Az egy hónapja hivatalba lépett főpolgármester programja folyamatosan formálódott, változott az előválasztás során; és elmondható az is, hogy csupán a győzelmét követően vált véglegessé a tartalma.
A városvezető a politikai cselekvésterv nem szokványos megszületését azzal indokolta, hogy több egymástól ideológiailag mesze álló párt jelöltjeinek ötleteit kellett összefésülnie a saját maga által megfogalmazott prioritásokkal. A „Budapest Mindenkié” címet viselő politikai programot azonban több személyes ígérettel egészítette ki, melyek száma így megközelítőleg 140-re nőtt (a kisebb-nagyobb átfedések miatt nem lehet pontos számot mondani), de ha figyelembe is vesszük az eltelt idő rövidségét, akkor is azt láthatjuk, hogy az első kis lépések nagyon távol állnak az eredetileg meghirdetett cselekvési tervtől. Ennek oka egyrészről az, hogy Karácsony Gergely a választási kampány hevében többet ígért, mint amire valóban képes lehet; másrészről pedig, hogy a pozíció mögött olyan többpárti összefogás jött létre, melynek különböző érdekeit lehetetlen összehangolni; pacifikálni is csak úgy lehet az egymásnak feszülő feleket, ha hatalmi és anyagi előnyökkel látja el őket. Így – ahogy előre látható volt – a főpolgármester az ígéreteitől eltérően indult, de megtett mindent azért, hogy az őt támogató ellenzéki pártok igényeit kielégítse. Bár kérdéses, hogy ez meddig és milyen áron, mennyi megalkuvással tartható fenn.
A program ideológiai sokszínűsége
A „Budapest Mindenkié” cselekvési terv tartalma szerint leginkább a Nyugat-Európából átvett, modern zöldpolitikai értékeket követi, több helyütt Stockholm, Berlin és Párizs programjának példái jelennek meg benne. Fellelhető továbbá számos mai liberális gondolat, illetve baloldali, egalitárius cél is. Ideológiai szempontokat vizsgálva elmondható, hogy a program a polgárok egyik felének rokonszenves világképet jelenít meg, míg a konzervatív, kereszténydemokrata eszme klasszikus toposzai hiányoznak belőle, annak ellenére, hogy a preambulum szerint világlátástól függetlenül, minden fővárosi polgár érdekeit és értékeit szeretné képviselni.
A választások óta eltelt harminc nap. Az idő ugyan nem volt elegendő ahhoz, hogy a főpolgármester minden egyes területhez, a programban és a megnyilatkozásokban tett ígéret megvalósításához hozzá lásson, de ahhoz elegendő volt, hogy az első lépéseket megtegye, mi pedig értékeljük azokat.
Fontos, hogy a nagy nyilvánosság előtt tett ígéretek azért váltak hatványozottan fontossá, mert az egész ellenzéki összefogás mögött mindvégig a „program mentén való együttműködés” magyarázata állt. Az ellenzék budapesti összehangolt együttműködésének, mind kerületi, mind pedig fővárosi szinten a „közös program” volt a fundamentuma.
Az egyes területeket megvizsgálva a következőket mondhatjuk el:
Budapest Mindenkié – Karácsony Gergely programja
Egészségügy
„A minden kerületbe CT-t és MR-t” program és „Stadion-stop” kihirdetése összehangban állt. (Több pontban és ígéretben is átfedi a két területet, az egészségügyet és a városfejlesztést.) Azaz, Karácsony Gergely ígérete szerint addig nem épülhet stadion Budapesten, míg nem lesz minden kerületben CT és MR. Az ígéret azonban igencsak felpuhult az első harminc nap alatt; sőt, teljesen ellentétes döntések születtek. A Kispesten épülő új Bozsik Stadion munkálatai folytatódnak, többek közt Gajda Péter, MSZP-s polgármester közbenjárásának köszönhetően. A főpolgármester nem állítja le továbbá a kézilabda csarnok megépítését sem, ahogy az atlétika világbajnokság megrendezéséhez szükséges létesítmények előkészítő munkálatai is folytatódnak. Utóbbiról csupán a kormányülésen való részvétel utáni főpolgármesteri nyilatkozatból tudunk tájékozódni, melyben a „további tárgyalásokra van szükség” magyarázat áll.
