A Németországban elítélt Dieter Schmidt ügye ismét felvetette a kérdést: mi számít arányos büntetésnek, ha valakit kémkedéssel, szabotázzsal és idegen hatalommal való együttműködéssel vádolnak? A 41 éves férfi hat év börtönt kapott, ami sokak szerint túl enyhe, mások szerint viszont pontosan illeszkedik a német jogrendszer „humánus” szemléletébe. De mi lenne, ha ugyanezt más országban követte volna el? Nézzük, mennyit ér a kémkedés a világ különböző pontjain.
Németország – a jogállami óvatosság mintapéldája
A német büntetőtörvény a kémkedést 5–10 év közé sorolja, különösen súlyos esetben életfogytig is kiszabható. Dieter Schmidt esetében a bíróság csak a szabotázs előkészítését és kémkedést látta bizonyítottnak, nem pedig a terrorista szervezethez való tényleges csatlakozást. Ezért született a 6 éves ítélet. Hasonló ügyekben Németországban gyakran inkább politikai és jogi egyensúlyt keresnek, nem pedig megtorlást.
Egyesült Államok – itt a kémkedés nem játék
Az USA az egyik legszigorúbb állam ezen a téren. Az Espionage Act (1917) alapján az, aki államtitkokat ad át vagy idegen hatalommal működik együtt, 20 évtől életfogytiglanig terjedő börtönt, sőt, háborús időszakban akár halálbüntetést is kaphat.
Híres esetek:
- Aldrich Ames (CIA) – az oroszoknak adott át ügynökneveket; 1994-ben életfogytiglanra ítélték.
- Robert Hanssen (FBI) – 15 éven át kémkedett Moszkva javára, 2001-ben szintén életfogytiglant kapott.
- Chelsea Manning – titkos katonai jelentéseket szivárogtatott a Wikileaksnek; 35 év börtön, amit Obama később 14 év után elnöki kegyelemmel enyhített.
Az USA-ban a Schmidt-ügyhöz hasonló cselekmény minimum 20 év, de gyakran életfogytiglan – a német ítélet tehát kifejezetten enyhének számít.
Franciaország – a nemzetbiztonság szent és sérthetetlen
A francia Code pénal 411–6 és 411–9. cikkelye szerint idegen hatalomnak átadott információkért 30 év szabadságvesztés járhat. A francia igazságszolgáltatás hagyományosan rendkívül szigorú, ha a nemzetbiztonság sérül.
Példák:
- Bernard Smith-ügy (1983) – brit állampolgár, aki francia hadiipari titkokat adott el a Szovjetuniónak: 25 év börtön.
- Paul Touvier, aki a második világháború után a Vichy-rezsimnek dolgozó ügynökként tűnt fel, szintén életfogytiglant kapott, bár nála háborús bűnök is szerepeltek.
Hasonló kém-ügyben Franciaországban minimum 15–20 évre számíthatott volna.
Egyesült Királyság – az Official Secrets Act keményen fogalmaz
A brit Official Secrets Act (1989) a nemzeti érdeket sértő kémkedésért 14 évig terjedő börtönt ír elő.
A brit jog szigorúan veszi a titokvédelmet, különösen katonai és hírszerzési területen.
Híres precedens:
- George Blake – MI6-ügynök, aki a Szovjetuniónak dolgozott; 1961-ben 42 év börtönre ítélték, bár 5 év után megszökött és Moszkvába menekült.
- David Shayler – a MI5 volt ügynöke, aki bizalmas adatokat szivárogtatott ki, 6 év börtönt kapott.
Nagy-Britanniában Schmidt valószínűleg 10–15 év közötti ítéletet kapott volna.
Oroszország – a legszigorúbb kategória: hazaárulás
Az orosz Büntető Törvénykönyv 275. cikke az államárulás kategóriájába sorolja a kémkedést.
Büntetési tétel: 12–20 év, vagy különösen súlyos esetben életfogytiglan.
Ismert ügyek:
- Ivan Safronov (újságíró) – államtitkok kiszivárogtatása miatt 22 év börtönt kapott.
- Paul Whelan (amerikai állampolgár) – „kémkedés” vádjával 16 év.
Oroszországban Schmidt ügye legalább 15–20 év börtönnel járt volna.
Magyarország – középutas, de szigorodó szabályozás
A magyar Btk. 258–259. § alapján kémkedésért 2–8 év, súlyosabb esetben (külföldi hatalom javára vagy háborús körülmények között) 5–15 év, extrém esetben életfogytiglan járhat.
Korábbi ügyek:
- Kémkedéssel gyanúsított volt katonatisztek 2013-ban 8–10 éves büntetést kaptak.
- Gyurcsány-kormány idején felmerült NATO-adatszivárgási ügyekben 5–8 éves ítéletek születtek.
Magyarországon Schmidthez hasonló tevékenységéért 10–12 év körül kapott volna.
Kína – itt a kémkedés szó szerint élet-halál kérdés
A kínai büntető törvénykönyv 110–113. cikke alapján:
- Államtitkok átadása vagy külföldi hírszerzéssel való együttműködés: 10 év – halálbüntetés.
Friss precedensek:
- John Shing-Wan Leung (amerikai állampolgár) – 2023-ban életfogytiglan kémkedésért.
- Yang Hengjun (ausztrál író) – 2024-ben halálbüntetést felfüggesztve kapott, ami Kínában gyakorlatilag életfogytig tartó szabadságvesztést jelent.
Kínában bármilyen kémkedéssel összefüggő ügy életfogytiglant vagy akár kivégzést is érhetett volna.
