Jóváhagyta csütörtökön az Európai Parlament plenáris ülése a testület belügyi, állampolgári, jogi és igazságügyi bizottsága (LIBE) által a dublini szabályozás reformtervezetéről októberben elfogadott tárgyalási mandátumot, s így ennek alapján kezdődhetnek majd meg az intézményközi egyeztetések, amint a tagállami kormányokat tömörítő tanács is elfogadja az álláspontját.
Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában azt mondta: a törvény, ha elfogadják, akkor gyakorlatban úgy működne, hogy egy fiatalember Bangladesből – aki életében nem járt Európában, nem dolgozott, nem tanult és nincsenek itt rokonai – partra száll Olaszországban, majd megvizsgálják, van-e kötődése valamely tagállamhoz.
Ő Németországba szeretne menni, erre felajánlanak neki négy országot. Átviszik az európai adófizetők pénzén például Bulgáriába, ahol találkozik a hatósági összekötőjével, itt elviszik egy táborba, itt azonban nem lehet őrizetbe venni, ő pedig megindul majd Németország felé. Ezzel nem is lehet mit tenni, a schengeni határon át tud szökni – mondta Kovács István.
A szabályok akkor működnek, ha a címzettje betartja, ám nem lehet betartatni – fogalmazott az igazgató.
Úgy vélte, hogy az elmúlt években maximális fordulatszámon pörgött a migrációs válság, de lassan fordul a kerék; Ausztriába sikerül megváltoztatni a politika széljárását, és például Csehországban is radikálisabb hangnemű politika jön – húzta alá Kovács István.
Forrás: hirado.hu