Ezzel szemben az egészségügy területén, a választóit is megdöbbentve azt a döntést lebegtette be, miszerint – a 11. kerületi polgármester, Dr. László Imre (DK) javaslatára – a „budai szuperkórház” építési előmunkálatait leállítja.
Mindezek mellett a szakrendelők felújításáról, illetve a körzeti praxisok támogatásáról, amelyek a program szerves részei, semmiféle nyilatkozat, állásfoglalás vagy döntés nem született még meg, ahogy a beígért szűrővizsgálatok támogatásáról sem esett még szó. A kissé homályos tevékenységgel felruházandó, úgynevezett „egészségházak” feladatairól sem a programban, sem pedig a választások óta eltelt időben nem tudtunk meg semmi konkrétumot. Ezt a szavazók azért is hiányolhatják, mert Karácsony Gergely az egészségügy területén azonnali cselekvésről beszélt a kampány során.
Lakhatás
A tucatnyi ígéretek közül ez idáig egyetlen egy pont esetében született valódi döntés, a többiről még csak szó sem esett. A kilakoltatási moratórium meghirdetését Karácsony Gergely előterjesztésére a fővárosi testület megszavazta. Ez az ígéreteknek megfelelően történt.
A kampány során folyamatosan hangoztatott, még a szövetségesekkel is vitatott ügyben, a bérlakások felújításával kapcsolatban nem tudhattunk meg még semmit azon kívül, amit a programban olvastunk.
A többi pont esetében még a jövő dönti el, hogy megfelelnek-e a választási programnak és az ígéreteknek. (Panelprogram újraindítása, lakásügyi ombudsman kinevezése, kollégiumok építése, üresen álló önkormányzati ingatlanok „feltöltése”, stb.)
Szociális ügyek
A szociális ügyekről egyelőre a „kilakoltatási stop” valósult meg (átfedésben a lakhatás fejezetével), a többi, azaz a rezsi és a lakhatási egyszeri (az ígéret szerint 20 ezer forint a kisnyugdíjasoknak és gyermekes családoknak) és havi támogatása még szóba sem került, pedig a fűtésszezon már elkezdődött. Mint ahogy a hajléktalanságra sincs még valódi alternatíva.
Az idősek otthonának rekonstrukciója egyelőre csak a hosszútávú cselekvési tervekben szerepel.
A tömegközlekedéssel kapcsolatos ígéretek közt találhatunk egy szociális programpontot is, mely szerint az álláskeresők ingyen használhatnák a BKV járatait, de egyelőre ennek kivitelezéséről semmit sem tudunk.
Átláthatóság
Ez idáig két döntés született meg. A többek közt erre a feladatra is felkért főpolgármester-helyettes kinevezése (Kerpel-Fronius Gábor /Momentum/ egyik feladata ez lesz); illetve az objektivitást nem követő, ellenzéki politikát folytató átlátszó.hu portál, a K-monitor és a Transparency International Magyarország szerveződések közös javaslata, az „ezaminimum” antikorrupciós vállalások elfogadása. Azonban a dokumentumban foglalt kötelezettségek betartása a jövőben válhat csupán valóssággá vagy éppen üres ígéretté – az idő ezt is eldönti majd.
Mindenestre az, hogy Karácsony Gergely egyoldalú kormányellenes politikát folytató civilekkel és sajtómunkásokkal közösen készített antikorrupciós csomagot vitt át a közgyűlésen, felveti annak lehetőségét, hogy nem saját magukra, hanem az előző ciklus döntéseire fognak irányulni a vizsgálatok, amiből könnyen válhat az elmúlt kilenc év városvezetőinek boszorkányüldözése.
