10.5 C
Budapest
2024. április. 17. szerda
HomeTudástárTudástár - minden érdekességKempelen Farkas, a magyar tudós kalandos és végül szomorú életéről itt olvashatsz...

Kempelen Farkas, a magyar tudós kalandos és végül szomorú életéről itt olvashatsz néhány exkluzív részt – képek, videó

289 éve született a 18. század leghihetetlenebb magyar tudósa: elképesztő találmányaira a mai napig is csodálkozva tekintenek, sőt, tanítják a felfedezéseit. Ami nem csoda, hiszen Kempelen Farkas a különleges szerkezeteivel jócskán megelőzte a korát

– írja a blikk.hu

1734-ben Pozsonyban született a különleges magyar polihisztor. Már fiatal korában sem tagadhatta meg a tehetségét: érdeklődésének és intelligenciájának köszönhetően a tanulmányait a jog világában kezdte, de érdeklődött a természettudomány és nyelvészet iránt is. Már huszonéves korára 6 nyelven beszélt, aminek köszönhetően hamar kitüntetett szerepet kapott a bécsi udvarban: 23 évesen udvari kancellárrá tették, ő volt Mária Terézia és II. József tanácsosa is.

Szüntelenül újabb és újabb találmányokon járt az esze: leghíresebb találmánya a Török névre keresztelt önműködő sakkozógép, amelynek trükkös működése a mai napig is hihetetlen. A szinte mindig győztes félként szereplő gép működéséről hosszabban e cikkben számolt be a Blikk:

Ám számtalan találmánya közül nem ez az egyetlen, amely elképesztő tehetségéről árulkodott. Annak érdekében, hogy segítse az embertársait, két jelentős eszközzel is előrukkolt. Mária Teréziának mozgatható betegágyat tervezett, míg egy vak, énekművészi pályára készülő lánynak az írás és olvasás megtanulásában segített, ezért készített számára egy írógépet. Kempelen Farkas ötletének hála, Paradis Mária volt az első vak ember, aki domború be­tűk segítségével képes volt írni és olvasni. A siker nagyban hozzájárult, ahhoz, hogy a vakokat szervezetten iskolákban kezdték tanítani, olvasható a Mimicsoda oldalain.

Más kommunikációs eszközökben is sikeres eredményeket tudott bemutatni: komoly hangtani és beszédfiziológiai vizsgálatokat végezve, 1788-ban megalkotta a levegővel működtetett beszélőgépet. Ő maga ezt a találmányt tartotta élete legnagyobb alkotásának, de a világ csak később ismerte fel a benne rejlő lehetőséget: a találmányával és a kutatás során a lejegyzett dolgozattal, megalapozta a jövőbeli tudomány alapjait.

A különleges szerkezet működését ebben a videóban szemléltetik:

A polihisztor az építészet területén is helytállt: vízvezetékrendszert tervezett a pozsonyi várba, a schönbrunni szökőkutak megtervezése is az ő nevéhez köthetők, a budai vár vízellátását, a pozsonyi hajóhíd tervrajzait is ő készítette el.

A gőz működésébe is beleásta magát, saját gőzgépet tervezett, amelynek elkészítéséhez személyesen kapcsolatba lépett James Watt-tal is.

A komoly tudományos sikerei mellett, szabadidejében még arra is volt affinitása, hogy verseket, színdarabokat és drámákat is írjon.

Számkivetettként élte utolsó napjait

Hihetetlen elméje ellenére a tudós szegényes körülmények között vesztette életét 70 éves korában, 1804-ben. Ugyanis I. Ferenc a jakobinus mozgalommal való kapcsolata miatt száműzte az udvarból őt, és többé már nem tartott igényt a különleges ötleteire sem.

Elszegényedve, kegyvesztettként halt meg a legkülönösebb magyar tudós – 288 éve született a korát jócskán megelőző Kempelen Farkas

Az ország valaha volt egyik legnagyobb feltalálója a tudományok, a politika és a művészet terén is maradandót alkotott. 288 évvel ezelőtt született a magyar tudomány egyik különleges alakja, Kempelen Farkas.

A polihisztor jelzőre alaposan rászolgáló zseni 1734-ben született Pozsonyban, különleges intellektusára pedig már szemtelenül fiatal korában fény derült. Pozsonyban, Bécsben és Rómában jogot is tanult, de otthon volt a természettudomány és a nyelvészet világában is.

Németül, magyarul, franciául, latinul, olaszul és angolul is beszélt, aminek köszönhetően 21 éves korára már fogalmazó volt a bécsi udvarban. Az előkelő pozícióból gyorsan továbblépett 23 évesen udvari kancellárrá tették, majd Mária Terézia és II. József tanácsosa lett.

