Az Európai Bizottság elnöke szerint van lehetőség a megállapodásra Londonnal a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételeiről.
Jean-Claude Juncker a Sky News brit hírtelevíziónak adott, teljes részletességében csütörtök este sugárzott interjúban közölte azt is, hogy a backstop-mechanizmust, vagyis az ír-északír határon hosszú évek óta nem létező fizikai ellenőrzés újbóli bevezetésének elkerülését célzó tartalékmegoldást fel lehet váltani alternatív megoldásokkal, de csak olyanokkal, amelyekkel maradéktalanul elérhetők a backstop-záradék eredeti célkitűzései.
Juncker szerint ha ugyanezek a célkitűzések hiánytalanul teljesülnek, akkor „nincs szükségünk a backstopra”.
„Engem nem fűz erotikus viszony a backstophoz” – fogalmazott.
Hozzátette: a backstop-záradék garanciát nyújtó eszköz, és nem öncélú módon került be a Brexit feltételrendszeréről kötött megállapodásba. Ha a backstop célkitűzései teljesülnek, „nem érdekel, hogy ezt milyen eszközzel” érjük el – mondta.
Az előző brit miniszterelnök, Theresa May által tavaly novemberben elért, a londoni alsóházban háromszor is elutasított jelenlegi Brexit-megállapodás egyik sarkalatos eleme a backstop, amelynek alapján az Egyesült Királyság egésze vámuniós viszonyrendszerben maradna az Európai Unióval, ha – illetve amíg – nem sikerül olyan kétoldalú kereskedelmi megállapodásra jutni, amely önmagában feleslegessé tenné a tartalékmegoldás alkalmazását.
Emellett Észak-Írországban érvényben maradnának az EU egységes belső piacának egyes szabályai is.
Az Európai Bizottság eddigi álláspontja szerint az unió egységes belső piacának és a vámunió integritásának megőrzése végett szükséges a backstop-megoldás ahhoz, hogy a Brexit után se kelljen fizikai határellenőrzést meghonosítani Írország és az Egyesült Királysághoz tartozó Észak-Írország határán. Ez a 499 kilométeres határszakasz lesz a Brexit után az Európai Unió és az Egyesült Királyság egyetlen szárazföldi vámhatára.
London azonban mereven elveti a backstop-záradékot, és alternatív megoldásokat akar. A brit kormány szerint ugyanis a tartalékmegoldás az Egyesült Királyság alkotmányos integritását és saját belső piacát kezdené ki.
A Sky Newsnak adott, csütörtök este ismertetett interjúban Jean-Claude Juncker kijelentette ugyanakkor, hogy szerinte van mód a megállapodásra Londonnal a kilépés feltételeiről, bár arra a kérdésre, hogy ennek az esélye meghaladja-e az 50 százalékot, azt mondta, hogy ezt nem tudja.
„Mindent megteszek a megállapodás érdekében, mivel nem szeretem a megállapodás nélküli Brexit gondolatát sem, ennek ugyanis katasztrofális következményei lennének” – mondta az Európai Bizottság elnöke.
Juncker szerint a megállapodás alapját képezheti az a hivatalosan egyelőre meg nem erősített, de Nagy-Britanniában számos forrásból egybehangzóan hallható brit kormányzati elképzelés, amely szerint az élelmiszerek és egyes agrártermények minőségellenőrzésében Észak-Írország továbbra is tartaná magát az EU szabályrendszeréhez, az egyéb termékek kereskedelmének ellenőrzését pedig az ír-északír határtól távol eső ellenőrzőpontokon végeznék el.
Arra a kérdésre, hogy elképzelhetőnek tartja-e a Brexit elmaradását, Juncker kijelentette: ez nem az ő előrejelzési forgatókönyve, meggyőződése szerint az Egyesült Királyság ki fog lépni az EU-ból.
Boris Johnson brit miniszterelnök sokszor hangoztatott álláspontja az, hogy az Egyesült Királyság a Brexit október 31-i határnapján mindenképpen kilép az EU-ból, akár lesz addig új megállapodás, akár nem.
A londoni parlament a múlt héten elfogadta azt az ellenzéki kezdeményezést, amely megtiltja a megállapodás nélküli kilépést.
A hétfőn hatályba lépett jogszabály előírja, hogy ha október 19-ig nincs elfogadott megállapodás a Brexit feltételrendszeréről, és ha a parlament a rendezetlen kilépést sem hagyja addig jóvá, Johnsonnak kezdeményeznie kell az uniós állam- és kormányfők alkotta Európai Tanácsnál a kilépés elhalasztását három hónappal, vagyis 2020. január 31-ig.
Johnson azonban többször kijelentette, hogy erre semmilyen körülmények között nem lesz hajlandó.