Esélyegyenlőség
Az esélyegyenlőséggel kapcsolatosan semmiféle konkrét előrelépés nem történt az előző ciklushoz képest ezidáig. Sőt, inkább visszalépésként foghatjuk fel az első személyi döntéseket. Az ígéretek közt szerepel ugyanis az, hogy a fővárosi intézmények vezetésében a nők és a férfiak fele-fele arányban osztozzanak, amelyet Karácsony Gergely már a főpolgármester-helyettesi, illetve a főváros hivatali és cégvezetői kinevezésével már most meg is szegett – 80-20 százalék arányban a férfiak felé billen a mérleg.
A programban olvashatunk a szexuális kisebbséget képviselő civil szervezetek támogatásáról és egy roma közösségi rádió létrehozásáról is, melyek területén szintén nem történt előre lépés, csupán további ígéreteket hallhattunk.
Részvételi demokrácia
A részvételi demokráciára folyamatosan hivatkozik a főpolgármester, ígéri, hogy valamiképpen bevonják a budapestieket a döntésekbe, de egyelőre ennek semmiféle intézményesített rendje nincs. Ahogy a budai „szuperkórház” építésére vonatkozó döntés esetében is kétséges az, hogy miként fogják a polgárokat megkérdezni erről.
A választási programban szereplő, 24 órában rendelkezésre álló telefonvonal az első harminc napban megvalósítható lett volna, de ez nem történt meg. A program további érvényesítése érdekében azonban a főpolgármester kinevezte helyettesének Kerpel-Fronius Gábort (Momentum), aki az okosvárosért és részvételért felelős vezető lesz. De ő sem nyilatkozott semmi olyan konkrétumról ez idáig, hogy miképpen tudnák az előző ciklushoz képest még inkább bevonni a polgárokat egy-egy döntés meghozatalába.
A részvételhez és a polgárok döntésekbe való közvetlen bevonásához tartoznak még egyes szabadságjogok, mint a szólás- és véleménynyilvánítás szabadsága, illetve a sajtószabadság megléte. Karácsony Gergely eddig csupán egy sajtóorgánum (a Lokál) betiltását lebegtetette meg, mely lépés durván sérti a sajtószabadságot.
Klímavédelem
A főpolgármester – az ígéretéhez tartva magát – már az első ülésen beterjesztette, a fővárosi képviselőtestület pedig elfogadta a klímavészhelyzet kihirdetését. Az elfogadott előterjesztés azonban egyelőre semmiféle konkrét cselekvési tervet nem tartalmaz. Ám azóta azt megtudhattuk, hogy a dízelautók korlátozása nincs napirenden, illetve homályosan arról is szó esett, hogy ha mégis, akkor egyelőre a külső kerületekre kellene korlátozni használatukat. Talán ez az a terület, ahol a legtöbb üres ígéret hangzott el, ami világszinten is leginkább a szimbolikus politika, nem pedig a valódi cselekvések dimenziójába tartozik. (A klímavészhelyzet, ahol világszerte már létezik, ott sehol sem egyértelmű, hogy mit is jelent pontosan.)
Városfejlesztés
Szó volt arról, hogy nagyobb ingatlanfejlesztéseket szigorúan csak gyorsvasúti megállóhelyek közelében engedélyeznek, az újonnan épülő üzletek méretének szigorú szabályozásáról, és a beépítési sűrűség növeléséről a városközpontokban. Ezekben az ügyekben, illetve a Műemléki Alap újraélesztése esetében sem történt még előrelépés, ahogy a plázastop szigorításáról sem tudtunk meg semmiféle pontos adatot. Ebben a csomagban egyelőre tehát nem történt érdemi előrelépés.
Közlekedés
A legmarkánsabb ígéretek egyike volt a vonaljegy olcsóbbá tétele, illetve a 14 éven aluliak ingyenes közlekedésének bevezetése. Az első esetében ez idáig nem történt semmi, míg az utóbbi esetében annyi, hogy a hat éven aluliaknak eddig is ingyenes BKV korhatárát 7 éves korra emelték fel, amely inkább népszerűség növelő lépés, mint valódi eredmény a tömegközlekedés olcsóbbá tételében. Ahogy a metrók meghosszabbításáról, a budai trolik elindításáról, vagy a buszpark lecseréléséről sem tudhattunk meg ez idáig semmit sem.
