forrás: CNN
Dzsihadista kapcsolatrendszer, szélsőséges külvárosi részek, lerombolt jövőkép – valóban ennyi kell ahhoz, hogy egy város külső része a terroristák melegágyává váljon? Brüsszel Molenbeek nevű munkásnegyede az elmúlt hónapokban híresült el: itt tervelték ki a párizsi terrortámadásokat, majd itt bújkált Európa első számú közellensége csaknem négy hónapig.
Brüsszel nyüzsgő utcáival, képeslapokról visszatekintő épületeivel, ínycsiklandozó csokolédéival és híres söreivel vált Európa egyik legkedveltebb városává, de az elmúlt hónapokban dzsihadista toborzásáról vált hírhedtté.
A rendőrség szerint a párizsi terrortámadás ötlete is itt született meg Salah Abdeslam fejében, aki az öldöklés után hónapokig bujkált Brüsszel külvárosának Molenbeek nevű munkásnegyedében a hatóságok elől.
Abdeslam elfogása óriási szerencse volt, hiszen a rendőrségi razziák alatt nem őt keresték, hanem a többi „feltételezett terroristát”. A múlt heti lövöldözés során is csak azért mentek be a rendőrök a terrorista búvóhelyére, mert feltűnően sok fegyveres sietett az épület védelmére.
Abdeslam már őrizetben van, tettestársát lelőtték, így sokan úgy gondolják, fellélegezhetnek a négy hónapos embervadászat után.
De Abdeslam kihallgatása után sem tudja senki, milyen terveket szőttek a többi európai város ellen, és azt sem, hogy a tervek milyen fázisba jutottak el.
A dzsihadista ideológia melegágya
Belgiumban még mindig pattanásig feszült a helyzet, a második legmagasabb riasztási szint van érvényben, a hatóságok felkészültek egy lehetséges terrortámadásra.
De mi változott az elmúlt 4 hónap alatt a brüsszeli munkásnegyedben, Molenbeekben? A CNN ellátogatott a külvárosi negyedbe, de hónapokig kellett várniuk, míg valaki hajlandó volt találkozni tudósítóikkal.
A legtöbb ember mobilon kapott fenyegetést a helyi radikális csoportoktól, így eszükbe sem állt együtt mutatkozni az amerikai riporterekkel.
Virágzik a dzsihadista toborzás
A belga hatóságok csúfos kudarcot vallottak az Iszlám Állam elleni hadviselésben: képtelenek megakadályozni állampolgáraikat, hogy Szíriába és Irakba utazzanak, s ami még veszélyesebb, ezek az emberek bármikor visszajöhetnek egy második párizsi támadás végrehajtására.
Brüsszel szinte egy köpésre van a legnagyobb európai városokból: Párizs, Amszterdam, Köln, Strasbourg, Frankfurt és Berlin egy rövid autóúttal elérhető, de ha valaki fel tud jutni egy vonatra, egész Európa a játszóterévé válhat.
Belgiumban a legmagasabb az egy főre eső kalifátusban harcoló dzsihadisták száma: eddig 500 olyan férfiről és nőről tudnak, akik önszántukból álltak az Iszlám Állam szolgálatába Irak és Szíria területén 2012 óta.
Közülük 100 ember pedig már vissza is tért, közülük sokan azonnali börtönbüntetést kockáztatnak. A valós számokra pedig idővel úgyis fény derül majd.
Így gondolkodnak Molenbeekben
A terrorfenyegetések csökkentésében hatékony munkát végeznek a belga biztonsági erők, azonban a toborzást nem tudják lecsökkenteni – ezt a belga belügyminiszter is beismerte. Lehet, hogy alacsonyabb számokkal, de ugyanúgy működik a tanok terjesztése és az agymosás.
Ezt ellenőrizni szinte lehetetlen, egy kis szoba is bőven elegendő egy dzsihadista gyűléshez.
Azokat a bátor családtagokat, akik felszólalnak a radikalizálódás ellen, gyakran elhallgattatják – először fenyegetéssel, aztán örökre.
Egy imámot, egy édesanyát és egy testvért kérdeztek
Sheikh Sulayman Van Ael belga imám szerint egy olyan korban élnek a belga muzulmánok, ahol a közösségen belüli igazságtételért rögtön megtorlás jár.
„Nem félek, persze óvatos vagyok, de nem bújok el. Aminek meg kell történnie, az meg fog történni. Nem szerencsés, hogy ilyen erőszakos emberek élnek mellettünk, de nem ijesztenek meg” – mondta a tanító, aki úgy tartja, hogy az Iszlám Államnak egy csepp köze sincs az iszlám valláshoz.
A CNN egy Szíriába utazott egykori dzsihadista édesanyjával is beszélt. A nő elmondta, hogy azért mer nyilatkozni, mert a fiát már úgyis elvesztette. Ő arról beszélt, hogy miért olyan nehéz észrevenni a radikalizálódás első jeleit.
„Minden jel más, ha nem egyszerre látja őket az ember, képtelenség észrevenni, hogy a kiképzés lépcsőfokairól van szó” – emlékezett vissza fiára, mielőtt az kiutazott volna az Iszlám Államhoz.
Egy fiatal fiút is sikerült elcsípniük a riportereknek, aki csak Ali néven mesélt tapasztalatairól. Neki két testvére is kiutazott az Iszlám Államhoz, egyikük rögtön meghalt a frontvonalon.
Sírva mesélte, hogy azért mentek ki, mert Belgiumban nem kaptak munkát, nem érezték úgy , hogy befogadták őket – ekkor jöttek a dzsihadista toborzók, akik kihasználták az érzelmi és identitási űrt és kicsalogatták őket a kalifátusba, ahol „hasznosak lehetnek”.
Hogyan tudnak kiszökni az országból?
Az egykori dzsihadista anyja állítólag a rendőrséget is értesítette két héttel azelőtt, hogy fia Szíriába utazott. A rendőrségnek nem sikerült megállítania a határnál a fiút.
Ugyanígy járt Ali két testvére, akik probléma nélkül átjutottak az ellenőrzőpontokon. Mindenzt úgy, hogy felrakatták őket a „terrorfigyelő listára”. Szerinte szándékosan engedték át őket, mivel ez egyszerűbb megoldásnak tűnt.
A brüsszeli bázisú radikalizáció-ellenes központ vezetője viszont úgy gondolja, hogy nem lehet túl sokat tenni egy olyan személyért, aki az Iszlám Államhoz akar utazni.
„Erővel nem lehet őket visszatartani, ha bezárják őket, akkor majd a büntetésük letöltése után utaznak ki”. Szerinte egy módon lehet a problémát megszüntetni: segíteni kell a fiataloknak saját jövőjük megalkotásában, mert csak akkor adják fel a dzsihadista terveiket, ha rájönnek, hogy ők valójában személyek, nem a háború kellékei.
