig is – a víz felett tudott maradni – mondta Deák Dániel.

Úgy látja, Karácsony Gergely azonban nem MSZP-s politikus, sőt látványosan keveset mutatkozik a szocialistákkal, vélhetően neki is kínos a romokban lévő párt jelenléte. A karakter nélküli Tóth Bertalan nem képes az MSZP rendbetétele, a párt hosszú évek óta gyakorlatilag vegetál, a szavazótábora folyamatosan esik szét. Ezen hosszú távon Karácsony Gergely mostani győzelme sem változtat, főként annak fényében, hogy a mostani közvélemény-kutatások szerint szinte semmi esélye sincsen Tarlós Istvánnal szemben az önkormányzati választáson. Az őszi siker várható elmaradása újabb pofon lesz az MSZP-nek, amiből már nem fog tudni felállni a párt, és a helyét végleg átveszi a Demokratikus Koalíció.

A XXI. Század Intézet munkatársa szerint az MSZP utolsó reménye az, hogy a korábban a budapesti választás kapcsán kötött kerületi megállapodások nem bomlanak fel. Jelen állás szerint a legtöbb – összesen 10 – ellenzéki polgármesterjelöltet az MSZP adhatja, míg a Demokratikus Koalíció csupán 6 politikust jelöl a kerületek élére. Az erősorrend megváltozásából fakadóan teljesen logikus lépés lenne ezeknek az alkuknak az újragondolása, a kiszivárgó információk szerint több kerületben, illetve vidéki városban lázadoznak is a helyi ellenzéki politikusok az előnytelen megállapodások újragondolása érdekében. Ez azt eredményezi, hogy tovább folytatódik az ellenzéki belharc, aminek az egyik legnagyobb vesztese az MSZP lehet, hiszen a jelenlegi támogatottságuk mellett sokkal gyengébb az alkupozíciójuk, rosszabb feltételeket tudnak kiharcolni Gyurcsány Ferencékkel szemben – tette hozzá.

A Jobbikot kivégezte Gyurcsány halálos ölelése

Az év eleji teljes ellenzéki összefogás hangoztatásának legnagyobb vesztese a Jobbik, amely az EP-választás eredménye és a legfrissebb közvélemény-kutatások alapján már a tíz százalék alatti támogatottsági tartományban találja magát. Ez azt jelenti, hogy a tavalyi országgyűlési választás óta a harmadára csökkent a Jobbik támogatottsága, ami szinte példa nélküli összeomlást jelent a rendszerváltást követő magyar politikatörténetben. Mi, elemzők már akkor is figyelmeztettük a Jobbikot, hogy Gyurcsány Ferenc halálos ölelésének nem is lehet más eredménye, mint hogy az egykori nemzeti párt végérvényesen elveszti az identitását, ennek hatására pedig otthagyják a szavazói. Az egykori jobbikos szavazók jelentős része a Toroczkai-féle Mi Hazánkat választotta, de sokan jelenleg a bizonytalanok táborát növelik. A kérdés az, hogy az új radikális párt sikeresen meg tudja-e szólítani a jelenleg még bizonytalan, egykori jobbikos szavazókat. Ha ez sikerül, akkor áttörhetik az 5 százalékos küszöböt Toroczkaiék 2022-ben – mondta Deák Dániel.

Tavaly decemberben láthattunk a parlamenti pulpituson bohóckodó, a miniszterelnökkel minősíthetetlen stílusban beszélő és ordibáló, illetve ajtónak szaladó és földön fetrengő ellenzéki képviselőket is. Míg korábban csupán egy-egy elszigetelt esetként felbukkanó, a politikai paletta margóján lévő politikusokra volt jellemző az ilyen viselkedés, addig az elmúlt időszakban az MSZP, a Jobbik és a Párbeszéd is ezt az utat választotta. A leginkább Jakab Péter, a Jobbik szóvivője éli magát bele szerepébe, ő már lassan egy éve elszabadult hajóágyúként rombolja pártja így is igen alacsony támogatottságát. A miniszterelnök gyalázásában élen járó politikus egy személyben testesíti meg a kormányzásra képtelen ellenzéket, amelyet víziók és az Európát érő kihívásokra adott válaszok híján kizárólag az Orbán-gyűlölet éltet. Ez a jelenség azt mutatja, hogy a Jobbik szellemi holdudvar nélkül maradt, teljesen eltűnt a stratégiaalkotó képességük – hangsúlyozta az elemző.

