forrás: hirado.hu
Jól halad a magyar fegyvergyártás felfuttatásának előkészítése, a kormányzat komolyan veszi az ágazat újjáélesztését, az ehhez szükséges tételek már a jövő évben elfogadott költségvetésben ott lehetnek – mondta a védelmi ipari szövetség alelnöke. Nem mindenki látja azonban értelmét új magyar puskák és pisztolyok gyártásának, de legalábbis rendkívül kockázatosnak tartja az ehhez szükséges jókora befektetést.
Reménynél már többről van szó, rövidesen kézzelfogható eredményei lehetnek a magyar fegyvergyártás megújítását célzó kormányzati munkának – nyilatkozta Szabó Endre, a Magyar Védelmiipari Szövetség elnökhelyettese. A hadiipari technológiákkal is foglalkozó Sero Engineering Kft. vezetője hangsúlyozta, jól haladnak az ágazati szereplők bevonásával zajló előkészületek, így már jövőre konkrét eredmények születhetnek.
A magyar fegyvergyártás felfuttatása kapcsán elsősorban a kézilőfegyverek – pisztolyok, géppisztolyok – hazai gyártásának beindításán van a hangsúly, főként a hazai igények kielégítésére – tette hozzá a szakmai szervezet tisztségviselője.
Füstbomba robban az RDO 3221 Komondor névre keresztelt magyar páncélozott harcjármű mellett próbaútján, Erdőkertes határában 2012. októberében. A jármű a katonai fejlesztésekkel is foglalkozó Gamma Zrt. és Respirátor Zrt., valamint más magyar cégek kooperációjában készült el különféle sugár- és vegyivédelmi felderítőknek, illetve egyéb rendvédelmi és katonai célokra (MTI/Koszticsák Szilárd)
2018-ban már tervezhetnek vele
Szabó Endre, mint mondta, nem lát hátráltató tényezőt, az ágazat hazai újjáélesztéséhez szükséges tételek várhatóan már a 2017 évben elfogadásra kerülő új költségvetésben ott lehetnek, és így hamarosan jöhetnek az új magyar fegyverek is. A fegyvergyártás magyarországi felfuttatásához megvan a hazai tudásbázis és üzemi kapacitás is. Ezeket jelenleg főként polgári célú termelésre hasznosítják, de gyorsan átállíthatók kifejezetten védelmi célú ipari tevékenységre, fejlesztésre is. Példaként említette, hogy egy finomechanikai cég fegyveralkatrészek gyártására is képes lehet, mint ahogy a polgári sugárfelderítő eszközök katonai célú változatait is elő lehet állítani. Utóbbi történt a magyar Gamma Zrt. Komondor típusú páncélozott terepjáróira épített sugárfelderítő eszközök esetében is– tette hozzá.
A szövetség elnökhelyettese szerint a fegyvergyártás beindításával fokozatosan nőhet a védelmi ipar jelenlegi 1700 fős dolgozói létszáma. Megjegyezte, hogy a nyolcvanas években még 30 ezer embert tartott el az ágazat, amely a rendszerváltás környékén kezdett el nagyon gyorsan zsugorodni.
Az utolsó gombig
A magyar hadiipar újbóli fejlesztésének szükségessége már 2010-ben hangsúlyosan felvetődött, amikor Orbán Viktor miniszterelnök arról beszélt, a hadiipar újjáépítése nem csak katonai, hanem gazdasági érdeke is Magyarországnak. Alkalmassá kell tenni a magyar vállalkozásokat arra, hogy minőségi beszállítói lehessenek a Honvédségnek. A német katona a gombjáig német „gyártmány”, és ezt szeretné látni Magyarországon is – mondta a kormányfő hat éve a honvédség állománygyűlésén.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter idén februárban közölte, hogy a tárcaközi munkabizottság dolgozik Magyarország fegyvergyártási képességének megteremtésén, mivel a fegyvergyártás hosszabb távon az ország húzóágazata lehet.
