orrás: hirado.hu/M1/Kossuth Rádió
Jogilag kivitelezhetetlen a kötelező uniós kvóta, ezért a kormány megtámadja azt a nemzetközi jogi fórumokon, mondta a kormányszóvivő az M1-en. Egyre több városban gyűjtik az aláírásokat a kötelező betelepítési kvóták ellen. A görög-macedón határon hétfőn ismét több ezer migráns volt, Szerbia száznál is több busszal vitte őket a horvát határra egész nap. A végső cél továbbra is Németország Szlovénián és Ausztrián keresztül.
Tűzifa lehet a határzár építésekor kitermelt fából
A határzár létesítésének előkészítése során kitermelt faanyag szociális célú hasznosításáról döntött a kormány. Az erről szóló, a Magyar Közlöny keddi számában megjelent határozat szerint a belügyminiszternek gondoskodnia kell arról, hogy a Magyarország és Horvátország közötti határszakasz területén érintett járások települési önkormányzatai számára pályázati úton ingyenes átengedjék a kitermelt faanyagot.
Egy-egy háztartás legfeljebb 5 köbméternyi tűzifát kaphat – olvasható a határozatban.
Hiller: az MSZP legyen viszonyítási pont
Hiller István szocialista országgyűlési képviselő azt szeretné, ha a migránsválság kezelésében az MSZP nem „viszonyulna valamihez”, hanem viszonyítási pont lenne. Az M1 aktuális csatorna esti műsorában a határzárról tett korábbi nyilatkozatával kapcsolatban kiemelte: a valós alternatívát egy egységes európai uniós megoldás jelentené, ami a kerítéseket lebontja.
Hiller István múlt kedden az InfoRádióban azt mondta, „nem szeretem, hogy az országunk határán kerítés van, csak már mondjon valaki ennél jobbat”. Erre reagálva Tóbiás József MSZP-elnök-frakcióvezető közölte: az MSZP álláspontja nem változott a menekültkérdésben az elmúlt nyolc hónapban. Arra kérte Hiller Istvánt, korrigálja nyilatkozatát, tegye egyértelművé: „amíg mi vezetjük a szocialista pártot, addig az nem fog a Fidesz holdudvarába tartozni, nem lesz része a nemzeti együttműködés rendszerének, mert azzal szemben határozza meg magát”.
A cseh kormányfő képviseli Lengyelországot a migrációnak szánt uniós csúcsértekezleten
Lengyelország a visegrádi országcsoport elnökségét betöltő Csehország kormányfőjét, Bohuslav Sobotkát kérte fel arra, hogy a migrációs válságnak szentelt csütörtöki máltai informális uniós csúcsértekezleten képviselje a lengyel álláspontot – jelentette be Rafal Trzaskowski lengyel külügyi államtitkár.
Az európai uniós ügyekért felelős külügyminiszter-helyettes azután közölte az októberi választások nyomán távozó lengyel kormány döntését, hogy hatásköri zavar alakult ki az illetékes lengyel állami intézmények között. A csütörtöki informális uniós csúcsértekezlet csak néhány nappal ezelőtt meghirdetett időpontja ugyanis egybeesik az új lengyel parlament alakulói ülésével, melyen Andrzej Duda elnök elfogadja a távozó kormány lemondását, és esküt tesznek a megválasztott képviselők.
A lengyel uniós szakértők szerint az informális csúcsértekezleteken az adott tagországot csak a kormányfő, illetve az elnök képviselheti. A lengyelországi választások utáni átmeneti időben ezt a szerepet vagy a távozó kormányfő, Ewa Kopacz, vagy Andrzej Duda töltheti be. Duda alkotmányos kötelessége az első parlamenti ülés megnyitása. Kopacz – aki elvileg írásban is beadhatná lemondását – szintén fontosnak tartja parlamenti jelenlétét.
A csütörtöki csúcsértekezletet afrikai és európai országok már szerdán megkezdődő máltai migrációs csúcstalálkozójának alkalmából tartják. A szerdai nemzetközi csúcson nem követelmény az államfői rangú részvétel, Lengyelországot itt Katarzyna Kacperczyk külügyminiszter-helyettes képviseli.
