Kocsis Máté, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője szerint szigorúbb jogi eszközökkel kellene fellépni az uszító kommenteket írókkal, illetve az ilyen hozzászólásokat nem moderáló internetes oldalakkal szemben.
Baracsi Katalin az InfoRádióban elmondta: erre lehetőséget adnak az uniós szabályok, mint ahogy arra is, hogy a tagállamok felerősítsék az ellenőrző rendszerek jogosultságait.
A szlovák miniszterelnököt ért múlt szerdai merényletre, illetve a reakciókra reagálva azt mondta Kocsis Máté az InfoRádió Aréna című műsorában, hogy fel kell lépni a közösségi médiában megjelenő uszító, gyűlöletkeltő, mások megsemmisítésére irányuló kommentelőkkel és azokkal az online felületekkel szemben is, amelyek ezeket nem moderálják. A Fidesz parlamenti frakcióvezetője közölte: jó néhány, nagy olvasottságú magyar portál nem törli a különböző platformjairól a sok esetben „emberi méltóságot sértő, életellenes” kommenteket, miközben szerinte bizonyos szerkesztőségek vezetői „bele se gondolnak, hogy ezek hova vezethetnek”. Kocsis Máté úgy véli, a jogalkotás tekintetében fel kell mérni, hogyan lehetne kordában tartani az indulatokat és azt is meg kell vizsgálni, milyen következményei lehetnek vagy adott esetben milyen szankciókat lehetne kiszabni, ha a portálok nem figyelnek jobban a moderálásra.
Az InfoRádió által megkérdezett internetjogász szerint ez egy óriási vitát kiváltó kérdés, melynek nyomán egyre többen tiltják le a kommentelés lehetőségét. Baracsi Katalin elmondta: a jelenlegi jogszabályi környezet alapján
az adott portál felelős azért, hogy milyen tartalmak jelennek meg a felületén,
és ha egy kommentelő gyűlöletkeltő vagy bármilyen más bűncselekményt valósít meg, akkor adott esetben lehet helye az oldal felelősségre vonásának is.
Mint fogalmazott, a másik oldalon viszont van „egy jogi nehézség”, mert ha valaki álnév mögé bújva kommentel, akkor nem biztos, hogy könnyen be lehet őt azonosítani az IP-címe alapján. Ugyanakkor kiemelte, hogy a digitális szolgáltatásokról szóló uniós rendelet szorosabb együttműködésre kötelezi az egyes közösségi médiaplatformokat, melynek célja, hogy minél rendszerezettebb és részletesebb tartalomellenőrzés valósuljon meg. A rendelet előterjesztői azt szeretnék elérni, hogy
egy humán ellenőrzőrendszer vagy a mesterséges intelligencia segítségével még a megjelenés előtt ki lehessen szűrni az ártalmas, kifogásolt tartalmakat – megvédve ezzel a felhasználókat.
Az uniós rendelet azt is lehetővé teszi, hogy a tagállamok felerősítsék az ellenőrző rendszerek jogosultságait, amelyek az új technológiák segítségével már időben és megfelelő módon tudják majd kiszűrni az ilyen tartalmakat.
