A sok csapadék miatt nagyon elszaporodtak a csípőszúnyogok. Hazánkban mintegy háromezer szúnyogfaj él, ebből ötven csípőszúnyog faj honos.
Ezek számának csökkentésére törekednek a szakemberek.
Fekete Gábor, a Corax-Bioner Biotechnológiai Zrt. biocidüzletág igazgatója az M1 Kék bolygó című műsorában elmondta, a szúnyog ellen olyan irtószert alkalmaznak, amely kis mennyiségben általános rovarölő szert tartalmaz, és más rovarokon is kifejti a hatását.
A csípőszúnyogok rendkívül érzékenyek a deltamethrinre, ezért a hatóanyagnak a mezőgazdasági felhasználásához képest egy tizede elegendő a szúnyoggyérítésben. Ennek köszönhető az, hogy viszonylag kevés más rovar pusztul el a kezelések hatására. Egy hat–tízszeres dózis már a házi méhek pusztulását okozná – részletezte.
A pocsolyák kiváló tenyészhelyek
Ahogy 2013 óta minden évben, az országos szúnyoggyérítést idén is az Országos Katasztrófavédelmi Igazgatóság irányítja. A kémiai és biológiai gyérítések közül a biológiaira helyeznek nagyobb hangsúlyt. Ennek egy speciális, baktériumok által termelt fehérje az alapja, amely az adott dózisban csak a csípőszúnyoglárvákon fejti ki hatását.
A csípőszúnyog nőstényeknek a cukros nedvek mellett vértáplálékra is szükségük van a petéik fehérjeforrásának biztosítására. A vérszívás alkalmával 3.7-6 mikroliter vért raktároznak el testükben.
Permet vagy granulátum formájában a szúnyogbölcsőnek tekinthető területeken alkalmazható, így megelőzve az inváziót. A probléma az, hogy csapadékos időjárás esetén – mint amilyen május végétől tapasztalható hazánkban – már a keletkező pocsolyák is kiváló tenyészhelynek számítanak. A kifejlett rovar ellen pedig nincs biológiai védekezés jelenleg.
Hazánkban mintegy háromezer szúnyogfaj él, ebből ötven a hazánkban honos csípőszúnyog. Ezek számának csökkentésére törekednek a szakemberek. A hagyományos gyérítési eljárásokat az esti órákban alkalmazzák. Ez azonban csekély hatással van az eredetileg Ázsiából származó inváziós, nappal is aktív csípőszúnyogainkra.
Magyarországon három invazív csípőszúnyogfajt írtak le, ebből kettőről már beigazolódott, hogy van stabil áttelelő magyarországi populációja. A harmadikról egyelőre sejtéseink vannak, valószínűleg az is áttelel, de ehhez több adatra van szükségünk – mondta Garamszegi László Zsolt, az MTA, Ökológiai és Botanikai Kutatóintézet igazgatója.
Több mint 22-féle vírus terjesztésére is képes
Az említett rovar az ázsiai tigrisszúnyog négy-öt éve jelent meg hazánkban. Ez a faj több mint 22-féle vírus, köztük a nyugat-nílusi láz és a Zika-vírus terjesztésére is képes.
Az ökológiai kutatóközpont munkatársai csak úgy, mint tavaly, idén is a lakosság segítségét kérik, hogy pontosabb képet kapjanak arról, hol fordul elő hazánkban a rovar.
A csípőszúnyog fekete színű és kontrasztos mintázatú, ugyanis hófehér foltok, illetve csíkok vannak rajta. Egyrészt arról ismerszik meg az állat, hogy a hátán van egy darab hófehér hosszanti csík a toron, illetve a lábain fehér gyűrűk vannak – mondta Soltész Zoltán entomológus.
Ha bárki hasonló állattal találkozik, a példányt vagy a róla készült fotót a gyűjtés helyének, idejének, körülményeinek adataival juttassa el az ökológiai kutatóközpont munkatársaihoz.
A címlapfotó illusztráció.