A kedden bejelentett megoldás összhangban van az uniós joggal, a lengyel kommentátorok rámutatnak: 2014-ben hasonló esetben Ciprus Görögországot kérte fel álláspontjának képviseletére. Trzaskowski még múlt pénteken elismerte: nem kizárt, hogy Máltán időpontütközés miatt az Egyesült Királyság is más országra, valószínűleg Írországra bízza képviseletét.
A csúcsértekezleten képviselendő lengyel állásponttal kapcsolatban Trzaskowski – rámutatva a cseh és a lengyel hozzáállás hasonlóságára – elmondta: minél hamarabb kell egy átfogó tervet megvalósítani, mely elsősorban a külső uniós határokat biztosítaná, és megkülönböztetné a menekülteket és a gazdasági bevándorlókat. „Határozottan ellene vagyunk bármilyen újabb menekültelosztási mechanizmusnak” – hangsúlyozta a távozó külügyi államtitkár. Hasonló álláspontot fogalmazott meg korábban a hétfőn bemutatott leendő lengyel külügyminiszter, Witold Waszczykowski is.
Merkel: Szlovénia nem kényszerülne rendkívüli intézkedésekre, ha rend lenne a görög-török határon
Angela Merkel sajtótájékoztatón újságírói kérdésre válaszolva hangsúlyozta: a szlovéniai fejlemények aláhúzzák annak „sürgősségét, hogy összeurópai megoldáson kell dolgoznunk”, és mindenekelőtt biztosítani kell a görög-török uniós külső határt.
Éppen ezért fontos, hogy az uniós kormány-, illetve államfők informális tanácskozást tartanak csütörtökön Máltán az EU-Afrika csúcs után.
Az idő sürget, megoldásokat kell találni a külső határok jobb védelmére, tárgyalni kell Törökországgal egy migrációs akciótervről és fel kell gyorsítani az uniós regisztrációs pontok (hot spotok) kiépítését Görögországban és Olaszországban – mondta Angela Merkel.
A közös európai megoldás ügye „sajnos nem halad annyira gyorsan, amennyire a problémák sürgető volta miatt szükséges lenne” – mondta a kancellár.
Közben a Bild című lap online kiadásában azt írta: a szlovén kormány egyeztette a horvát határon végrehajtani tervezett intézkedéseit az osztrák és német belügyi hatóságokkal, és Magyarországon beszerzett 100 kilométer drótkerítés felhúzásához elegendő anyagot.
A határ biztosítására az uniós partnerek 400 fős erősítést ígértek a nyugat-balkáni országnak, de ezt az ígéretet még nemigen váltották be – írta a Bild. A lap szerint eddig 78 rendőr érkezett a szlovén hatóságok támogatására, 20 Litvániából, 20 Szlovákiából, 25 Észtországból, 8 Ausztriából és 5 Németországból. (Ötven magyar rendőr hétfő reggel indult Szlovéniába, ahol a szlovén rendőrökkel közösen dolgoznak majd, feladatuk a közrend fenntartása, a bűncselekmények és szabálysértések megelőzése lesz.)
Zágráb: a horvát állam megvédi érdekeit a szlovén „műszaki akadály” kiépítése után is
A horvát kormány minden szükséges intézkedést megtesz, hogy megvédje a horvát állam érdekeit – így reagált a horvát kabinet azon bejelentésre, miszerint Szlovénia „műszaki akadályt” épít Horvátországgal közös határán a migránsáradat feltartóztatására.
A közleményből kiderül, hogy Zoran Milanovic ügyvivő horvát kormányfő telefonon beszélt Miro Cerar szlovén miniszterelnökkel, aki tájékoztatta őt a szlovén határozatról. A két kormányfő megegyezett abban, hogy a migránsok fogadását és továbbszállítását illetően folytatják a két ország között az együttműködést.
