Letöltendő, illetve felfüggesztett börtönbüntetésre ítélt csütörtökön egy müncheni bíróság három orosz származású, német-orosz kettős állampolgárságú férfit, akiket Oroszország számára történő kémkedéssel vádoltak.
Dieter Schmidtre, a csoport feltételezett vezetőjére szabotázsok tervezése, kémkedés és „külföldi terrorista csoporthoz való tartozás” miatt hat év börtönbüntetést szabott ki a bíróság. A két másik vádlottat pedig fél, illetve egy év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte.
A 41 éves Schmidt a nyomozás szerint 2023 októberétől hónapok át információkat cserélt egy orosz hírszerző szolgálathoz kapcsolódó személlyel, esetleges szabotázsok céljából. A potenciális célpontokról készült fényképeket és videókat továbbította. Schmidtet azzal is vádolták, hogy 2014 decembere és 2016 augusztusa között egy fegyveres milícia tagjaként Ukrajna keleti részén robbantásos merényleteket és gyújtogatásokat készített elő az ukrán hadsereg által használt infrastruktúrák, ipari létesítmények és vasútvonalak ellen. A szövetségi ügyészség nyolc év és nyolc hónap börtönbüntetés kiszabását kérte Schmidtre, akinek a tevékenysége
„Németország Ukrajnának nyújtott katonai támogatásának aláásására” irányult.
A férfi a bíróságon tagadta az ellene felhozott vádakat, azt hangoztatta, hogy soha nem vett részt katonai akcióban, és a kémkedéssel kapcsolatos vádakat is visszautasította.
A nyomozás szerint a két társtettes, Alexander J. és Alex D. legkésőbb 2024 márciusától több héten át segítette őt a potenciális célpontok felmérésében, ezért az ügyészség őket is kémkedéssel vádolta meg. A tárgyaláson ők is tagadták, hogy titkosszolgálati tevékenységben vettek volna részt, azt állítva, hogy csak viccelődtek ezzel, de az ügyészség hangsúlyozta, hogy tudatosan vállalták a kémtevékenyégben való részvételt. Alexander J. egyéves, Alex D. hathónapos felfüggesztett börtönbüntetést kapott.
Hirmagazin.eu: Túl enyhe, vagy túl konstruált ez az ítélet? .. A szakértő általánosságban és konkrétan vizsgálja az ügyet..
Általános:
Politikai mérlegelés és bizonyítottság
A kémkedési ügyek szinte mindig politikailag kényesek, és a bizonyítékok gyakran titkos forrásból származnak (pl. hírszerzés). A bíróság ilyenkor sokszor nem a teljes anyagot kapja meg, hanem csak részlegesen. Ezért az ítéletben nem a gyanú súlya, hanem a bizonyítható tények súlya számít.
Ha például nem sikerül bizonyítani, hogy konkrét államtitkok kerültek át, csak az „együttműködés szándéka” — akkor ez sokkal enyhébb tétel.
2. A német jog humanitárius és arányos büntetési elve
A német büntetőjog célja nem a megtorlás, hanem az „arányos felelősségre vonás és társadalmi reintegráció”. Ezért a 6 év Németországban nem számít enyhének, hanem inkább „szigorúan középarányos” ítéletnek. Pl. gyilkosságért 10–15 év a minimum, de politikai bűnökért ritkán szabnak ki a maximumot.
3. Lehet „kirakatper” is..
Ezt a lehetőséget sem lehet kizárni. Ha a bizonyítékok nagy része titkosszolgálati forrásból származik, vagy ha politikai üzenete van az ügynek (pl. Oroszország, Kína, USA viszonyában), akkor gyakran inkább példaállítás történik — azaz nem annyira az elkövető, mint inkább a politikai kontextus a célpont. Ilyenkor a vádlott tényleges bűnössége kérdéses marad, a per viszont „üzenetet közvetít”.
Konkrét:
A tényállás súlya alapján ez valóban súlyos ügy
A vádak — kémkedés, szabotázs tervezése, terrorista csoporthoz tartozás — papíron 8–15 év közé eső bűncselekmények. Amennyiben minden pont bizonyítható lett volna (főleg a „terrorista szervezethez tartozás”), akkor a szövetségi ügyészség 8 év 8 hónapos javaslata reálisan a középmezőnyt képviseli, nem a maximumot. A bíróság ehhez képest csak 6 évet szabott ki, ami egyértelműen enyhébb, mint amit ilyen vádpontokra szoktak adni.
Valószínűleg a bíróság nem látta teljesen bizonyítottnak a „terrorcsoporthoz tartozást”
Ez a kulcspont. A német bíróság csak azt ítélheti meg, amit a nyilvános tárgyaláson bizonyítani lehetett — és mivel a titkosszolgálati információk nagy részét nem hozták nyilvánosságra, így lehet, hogy nem tudták teljes bizonyossággal alátámasztani, hogy Schmidt valóban orosz megbízásból, szervezett formában cselekedett. Ezért valószínű, hogy „kémkedés” és „szabotázs előkészítése” maradt, terrorcsoporthoz tartozás nélkül — ez pedig már „csak” 5–10 év közé esik.
Politikai és diplomáciai szempont
Németország nagyon érzékeny most minden orosz ügyre, ha túlságosan súlyos ítéletet hoztak volna, azzal Oroszország politikai válaszát kockáztatták volna, pl. egy német állampolgár megtorló fogva tartásával vagy propaganda-akcióval. Ezért, a 6 év valószínűleg „kiegyensúlyozott politikai döntés” is: elítélik, de nem provokálnak vele újabb diplomáciai válságot.
A felfüggesztett ítéletek a társaknak is sokat elárulnak
A két társ csak felfüggesztett büntetést kapott — ez azt jelzi, hogy a bíróság őket inkább segítőnek vagy mellékszereplőnek látta, nem aktív kémnek. Ez is azt támasztja alá, hogy az egész csoport inkább alacsony szintű hálózat, nem profi katonai egység volt.
Így ez nem kirakatper, inkább „visszafogott, politikailag óvatos” ítélet — a német igazságszolgáltatás próbálta megőrizni a jogi tisztaságot és az arányosságot egy kényes ügyben.
