forrás: Kossuth Rádió, Napközben. Ugrálni nem szabad ezekbe a medencékbe. (Fotó: MTI)
Évről évre több tízezer, házilag összeszerelhető kerti medencét adnak el az áruházakban, egyre több a beépített kerti medence is az országban. Odafigyeléssel egyetlen feltöltés is elegendő lehet egy szezonban, ha azonban valaki felületes, már rövid idő elteltével sok gondja lehet a víz minőségével – hangzott el a Kossuth Rádió Napközben című műsorában.
A hipermarketekben már 13-15 ezer forintért megvásárolhatók az elmúlt években rendkívül elterjedt PVC-medencék, ha azonban néhány fontos szempontot figyelmen kívül hagy a család a felállításakor, majd később, a nyár folyamán, könnyen kidobott pénznek érezheti a ráfordítást.
Hallgassa meg az összeállítást!
A Napközben körképéből kiderült: akik először vásárolnak kisebb medencét, azt gondolják, mivel kicsi, könnyen kezelhető. Mindez azonban csak akkor igaz, ha betartják a legfontosabb előírásokat. Ilyen például, hogy a medencéket teljesen sík felületen kell elhelyezni, mert a legkisebb dőlésszöget is „megérzi”, az oldala kitüremkedik, használhatatlanná válik.
A tájolásnál figyelembe kell venni a fák elhelyezkedését is, a víz ugyanis könnyen összegyűjti a faleveleket, bogártetemeket. Érdemes tehát éjszakára letakarni a medencét. Ha ugyanakkor a vegyszereket, a klórt és az algaölőt megfelelő mennyiségben adagoljuk – és persze az időjárás is kedvező –, sok örömet szerezhet a kerti medence, amelynek vizét a nap melegíti fel – foglalták össze tapasztalataikat a Napközben adásának nyilatkozó tulajdonosok.
A természetes módon tisztuló, úgynevezett biomedencékről szólva Szabó Sándor elmondta: minél nagyobb a víztömeg, annál könnyebb a tisztulása, hiszen a nagyobb vízmennyiség fajlagos terhelése kisebb. Ezeket a rendszereket is ellátják homokszűrökkel, a különbség, hogy a mikroorganizmusokat egy természetes módon működő baktériumtelep bontja le. Hátránya, hogy instabil, a változó terhelésre nehezen ad megfelelő választ, azaz a víz könnyen tönkremehet – jegyezte meg.
A klór és hatása
Nagyon fontos a vegyszerek megfelelő adagolása, a két-három naponkénti ellenőrzés és szükség szerint a beavatkozás. A legelterjedtebb közülük a klór, amely messze a leghatékonyabb fertőtlenítő – fogalmazott műsorunkban Szabó Sándor, a Magyar Uszodatechnikai Egyesület gépészmérnöke.
A környezetre és az egészségre jelentett kockázatáról szólva a szakember kifejtette: a jól beállított klórtartalom másnapra, harmadnapra teljesen eltűnik, ha pedig kilocsoljuk a vizet, a levegővel érintkezve azonnal elpárolog, így nemhogy nem károsítja például a füvet, ellenkezőleg, jól látható: a medencék közvetlen közelében intenzíven nő a fű – hívta fel a figyelmet.
Ami veszélyes az emberre
Az emberi egészségre nem is igazán a klór van veszéllyel, ahogyan azt a legtöbben gondolnák, hanem azok a klórvegyületek, amelyeket a szerves anyagokkal képez. A szerves anyag természetes módon kerül bele a medencébe, a bőrünkről, illetve a szél és a falevelek által. Ha ezt a szervesanyag-tartalmat minimalizáljuk, akkor az irritációk és egyéb hatások is kevésbé jelentkeznek – magyarázta. Célszerű tehát olyan helyre telepíteni a medencét, ahol a környezeti hatások a lehető legkevésbé terhelik a vizet – tanácsolta, hozzátéve, minderről, továbbá a vízforgatók használatáról is érdemes szakembert kérdezni.
Nem pazarlás
A felvetésre, hogy a kerti medencék használata vízpazarlással jár, a mérnök úgy válaszolt, ezzel nem ért egyet, hiszen a medencevíz zárt rendszerben mozog, magánhasználat esetén csupán évenkénti vízcserére van szükség, később pedig a víz öntözésre is használható.