Horvátországban vasárnap parlamenti választásokat tartottak. Zágrábban még mindig ügyvezető kormány van, amely a folyó ügyeket viszi tovább, és korlátozottak a jogkörei. Horvátországban jelenleg nincs olyan szerv, amely felhatalmazhatná a kabinetet arra, hogy lezárja az ország határait. Az új összetételű parlament csak azután ül össze, hogy a horvát választási bizottság közzéteszi a hivatalos választási eredményeket. Erre csak a jövő héten kerül sor, ugyanis hét szavazókörzetben meg kell ismételni a voksolást.
Németország ismét alkalmazza a dublini visszaküldési szabályt a szírek esetében
Németország ismét alkalmazza a szír menedékkérők esetében a menekültügyet uniós szinten szabályozó dublini előírásoknak azt az elemét, amelynek alapján vissza lehet küldeni a menedékkérőket abba a tagállamba, amelyben beléptek az EU területére – mondta kedden Berlinben a német belügyminisztérium egy szóvivője.
Németország a menedékkérők visszaküldésére vonatkozó előírást jelenleg valamennyi származási országgal, így Szíriával kapcsolatban is követi, a dublini rendszerben részt vevő uniós tagországok közül pedig Görögországon kívül mindegyikkel kapcsolatban érvényesíti. A visszaküldésre vonatkozó előírást a szíriai állampolgárok esetében október 21. óta alkalmazzák – mondta a szóvivő.
Szíriai menekültek százai taxival akartak Finnországból Oroszországba utazni
Taxival akart Finnországból Oroszországba jutni több száz szíriai menekült, hogy onnan Norvégiába utazzon tovább – írta az Ilta-Sanomat című finn lap, de a fuvarból nem lett semmi, mert az erre kiszemelt svéd taxisofőrnek nem tudták bizonyítani, van-e beutazási engedélyük Oroszországba.
A lappföldi Ivalóban dolgozó Jari Similällä taxisofőr a lapnak elmondta, hogy magukat szíreknek mondó menedékkérőktől ajánlatot kapott. A sofőr szerint mintegy négyszázan voltak, és Murmanszkba kellett volna szállítani őket, ahonnan Norvégiába utaztak volna tovább. A „megrendelés teljesítéséhez” a taxisnak legalább ötvenszer kellett volna fordulnia.
A fuvarból végül nem lett semmi, mert a menekültek nem tájékoztatták Similällät arról, hogy jogosultak-e Oroszországba utazni. A taxisofőr elmondta, hogy nem sértett volna törvényt, ha az utazni kívánóknak van orosz vízumuk. Amikor azonban kérte, hogy emailben küldjék el neki az ezzel kapcsolatos információkat, a migránsok közölték: csak telefonon hajlandók tárgyalni, majd ezután többet nem is keresték.
A finn belügyminisztérium adatai szerint az év végéig 30-35 ezer menedékérő érkezhet az országba. 2014-ben mindössze négyezren érkeztek. Finnországba az év elejéig közel 26 ezer migráns érkezett, többségükben Irakból. Szergej Ivanov, az orosz elnöki hivatal vezetője a Sauli Niinistö finn elnökkel folytatott keddi megbeszélései után egyebek között elmondta: Oroszországnak gondjai vannak az Ukrajnából érkezett 1,6 millió migránssal.
Fico: Szlovákia decemberben adja be a kvótadöntéssel szembeni keresetet
Szlovákia decemberben fogja benyújtani az Európai Unió luxembourgi székhelyű bíróságán azt a keresetet, amellyel megtámadja az unió belügyminiszterei által minősített többségi szavazással szeptemberben jóváhagyott – 120 ezer migráns kötelező elosztását előirányzó – kvótadöntést – jelentette be Robert Fico.
A szlovák kormányfő a pozsonyi Páneurópai Főiskolán tartott előadása során tett bejelentéséről elsőként a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség számolt be.
„Pillanatnyilag a (szöveg) szakmai előkészítése zajlik, a kereset beadásának időpontja december 18. Az időpontot betartjuk. A keresetet beadjuk” – szögezte le Robert Fico a felsőoktatási intézményben a migrációs válság és az európai jog viszonyáról tartott előadása során.
