A francia államfő egy újabb fontos minisztere, a belügyi tárca vezetője jelentette be távozási szándékát, egy kormánypárti parlamenti képviselő pedig azzal a felkiáltással hagyta el frakcióját, hogy Emmanuel Macronnal a „Titanicon érezte magát”.
A komoly és letagadhatatlan bajok augusztus 29-én kezdődtek az államfő számára, ezen a napon mondott le ugyanis a kormány egyik legnépszerűbb és leghitelesebbnek tartott tagja, a civil szférából érkezett Nicolas Hulot környezetvédelmi miniszter.
Az érintett közvetett módon ugyan, de azt sérelmezte, hogy bár Emmanuel Macron újfajta politizálást ígért, valójában a „régi világ folytatódik”. E lemondást követően erős negatív fordulat következett be Emmanuel Macron elnöki tevékenységének megítélésében, és a lejtmenetnekazóta sincs vége.
Bírálatok
A hét elején ugyanis a kormány egy másik fajsúlyos embere, a belügyminisztériumot irányító Gerard Collomb jelentette be egy lapinterjúban, hogy a jövő májusi európai parlamenti választásokat követően távozik posztjáról.
A hivatalos magyarázat szerint a 71 éves belügyminiszter ismét meg akarja pályázni szülővárosa, Lyon polgármesteri székét a 2020-ban sorra kerülő helyhatósági választásokon. Több elemző azonban arra emlékeztet: Gerard Collomb volt az, aki – érzékelve a kormányzati és az államfői arroganciát, illetve azok negatív következményeit – nyilvánosan nagyobb alázatra szólította fel az érintetteket.
E felhívásnak komoly súlya volt, hiszen a tapsztalt Collomb volt az első meghatározó szocialista politikus, aki nyíltan Macron mellé állt, amikor az bejelentette államfői ambícióit. Sajtóértesülések szerint figyelmeztetését Emmanuel Macron zokon vette, valójában ez állhat a belügyminiszter leendő távozásának hátterében.
A gondosan felépített államfői imázsnak az sem tett jót, hogy néhány napja egy, a Macron pártjának a színeiben megválasztott parlamenti képviselőasszony nagy dérrel-dúrral távozott a frakcióból. A parlament kulturális bizottságát irányító Frederique Dumas élesen bírálta a kormány és az államfő módszereit, úgy fogalmazva, hogy Emmanuel Macronnal a „Titanicon érezte magát”.
A politikusasszony azt vetette Macron szemére, hogy példás politizálást ígért, ehelyett haveri alapon segít pozíciókba embereket.
A sérelmek közé sorolta egyebek mellett, hogy San Franciscó-i konzullá válhatott az elnökről dicsérő hangú könyvet író Philippe Besson író, hogy azt a Richard Ferrand kormánypárti politikust választották a képviselőház elnökévé, akit korrupcióval gyanúsítanak, és természetesen Alexandre Benalla ügyét is felemlegette.
Ez utóbbi személyt amúgy szerdán hallgatta meg a szenátus, és Frederique Dumas azt is kifogásolta, hogy a Macron pártjához tartozó szenátorok bojkottálták az eseményt. A honatyák egyébként arra keresték a választ, hogy pontosan mi volt az államfőhöz pár hete még nagyon közel álló 27 éves férfi szerepe az elnöki hivatalban, illetve hogyan fordulhatott elő, hogy május 1-jén rendőri karszalagban és rohamsisakban tüntetőket bántalmazhatott.
Háttérbe szoruló intézkedések
Bár Emmanuel Macron az elmúlt napokban több, kifejezetten pozitív intézkedést is bejelentett, például az orvostanhallgatók számát évtizedek óta korlátozó, a jelenlegi vidéki orvoshiányt előidéző, úgynevezett numerus clausus eltörlését, a fenti ügyek mindezeket háttérbe szorítják.