Bangóné visszaléptetése, Kunhalmi kevesebb szerepeltetése azt mutatja, hogy az MSZP-ben felismerték: a nívótlan botránypolitizálás hatására rohamosan zuhan a támogatottságuk, és valami teljesen másra van szükség. Jakab Péter frakcióvezetővé avanzsálása ugyanakkor annak a jele, hogy a Jobbikban nem lesz változás, továbbra is a minősíthetetlen stílusáról elhíresült politikus lesz az egykori nemzeti párt arca. Ezzel borítékolják további mélyrepülésüket, változást legfeljebb az őszi önkormányzati választást követő tisztújítás hozhat, ha akkor még nem lesz túl késő – tette hozzá.

Az LMP-ben már saját politikusaik sem hisznek

Deák Dániel szerint az MSZP és a DK, illetve a Jobbik és a Mi Hazánk között dúló harc mellett az LMP és a Momentum között is komoly verseny folyt az elmúlt fél évben. Annak hatására, hogy a zöldpárt korábban szövetkezett Gyurcsány Ferencékkel, számos szakadáson esett át, az egykori miniszterelnök-jelöltjüktől kezdve számtalan korábban meghatározó arc hagyta ott a pártot. Ez egyértelműen a Momentumnak kedvezett, amely az EP-választás kampányában hatékonyabban tudta kommunikálni álláspontját európai kérdésekben, mint az LMP. A választás nagy meglepetése volt, hogy a Momentum megelőzte az LMP-t, a hab a tortán pedig az volt, hogy míg Fekete-Győr Andrásék két képviselőt is tudtak küldeni az Európai Parlamentbe, addig az LMP egyet sem.

Míg az MSZP-nél Karácsony Gergely győzelmével fel tudtak mutatni egy sikermorzsát, addig az LMP semmilyen életjelet nem mutat. A párt vezetői enerváltak, szemmel láthatóan már ők sem bíznak a zöldpárt feléledésében. Hasonlóan az MSZP-hez és a Jobbikhoz az LMP-ben sem maradtak már jellegzetes, karakteres politikusok, így szinte reménytelennek tűnik, hogy újraéledjen a párt. Erre már csak azért sincs sok esély, mert hasonlóan a másik két párthoz, az LMP mögül is teljes mértékben eltűnt az a szellemi holdudvar, ami 2010 környékén még energiát tudott adni a pártnak – hangsúlyozta Deák Dániel.

Az önkormányzati választás lehet az utolsó felvonás

Mindegyik ellenzéki pártnak megvan tehát a maga ellenfele, mindegyikük a saját mocsarában küzd a másikkal. Ennek értelmében az önkormányzati választás az EP-választáshoz hasonlóan pártpolitikai szempontból nem is a kormánypárt–ellenzék küzdelemről szól majd, hanem az ellenzéki pártok egymás közötti viaskodásáról. Mindez számukra elemi kérdés, hiszen a 2022-es országgyűlési választásra a mostani eredmények alapján fog majd kialakulni az új status quo, ez alapján fognak majd az elkövetkezendő 3 évben politizálni és felkészülni a legközelebbi országos választásra – hívta fel a figyelmet az elemző.

A mostani állás szerint az őszi önkormányzati választást követően az MSZP-nek, a Jobbiknak és az LMP-nek sok szerepe már nem lesz, várhatóan Gyurcsány Ferenc fogja majd irányítani az ellenzéki térfelet, aki az új MSZP-SZDSZ koalíciót akarja létrehozni a DK és a Momentum részvételével. Mivel az előbb említett három pártnak még van parlamenti frakciója, így 2022-ig minden bizonnyal életben maradnak, azonban a politikai folyamatokra érdemi hatásuk már nem lesz. Hasonló folyamat zajlódott le 2010 előtt az SZDSZ-szel és az MDF-fel, mely pártok ugyan rendelkeztek még országgyűlési frakcióval, azonban a valóságban már senkit sem képviseltek, támogatottságuk már szinte kimutathatatlan volt – zárta szavait Deák Dániel.