Hozzátette: olyan belső információk birtokában van, hogy a beadványhoz más uniós tagállamok is csatlakozni készülnek. Megjegyezte: a magyar törvényhozás már jóváhagyott egy olyan dokumentumot, amely lehetővé teszi az uniós belügyminiszterek döntésével szembeni fellépést, Románia pedig hasonló lépést fontolgat.
A szlovák kormányfő az előadás során megismételte Pozsonynak a migránsválság kezelésére vonatkozó álláspontját. Ezzel összefüggésben elmondta: a schengeni határok következetes védelme mellett azt tartják elsődlegesnek, hogy válasszák külön az igazi menekülteket és a gazdasági bevándorlókat.
Azt, hogy Szlovákia az Európai Unió luxembourgi székhelyű bíróságán meg fogja támadni az unió belügyminiszterei által minősített többségi szavazással jóváhagyott kvótadöntést, a szeptemberi 22-i döntés másnapján jelentette be Robert Fico. A kereset beadásához szükséges parlamenti határozatot szeptember 30-án hagyta jóvá a pozsonyi törvényhozás.
Orbán: Magyarország ma egy megvédett ország
Magyarország ma egy megvédett ország – jelentette ki Orbán Viktor Nyíregyházán, egy sajtótájékoztatón újságírói kérdésre válaszolva. A migrációs válságról szólva leszögezte, a kormány teljesítette a magyar polgárok iránti kötelezettségeit.
A kormányfő a Modern városok program keretében megtartott tájékoztatón a szlovén miniszterelnök bejelentésére – amely szerint Szlovénia szükség esetén drótkerítést is tartalmazó „műszaki akadályt” emel a következő napokban Horvátországgal közös határán a migránsáradat megfékezésére – úgy reagált, Magyarországgal ma nagyon sok ország cserélne Európában, és nagyon sok ország szeretne olyan ország lenni, amelyik időben ismerte fel az illegális bevándorlás veszélyének természetét és annak nagyságát.
Orbán Viktor miniszterelnök (b) és Kovács Ferenc polgármester sajtótájékoztatót tart a Modern városok program keretében kötött együttműködési megállapodás aláírása után Nyíregyházán (MTI-fotó: Czeglédi Zsolt)
Nagyon sok ország szeretné, ha olyan biztonsági rendszerek működnének, amelyek lehetővé teszik, hogy csak azok lépjenek be az ország területére, akik egyébként jogi szempontból erre jogosultak – fogalmazott a kormányfő. Orbán Viktor elmondta, a migránsprobléma sok szenvedést és kormányzati gondokat okoz több balkáni országnak, Magyarország a maga részéről minden segítséget megad minden jó szomszédnak, „aki nem azzal kezdi, hogy belénk rúg, megsért bennünket, megtámad, hanem együtt akar velünk működni”.
Szlovénia az az ország, amellyel szívesen működünk együtt – húzta alá a miniszterelnök. Hozzátette, a szlovénok „soha semmi borsot nem törtek az orrunk alá”, nem támadták és nem kritizálták Magyarországnak a gazdaságpolitikában, illetve biztonságának érdekében megtett helyes lépéseit sem.
A legkevesebb, amit tehetünk, hogy mi is támogatjuk az ő intézkedéseiket – mondta Orbán Viktor.
A Frontex adatai szerint az idén több mint 540 ezer migráns érkezett a görög szigetekre
Január és október között több mint 540 ezer migráns érkezett a görög szigetekre a Földközi-tengeren keresztül, vagyis tizenháromszor annyian, mint az előző év azonos időszakában – közölte a Frontex uniós határvédelmi ügynökség.
A migránsok többsége szíriai, azonban az afgánok száma is megnőtt.
A rossz időjárási körülmények dacára csak októberben 150 ezren keltek útra a török partokról, míg tavaly ugyanebben a hónapban ez a szám mindössze 8 500 fő volt.