Az RDO 3221 Komondor névre keresztelt magyar páncélozott harcjármű belseje (MTI/Koszticsák Szilárd)
„Félő, hogy pénztemető lesz”
Vass Gábor szakíró, a Kaliberinfo.hu főszerkesztője nehezen tudja elképzelni, hogy a kormányzati tervek valóra válnak. Hangsúlyozta, bár nagyon örülne, ha megindulna a kézilőfegyverek gyártása Magyarországon, ám ahhoz, hogy ez sikeres legyen. hatalmas befektetés és hosszú idő szükséges, és még ez sem feltétlenül elégséges a magyar piac kicsisége és a konkurencia ereje miatt. Az alap egy valóban korszerű fegyver kifejlesztése, de ez, még ha oly’ különleges is, messze nem elég a vevők meggyőzéséhez.
A külföldi gyártók jóval előrébb járnak, nevük, bejáratott piacaik vannak, és így is hatalmas összegeket költenek reklámra, lobbizásra, kiállításokon történő szereplésekre, és természetesen fejlesztésre. Annak, aki be akar lépni a magas minőségű termékkel telített fegyverpiacra, nagyon nehéz dolga van, főleg ha a saját, esetleg biztosnak tekinthető belföldi vevői csak viszonylag kis mennyiségeket rendelnek. Márpedig, Vass Gábor szerint, az újonnan felálló magyar kézilőfegyver-gyártásnak erre kell számítania – a belügyi szervek, a katonaság és a polgári szféra sem tud annyi fegyvert megvásárolni, hogy arra tartós gyártást lehessen alapozni. Félő, hogy a rengeteg befektetés elvész, pénztemetővé válik az ágazat – mondta.
Az egyetlen magyar kézilőfegyver
Szabó Endre szerint rövid távon a hazai megrendelések is elegendőek lehetnek a hazai kézi lőfegyver gyártás fenntartására, egyébként pedig az érintett cégeknek több lábon kell állniuk, polgári célú termékeket is elő kell tudniuk állítani, ahogy erre ma is van példa.
Jelenleg egyetlen kézilőfegyver van gyártásban Magyarországon, a GM6 Hiúz (GM6 Lynx) nagy kaliberű romboló puska. A Magyar Honvédség a magyar fejlesztésű, Gepárd típusú romboló puskákat már nagyon régóta rendszerbe vonta, a feltöltés az elvárt szinten megoldott, így a Hiúz egyelőre csak exportra megy – közölte a cég vezetője. A termék piaci fogadtatásáról azt mondta, már több országba is adtak el belőle, szép eredményeik vannak, és várakozásaik szerint a befektetésük meg fog térülni.
Vass Gábor szerint azonban a Hiúz, bár jó puska, még nem ért el jelentős sikert, és kérdés, hogy sikerül-e valaha nagyobb tételeket eladni belőle.
(MTI/Balogh Zoltán)
A döntő érv
Szabó Endre döntő érvként az ellátásbiztonság, vagyis a belső független forrás fontosságát is hangsúlyozta a hazai kézilőfegyver gyártás újjá szervezésével kapcsolatban. Ennek például akkor lehet szerepe, ha egy országnak válságövezeti konfliktusban kell részt vennie, azonban külföldről a tilalmak, embargók miatt nem tud megfelelő fegyvert vásárolni. Hasonló érvek szerepelnek az iparfejlesztésről szóló Irinyi-tervben is.
A fegyvergyártás beindításán dolgozó tárcaközi munkabizottság vezetője Lepsényi István, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára egyelőre nem kívánt nyilatkozni arról, hol tart a folyamat. Az eddigi egyeztetések eredményei nem publikusak, a korábban elhangzottaknál többet most nem kívánnak elmondani – közölte az államtitkár sajtóügyekért felelős munkatársa.
