A Hold máig az egyetlen olyan Földön kívüli égitest, amin ember is járt, elsőként 1969-ben Neil Armstrong parancsnoksága alatt az Apollo-11 holdkomppal.
De vajon mi volt a célja a kezdetekkor és miért fontos most is a Hold kutatása? – hangzott el szombaton az M1 Világ című műsorában.
Az első űrszondás kísérletek hátterében nem tudományos, sokkal inkább politikai indok állt: a Szovjetunió és az Egyesült Államok versengése. Az Apollo-program keretében már a Hold felszínén elhelyezett műszerek segítségével következtettek az égitest belsejében uralkodó viszonyokra, a hozott kőzetmintákat, és a hőmérséklet emelkedésének okát tanulmányozták.
Az eddigi és a korszerű holdszondákkal elért új eredmények alapján ma már egy holdbázis tervén dolgoznak a szakemberek, háromdimenziós nyomtatástechnikán alapuló berendezésekkel, ottani nyersanyagokból épülnek majd a gomba alakú lakhelyek.
Az első lakosok érkezését 2030 körül várják.
Azt, hogy víz is létezik Holdon, egy 79 millió dolláros projekt segítségével, az első indiai Hold-misszióval erősítették meg 2008-ban. Most a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Kína, Japán és az Európai Űrügynökség mellett India ismét a Holdra készül.
Az indiai hordozórakéta a terv szerint július 15-én indul az égitestre, a tervezett szeptemberi landolás után pedig egy kutatórobotot is ereszt a felszínre további tanulmányozás céljából. Bár eddig csak az Amerikai Egyesült Államok szállt Holdra emberrel,
India ebben sem kíván alulmaradni a jövőben.
De vajon ilyen előrehaladott holdkutatási tudományos háttér mellett miért olyan fontos India számára az újabb holdra szállás és a saját űrállomás? Bár India miniszterelnöke, Narendra Modi hangsúlyozta, hogy szándékaik békések, és elsősorban a védelemre koncentrálnak majd, India készen áll egy esetleges űrháborúra, amire már az Egyesült Államok is elkezdte a fegyverkezést.
A címlapfotó illusztráció.
m1