Csökkent viszont az Olaszországba érkező migránsok száma az előző évhez képest. 2015 januárja és októbere között 140 ezren érkeztek a Földközi-tengeren keresztül, míg tavaly 155 ezren voltak. A Frontex ismeretei szerint azonban nem arról van szó, hogy kevesebben akartak volna átkelni, hanem arról, hogy az embercsempészek szállítási problémákkal kerültek szembe. Ez utóbbiaknak ugyanis nincs elegendő hajójuk ahhoz, hogy a migránsokat Európába vigyék.
A Frontex szerint a migránsok 1,2 millió alkalommal lépték át illegálisan az idén az EU külső határait, ami négyszeres emelkedés a tavalyi év egészéhez képest. A szervezet úgy pontosította a közölt adatokat, hogy a migránsok tényleges száma ennél alacsonyabb, hiszen közülük többen kétszer is átlépték az EU külső határait, és így kétszer lettek regisztrálva. Különösen igaz ez azokra, akik Görögországban érték el az EU-t, majd Macedónia felé távoztak, hogy újra átléphessék az EU külső határait például Magyarországon.
Szlovén belügyminiszter: a schengeni határok védelme nem csupán Szlovénia számára fontos
A szlovén kormány szerint kulcsfontosságú a schengeni határok védelme, nemcsak Szlovénia, hanem az Európai Unió számára is – hangsúlyozta Vesna Györkös Znidar szlovén belügyminiszter a kormány rendkívüli sajtótájékoztatóján Ljubljanában.
Előzőleg Miro Cerar szlovén miniszterelnök bejelentette, hogy országa a következő napokban „műszaki akadályt” emel Horvátországgal közös határán a migránsáradat megfékezésére, s az említett akadálynak szükség esetén drótkerítés is része lesz.
Vesna Györkös Znidar elmondta, hogy még hétfőn tájékoztatta Ausztriát és Németországot arról, hogy Ljubljana műszaki zárat épít Horvátországgal közös határán, hogy csökkentse a Szlovéniára nehezedő migrációs nyomást. A tárcavezető ezért Ausztriától és Németországtól is támogatást vár.
Györkös Znidar szerint fordított „dominó-hatást” válthat ki a szlovén intézkedés. Lezárhatja a határait Horvátország, Szerbia és Macedónia is, ezért végre elkezdődhet a probléma megoldása ott, ahonnan valójában ered, Görögországban – hangsúlyozta.
Mindazonáltal kijelentette: elvárja az uniós határellenőrzési ügynökségtől (Frontex), hogy megvédje az EU külső határait.
„Szlovénia nem lesz gyűjtőközpont, mert ahhoz túl kicsi ország vagyunk” – szögezte le.
Szlovénia „műszaki akadályt” épít Horvátországgal közös határán
Szlovénia – szükség esetén drótkerítést is tartalmazó – „műszaki akadályt” emel Horvátországgal közös határán a migránsáradat megfékezésére – jelentette be Miro Cerar szlovén miniszterelnök keddi rendkívüli ljubljanai sajtótájékoztatóján.
A kormány hétfőn megtartott ülésén úgy döntött, hogy Szlovénia schengeni határán ideiglenes műszaki akadályt épít, beleértve a kerítést is, amelynek az lesz a célja, hogy bizonyos pontokra terelje a migránsokat. „A határt teljesen nem zárjuk le” – mondta miniszterelnök. Hozzátette: annyi migránst fogadnak, amennyit el tudnak látni. A szomszédos országokat már értesítették az intézkedésről.
Összecsapás Calais-nál
Rendőrök és mingránsok csaptak össze az észak-franciaországi Calais közelében. Mintegy 250 bevándorló a Nagy-Britanniába tartó kamionokra próbált feljutni. A hatóság embereinek többször vissza kellett szorítaniuk a migránsokat; 11 rendőr könnyebben megsérült – jelentette a megyei prefektúra. Előző éjjel többször könnygázt is bevetettek, mert a migránsok torlaszokat építettek jelzőtáblákból a kikötő felé vezető úton.
