Egyre több magyar tulajdonú cég alakul Romániában, ami nem csak a jelentős gazdasági fejlődésnek köszönhető, hanem az alacsony adózásnak is.
Európa legkedvezőbb adózási rendszerével találják szembe magukat a vállalkozók Romániában, hiszen ott létezik az úgynevezett mikrovállalkozói cégforma, amibe inkadrálódva rendkívül alacsony társasági adóval kell számolniuk a cégtulajdonosoknak. Ennek természetesen megvannak a törvényi feltételei, hiszen van egy felső forgalmi határ, amit nem szabad átlépni ahhoz, hogy megőrizhessük az alacsony TAO-kulcsot, ami 1, vagy rosszabb esetben 3% lesz, ha a cég árbevétele nem haladja meg előbbi esetben a 65 ezer eurós éves árbevételt, utóbbi adókulcs esetében pedig az 500 ezer eurót, s ugyanakkor van egy főállású foglalkoztatottja is a KFT-nek.
A román vállalkozások többsége igyekszik a mikrovállalkozói státuszban maradni érthető okokból, azonban mindazon cégek amelyek meghaladják éves szinten a félmillió eurós árbevételt, azok már egy magasabb 16%-os adósávba kerülnek. Ehhez társul még az osztalékadó, melynek mértéke egységesen 8%. Ha mindezen vállalkozási adóterheket összehasonlítjuk a magyarországival, akkor azt kapjuk, hogy jelentős adóelőnnyel zár egy román cég a hazaival szemben.
A román adóhivatal így próbálja ösztönözni a vállalkozások terjedését, és különböző támogatásokat is nyújt az induló startup-oknak. Nem véletlen tehát, hogy az utóbbi időben egyre több magyarországi befektető vetette meg lábát Erdélyben, akiket nem csupán az alacsony adók vonzanak, hanem az ország gazdasági erősödésében rejlő potenciálok is. Románia piaca majdnem kétszer akkora, mint a magyar, s ez teszi igazán izgalmassá a vállalkozásindítást Romániában.
Az utóbbi időben a magyar sajtóban is egyre több beszámoló született a kedvező román adózásról, és annak versenyképes gazdaságáról, még a közösségi oldalakon is rendre szóba kerül a keleti terjeszkedés gondolata.