Ha tudományról volt szó tulajdonképpen minden témakör érdekelte. Ő készítette el a schönbrunni szökőkútrendszer terveit, a budai vár vízellátását, a pozsonyi hajóhíd tervrajzait, de nyomtatógépet is tervezett vakok számára, – jócskán megelőzve korát -illetve egy a Száva és az Adriai-tenger között húzódó csatornarendszer építésével is foglalkozott.

Kempelen a vakok, a süketnémák és beszédhibások számára is tervezett gépeket / Fotó: GettyImagesKempelen a vakok, a süketnémák és beszédhibások számára is tervezett gépeket / Fotó: GettyImages

Tudására más szaktekintélyek is felfigyeltek, mikor például saját gőzgépét tervezte a gőzgép tökéletesítőjével, James Wattal is személyesen találkozott.

Legjelentősebb találmánya a süketnémák és beszédhibások számára tervezett masinája volt, igazán híressé azonban mégsem ez, hanem A Török névre keresztelt sakkozógépe tette.

Kempelen Farkas a sakkozógépével tett szert igazán nagy hírnévre / Fotó: ProfimediaA Török nevű sakkozógép az egész világot meghódította / Fotó: Profimedia

A tudomány diadalaként ünnepelt gép sakkpartikat játszott és nyert meg igazi emberek ellen. Titkát számtalan tanulmányban próbálták megfejteni, a legtöbben pedig arra jutottak, hogy Kempelen egy embert rejthetett a gépezetbe, ami egyébként nem sokat vonna le a Török értékéből, mert az elrejtett ember semmit nem láthatott a sakktáblából, erre komoly tükör- és résrendszerekre lett volna szükség, ami már önmagában bámulatos. A Török bejárta a világot, mindenütt csodájára jártak, Kempelen Farkas pedig minden játék előtt megmutatta a szerkezet mechanikáját, kinyitva az asztal alatt található ajtókat. A gép majdnem mindig nyert.

Másik, korát megelőző gépe az emberi beszéd hangját utánzó szerkezet volt, amely később az emberi hanggal kapcsolatos összes tudományos kutatást megalapozta.

A hatalmas sikert arató találmányt a tudós Mária Terézia elkápráztatásáért építette meg, de más téren is képes volt nagy hatást gyakorolni a királynőre. Az uralkodó ugyanis az ő rábeszélésének hatására csatolta Magyarországhoz a határőrvidéket.

Kempelen emellett azonban más kiemelten fontos feladatokat is magára vállalt. 1777-ben ő költöztette Budára a nagyszombati egyetemet, Várszínházzá építtette át a budai kármelita kolostort, illetve Könyvtárrendezéssel és selejtezéssel is foglalkozott.

Szabadidejében verseket, színdarabokat és drámákat is írt, életében pedig a szerelem is jelen volt. Első feleségét ugyan tragikus módon rendkívül fiatalon elvesztette, de később újraházasodott, Gobelius Anna Máriától pedig két gyermeke is született, Teréz és Károly.

Bár Mária Terézia uralkodása alatt a királynő teljes támogatását élvezhette, I. Ferenc hatalomátvételét követően kegyvesztetté vált. Erre valószínűsíthetően azért került sor, mert Kempelen kapcsolatban állt azzal a jakobinus mozgalommal, melyet I. Ferenc 1795-ben felszámoltatott és melynek vezetőit egytől egyig kivégeztette.

A császár ezt követően nem tartott igényt a korábban ünnepelt tudós szolgálataira, emellett pedig járadékait is megvonta. Kempelen ebből a gödörből briliáns elméje ellenére sem tudott kimászni, 1804-ben pedig hetvenéves korában elszegényedve halt meg.

blikk

Hirmagazin.eu

Géza
Géza
Bognár Géza vagyok, a Hirmagazin.eu Online Média tulajdonosa és főszerkesztője. 30 éve foglalkozom írással, korábban írtam különböző témájú esszéket, jövőre jelenik meg az első regényem, a Hittől a keserűségig" címmel. A Hirmagazin.eu Online Médiában írt cikkeimet a hétköznapi emberek gondolati világával, és nemességük egyszerűségével írom, ebben a mai világban nem terhelem olvasóinkat a nehéz irodalmi nyelvvel, hiszen az olvasók nagy többsége pihenni, kikapcsolódni, tájékozódni vágyik, nem pedig "bogarászni" a bonyolult sorok közt. Olvassátok a Hirnagazint, pihenjetek, kapcsolódjatok ki, tájékozódjatok, és akinek valami ötlete van, hogy mely témák hiányoznak médiánkból, szeretettel várom megkeresését a Hirmagazin.eu Online Média központi e-mail címén, a [email protected] e-mail címen.

Most népszerű

weblap4u banner
Pannon Work