Jön a nagy roham
A szakértők azt mondják: több tízezer migráns van úton Európába, feltorlódtak ugyanis a görög komposok sztrájkja idején, és most egyszerre indultak el. Egyes hírek szerint akár 50 ezren is lehetnek. A görög-macedón határon már tegnap délelőtt több ezren voltak. Szerbia száznál is több busszal vitte a migránsokat a horvát határra, egész nap. A végső cél most is Németország, Szlovénián és Ausztrián keresztül.
Humanitárius katasztrófától tart Ljubljana
Karl Erjavec szlovén külügyminiszter szerint legkésőbb csütörtökig akár 20-30 ezer migráns is érkezhet Szlovéniába, ezért a kormánynak fel kell készülnie a helyzet kezelésére. Ljubljana attól tart, hogy egy nagyobb migránsáradat humanitárius katasztrófához vezethet az országban. A szlovén parlament hétfőn késő estig ülésezett a fokozott biztonsági intézkedések bevezetésről. Arról, hogy Szlovénia kerítést épít-e a zöldhatáron, kedden délután, rendkívüli sajtótájékoztatón tesz bejelentést Miro Cerar miniszterelnök.
Luxusjachttal érkezett Görögországba egy újabb menekültcsoport
Feltehetően lopott luxusjacht fedélzeten érkezett meg Leszbosz szigetére 345 menedékkérő, akik állításuk szerint Törökországban egyenként 3 ezer eurót (mintegy 940 ezer forintot) fizettek az Égei-tengeren való átkelésért – közölte kedden a görög parti őrség. A tájékoztatás szerint a hajó a Görögországhoz tartozó sziget északi részén található Szükámia település közelében feneklett meg hétfőn. Az utasokat épségben kivitték a partra.
Magyar Afrika Társaság: viszonylag kevés afrikai menekül Európa felé
Igaz, hogy az afrikai kontinensen milliók menekülnek, de közülük viszonylag kevesen indulnak útnak Európa felé – mondta a Magyar Afrika Társaság elnöke az M1 aktuális csatorna kedd reggeli műsorában. Balogh Sándor hozzátette, hogy Afrikából az elmúlt nyolc hónapban 60 ezren menekültek Európa felé, míg összességében az Európába menekültek száma már meghaladta az egymilliót. A szervezet elnöke emlékeztetett arra, hogy Afrikában évtizedes jelenség a vándorlás, menekülés, és ezek a konfliktusok nem politikáról, vallásról, hanem a megélhetésről, a termőföld megszerzéséről szólnak.
Kovács: jogilag kivitelezhetetlen a kötelező uniós kvóta
Jogilag kivitelezhetetlen a kötelező uniós kvóta, ezért a kormány megtámadja azt a nemzetközi jogi fórumokon. Erről a kormányszóvivő beszélt este az M1-en. Kovács Zoltán hangsúlyozta: dupla veszély fenyegeti Magyarországot: nemcsak a kvótarendszer miatt, hanem a dublini rendszer alapján is 10 ezreket toloncolhatnak Magyarországra.
Gyűlnek az aláírások
Egyre több városban gyűjtik az aláírásokat a kötelező betelepítési kvóták ellen. Az akciót a Fidesz indította, és van, ahol már a külhoni magyarok is csatlakoztak. Eddig több ezren írták alá az íveket. Közben a Gyurcsány Ferenc vezette DK is gyűjti az aláírásokat, de ők az uniós kvóták mellett kampányolnak.
Varsó látatlanban nem egyezik bele semmiféle kvótarendszerbe
Látatlanban nem egyezik bele semmiféle uniós kvótarendszerbe Legyelország – jelentette ki Witold Waszczykowski leendő külügyminisztere. Hangsúlyozta, hogy országa eleget tesz menekültügyi kötelezettségeinek, de ez irányú politikájának alapja a menekültstátusért folyamodók kérvényeinek egyéni elbírálása lesz. Lengyelországnak nem kötelessége a gazdasági bevándorlók befogadása, mivel maga is a gazdasági emigránsok millióival látja el Európát, és a lengyel munkapiac nem bírna el nagyobb bevándorlási hullámot – tette hozzá a politikus.
