A Politico által látott, kiszivárgott dokumentumok szerint Belarusz fegyverekkel támogatta az Örményország elleni háborújában Azerbajdzsánt, holott Belarusz és Örményország hivatalosan katonai szövetségesek a Moszkva vezette Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetében (KBSZSZ).
A kiszivárgott dokumentumok új fényt vetnek arra, miért jelentette be Nikol Pasinján örmény miniszterelnök, hogy ki szándékozik lépni a KBSZSZ-ből, Belaruszba pedig nem tesz látogatást mindaddig, amíg Aljakszandr Lukasenka az ország elnöke. Pasinján kijelentése után mind Jereván, mind Minszk hazahívta a másik országba delegált nagykövetét.
Örményország sokáig Oroszországtól remélte biztonságának garanciáját, azonban a hegyi-karabahi konfliktusban mutatott közömbös orosz magatartás miatt egyre inkább a Nyugat felé fordul, és már az Európai Unióhoz való csatlakozás gondolata is felmerült.
A KISZIVÁRGOTT DOKUMENTUMOK SZERINT BELARUSZ 2018 ÉS 2022 KETTŐ KÖZÖTT KORSZERŰ FEGYVEREKET SZÁLLÍTOTT AZERBAJDZSÁNNAK,
ami hozzájárulhatott ahhoz, hogy Baku előbb 2020-ban súlyos vereséget mért Örményországra, majd 2023 szeptemberében két nap alatt elfoglalta a hivatalosan a területéhez tartozó, de évszázadokok át örmények lakta Hegyi-Karabahot. A szakadár régió örmény lakossága szinte teljes egészében elmenekült a területről.
A Politico által látott több mint egy tucat levél, diplomáciai jegyzék, számla és exportútlevél alapján a felajánlott szolgáltatások között szerepelt a régebbi tüzérségi felszerelések modernizálása, valamint az elektronikus hadviseléshez használt új felszerelések és drónrendszerek biztosítása.
A dokumentumok között szerepelnek a fehérorosz állami fegyverexportügynökség saját hadiipari vállalatainak küldött levelei, amelyek korszerű tüzérségi célzóberendezések Azerbajdzsán számára történő megrendeléséről szólnak, valamint a két állam közötti levelezés, amelyben a két állam Groza-Sz drónok elleni mobil harcászati állomások beszerzéséről állapodott meg Azerbajdzsán fegyveres erői számára.
Az egyik diplomáciai közlemény szerint a fehérorosz vállalatok aktív szerepet játszanak Azerbajdzsán megszállt területeinek helyreállításában, valamint a fehérorosz áruk és szolgáltatások exportjában az országba.
Eduard Arakelján örmény katonai elemző megerősítette, hogy a kiszivárgott dokumentumok az Azerbajdzsán által a közelmúltban Hegyi-Karabahban és Örményország ellen folytatott háborúkban használt eszközökre vonatkoznak. Az elemző szerint
A KBSZSZ TÁMOGATÓBB VOLT A NEM TAG AZERBAJDZSÁN, MINT A TAG ÖRMÉNYORSZÁG FELÉ,
holott a NATO-hoz hasonlóan ez a katonai megállapodás is tartalmazza a kölcsönös védelem elvét.
Ilham Alijev azeri elnök 2022-ben azt mondta, nekik több barátjuk van a KBSZSZ-ben, mint Örményországban.
Szakértők szerint
A MOSZKVÁHOZ NAGYON KÖZEL ÁLLÓ BELARUSZ NEM TÁMOGATHATTA VOLT AZERBAJDZSÁNT, HA EHHEZ NEM KAP JÓVÁHAGYÁST A KREMLTŐL.
Mint ismert, Aljakszandr Lukasenka elcsalta a 2020-as elnökválasztást, ennek nyomán hatalmas tömegtüntetések törtek ki az országban, amelyeket csak orosz beavatkozással sikerült leverni. Belarusz Oroszország legszorosabb támogatója az Ukrajna elleni háborúban, területe egy részét is átengedte az agresszornak a Kijev elleni 2022-es támadás során.
A Kollektív Biztonsági Szerződést 1992-ben kötötték meg egykori szovjet tagállamok. A szervezetnek 1994 és 1999 között Azerbajdzsán is tagja volt. Az együttműködés már Putyin idejében, 2002-ben alakult át szorosabb katonai szövetséggé, ekkor kapta a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete nevet. A szövetséget poszt-Varsói Szerződésnek és ellen-NATO-nak is szokták nevezni, mivel részben a NATO-val szembeni katonai szervezetként jött létre.