Zöldfelületek, parkosítás
A zöldterületek, parkok és kertek növelése esetében csupán az az ígéret vált valósággá, hogy a római parton leállították a mobilgát építését, illetve a Városligetben a Liget-projekt még meg nem épült létesítményeinek előkészítését is felfüggesztették. (Bár utóbbiban egyre engedékenyebbnek látszik a főpolgármester.) De ezek csupán a meglévő környezet védelmére hivatott lépések, nem pedig a megígért parkosítási és zöldterületet növelő tervek megvalósítása. Az előválasztási vitán például elhangzott az úgynevezett „Nagy Erdő program”, amely a Csepeli szigeten való fásítást jelentené, de egyelőre ez sem került napirendre. Ahogy az sem teljesen világos, hogy a „több fát ültetünk” jelszó alatt milyen konkrét lépések történnek majd az elkövetkezendő években.
Közterületek
A közterületek rendbetételével kapcsolatban az elmúlt harminc nap során olyan szimbolikus-politikai javaslatok születtek csupán, mint az egyes közterületek esetleg ideológiai alapról vezérelt átnevezése, illetve a 13. kerületi Szent István szobor áthelyezése és a Lukács György emlékműjének esetleges visszahelyezése. De ezek a döntések is egyelőre a levegőben lógnak az ellenzéki összefogás pártjai közötti vitának köszönhetően. (Leginkább a Jobbik neheztel.) Nagy esély van arra, hogy ezek az ideológiai viták az összefogást tovább fogják bontani.
Városdiplomácia
Ezen a területen korai lenne még a program számonkérése. Semmiféle nyilatkozat, döntés vagy javaslat nem hangzott el a választások óta. Annyi azonban kiderült a még választás előtt történt Timmermansszal való megbeszéléséből, illetve a tanácsadónak önként jelentkező Demszky Gábortól, hogy Karácsony Gergely keresi azokat az uniós (vagy más globális intézményektől érkező) forrásokat, melyekkel „megkerülhetné” a kormányzattal való együttműködést. Ennek azonban az a veszélye, hogy adósságspirálba juttathatja a fővárost.
Az egyenlőtlenségek csökkentése
Az adókkal és támogatásokkal csökkenteni kell az egyenlőtlenséget – áll a Budapest Mindenkié program „Alkotmány” címszava alatt, amely kissé zavaros címkézés.
Az adó és a pénzügyek esetében egyelőre csupán annyit tudhattunk meg, hogy több fővárosi tisztviselőnek nő az alapbére, illetve a költségtérítése. (Ez komoly arcvesztést jelent a főpolgármesternek). A médiában elhíresült, a szavazópolgárok körében igen népszerű luxusingatlan adó, amely az 500 millió forint feletti értékű fővárosi ingatlanokra róna ki külön anyagi terhet egyelőre megfeneklett, mind jogilag, mind pedig politikailag. Az egyes kerületek közt vita van annak jogos voltáról, illetve arról is, hogy az esetlegesen beszedett adóforintokkal ki rendelkezzen. A kerületek nem érdekeltek abban, hogy az adót beszedjék, és a befolyó összeget a fővárosnak adják át. (Pedig Karácsony Gergely az ebből befolyó összeget szeretné a bérlakás programra elkölteni.) Az pedig a jogállamiságot sértené, ha a főváros külön adót vetne ki ott, ahol már létezik ingatlan adó. Hisz ha a kerület mellett a főváros is adót vetne ki egyes ingatlanokra (ha csak az 500 millión felüli értékben is), akkor kettős-adózásról beszélhetnénk, amely a jogállamiságot sértené.
A valóság tehát nagyon távol áll az egykori ígéretektől, kiváltképp a programtól.
(Vezető kép: A Fővárosi Közgyűlés alakuló ülése Budapest, 2019. november 5. Fotó: Horváth Péter Gyula)
PS, Hirmagazin.eu