Új regisztrációs központok nyílnak
Adatfeldolgozó központokat hoznának létre a migránsok útvonalán – erről állapodtak meg hétfőn az uniós belügyminiszterek, Brüsszelben. A vezetők azt mondták: nem működnek a hot-spotok Olaszországban és Görögországban. Ezért van szükség az új regisztrációs központokra, főleg a Nyugat-Balkánon. A brüsszeli tárgyalás egyik fő témája az unió külső határainak a védelme lett volna, de a tagországok miniszterei mégsem beszéltek róla.
Európa a határhoz ért
Néhány európai uniós tagállam terhelhetőségének határához ért: nincs elég dő eszköz a kezünkben, amelyek segítségével csökkenteni tudnánk a menedékkérők beáramlását – nyilatkozta este az unió soros elnökségét betöltő Luxemburg külügyminisztere. Jean Asselborn a tagországok belügyminisztereinek hétfőn kezdődött rendkívüli tanácskozásán elnökölt. Hangsúlyozta: a migrációs beáramlás egyik megoldása az, hogy a regisztrációs pontoknak megnövelt kapacitással kell működniük. Mivel Olaszországban és Görögországban a regisztrációs pontokon nem tudnak minden menedékkérő ügyében eljárni, a tanácskozáson részt vevő miniszterek további ilyen állomások felállításának ötletét vetették föl.
Németországnak cselekednie kell
Németországnak bátran cselekednie kell az Európai Unió külső határainak védelméért, a többi uniós tagországnak pedig szolidaritást kell vállalnia Németországgal. Ezt az Európai Tanács elnöke mondta a berlini fal ledöntésének 26. évfordulója alkalmából a német fővárosban elmondott ünnepi beszédében. Donald Tusk hangsúlyozta: az unió jövőjét nagymértékben meghatározza, hogy Németország miként viszonyul az európai migrációs válsághoz. Berlin vezető szerepére azért is szükség van, mert a válság révén fölerősödő radikális populizmus veszélybe sodorja az Európai Unió lényegét, a liberális demokráciát – tette hozzá Donald Tusk.
Bontanak a nyugati határnál
Lebontják a szentgotthárdi és körmendi ideiglenes regisztrációs pontokat, és az ottani eszközöket a szomszédos Szlovéniának adja át Magyarország – hangzott el az M1 Híradójában. A két ország közötti megállapodás értelmében ezer tábori ágyat és ágyneműt juttatnak Szlovéniába, mert azokra itthon már nincs szükség. Reggel 50 rendőr tíz gépjárművel indult Szlovéniába, Mariborba, illetve Muraszombatra, ahol a szlovén rendőrökkel közösen dolgoznak majd. Feladatuk a közrend fenntartása, a bűncselekmények és szabálysértések megelőzése lesz.
Pénteken tanácskoznak a V4-ek
A migrációs válság kezeléséről és az Európai Unió bővítéséről tanácskoznak a négy visegrádi ország, valamint a balkáni országok külügyminiszterei pénteken Prágában. A tárcavezetők találkozóján Frans Timmermans, az Európai Bizottság alelnöke is részt vesz – közölte a cseh külügyminisztérium.
Kevesebben Calais-ban
Negyedével csökkent az elmúlt hetekben a franciaországi Calais-ban a Nagy-Britanniába való átjutásra várakozó migránsok száma – közölte a francia belügyminisztérium. Két héttel ezelőtt még 6 ezren éltek a kikötőváros egykori szeméttelepén 2015 elején spontán módon kialakult, de a hatóságok által megtűrt táborban. A migránsok számának csökkenése a belügyminisztérium szerint azzal magyarázható, hogy azok, akik lemondtak a Nagy-Britanniába való átjutásról, elfogadták, hogy országszerte kijelölt központokba helyezzék el őket a menedékkérelmeik elbírálásának idejére.
