A sok csapadék miatt nagyon elszaporodtak a csípőszúnyogok. Hazánkban mintegy háromezer szúnyogfaj él, ebből ötven csípőszúnyog faj honos.
Ezek számának csökkentésére törekednek a szakemberek.
(Fotó: MTI/Balázs Attila)
Fekete Gábor, a Corax-Bioner Biotechnológiai Zrt. biocidüzletág igazgatója az M1 Kék bolygó című műsorában elmondta, a szúnyog ellen olyan irtószert alkalmaznak, amely kis mennyiségben általános rovarölő szert tartalmaz, és más rovarokon is kifejti a hatását.
A csípőszúnyogok rendkívül érzékenyek a deltamethrinre, ezért a hatóanyagnak a mezőgazdasági felhasználásához képest egy tizede elegendő a szúnyoggyérítésben. Ennek köszönhető az, hogy viszonylag kevés más rovar pusztul el a kezelések hatására. Egy hat–tízszeres dózis már a házi méhek pusztulását okozná – részletezte.
A pocsolyák kiváló tenyészhelyek
Ahogy 2013 óta minden évben, az országos szúnyoggyérítést idén is az Országos Katasztrófavédelmi Igazgatóság irányítja. A kémiai és biológiai gyérítések közül a biológiaira helyeznek nagyobb hangsúlyt. Ennek egy speciális, baktériumok által termelt fehérje az alapja, amely az adott dózisban csak a csípőszúnyoglárvákon fejti ki hatását.
A csípőszúnyog nőstényeknek a cukros nedvek mellett vértáplálékra is szükségük van a petéik fehérjeforrásának biztosítására. A vérszívás alkalmával 3.7-6 mikroliter vért raktároznak el testükben.
Permet vagy granulátum formájában a szúnyogbölcsőnek tekinthető területeken alkalmazható, így megelőzve az inváziót. A probléma az, hogy csapadékos időjárás esetén – mint amilyen május végétől tapasztalható hazánkban – már a keletkező pocsolyák is kiváló tenyészhelynek számítanak. A kifejlett rovar ellen pedig nincs biológiai védekezés jelenleg.
Hazánkban mintegy háromezer szúnyogfaj él, ebből ötven a hazánkban honos csípőszúnyog. Ezek számának csökkentésére törekednek a szakemberek. A hagyományos gyérítési eljárásokat az esti órákban alkalmazzák. Ez azonban csekély hatással van az eredetileg Ázsiából származó inváziós, nappal is aktív csípőszúnyogainkra.
Ázsiai tigrisszúnyog (Fotó: MTI/EPA/Jeffrey Arguedas)
Magyarországon három invazív csípőszúnyogfajt írtak le, ebből kettőről már beigazolódott, hogy van stabil áttelelő magyarországi populációja. A harmadikról egyelőre sejtéseink vannak, valószínűleg az is áttelel, de ehhez több adatra van szükségünk – mondta Garamszegi László Zsolt, az MTA, Ökológiai és Botanikai Kutatóintézet igazgatója.
Több mint 22-féle vírus terjesztésére is képes
Az említett rovar az ázsiai tigrisszúnyog négy-öt éve jelent meg hazánkban. Ez a faj több mint 22-féle vírus, köztük a nyugat-nílusi láz és a Zika-vírus terjesztésére is képes.
Az ökológiai kutatóközpont munkatársai csak úgy, mint tavaly, idén is a lakosság segítségét kérik, hogy pontosabb képet kapjanak arról, hol fordul elő hazánkban a rovar.
A csípőszúnyog fekete színű és kontrasztos mintázatú, ugyanis hófehér foltok, illetve csíkok vannak rajta. Egyrészt arról ismerszik meg az állat, hogy a hátán van egy darab hófehér hosszanti csík a toron, illetve a lábain fehér gyűrűk vannak – mondta Soltész Zoltán entomológus.
Ha bárki hasonló állattal találkozik, a példányt vagy a róla készült fotót a gyűjtés helyének, idejének, körülményeinek adataival juttassa el az ökológiai kutatóközpont munkatársaihoz.
A címlapfotó illusztráció.
