II. Vilmos
II. Vilmos (1650. november 14. – 1702. március 8.) születésétől fogva orániai herceg volt. 1672-től III. Orániai Vilmos néven a Holland Köztársaság legtöbb tartományának helytartójaként uralkodott.
1689-től III. Vilmos néven Anglia és Írország, II. Vilmos néven pedig Skócia királya volt. Észak-Írország és Skócia lakói maguk között csak King Billyként emlegetik. Vilmos, aki az Orániai-Nassaui-ház tagja volt, az angol, skót és ír koronát az 1688-as dicsőséges forradalmat követően szerezte meg; ennek során nagybátyját, egyben apósát II. Jakabot megfosztották trónjától. Ebben a három országban feleségével, II. Máriával együtt uralkodott annak 1694. december 28-án bekövetkezett haláláig.
Protestáns uralkodóként Vilmos más protestáns és katolikus hatalmakkal szövetségben több háborút is vívott a katolikus XIV. Lajos francia királlyal. Sok protestáns a vallás védelmezőjeként tekintett rá, így könnyen el tudta fogadtatni magát azokkal, akik II. Jakab uralkodása idején tartottak a katolicizmus újraéledésétől. Észak-Írországban az Orániai Rend a mai napig minden évben megemlékezik Vilmos II. Jakab felett aratott győzelméről az 1690-es Boyne-i csatában. Vilmos uralkodása a Stuart-ház abszolutizmusából a Hannover-ház parlamentáris uralkodásába való átmenet kezdetét jelentette.
Vilmos apjának halálakor a tartományok megszüntették a helytartói hivatalt. Az első angol-holland háborút lezáró Westminsteri béke Oliver Cromwell nyomására egy titkos záradékkal, az Act of Seclusionnel bővült, mely megtiltotta Holland tartománynak, hogy az Orániai-házból válasszon helytartót. Az angol restaurációt követően a már nyilvánosságra került Act of Seclusiont hatályon kívül helyezték, mivel az azt aláíró Angol Köztársaság megszűnt létezni. 1660-ban Mária és Amália több tartomány rendi gyűlését is megpróbálta rávenni, hogy Vilmost válasszák jövendő helytartójuknak, de a kérésnek kezdetben egyik tartomány sem tett eleget.
II. Vilmos helytartói hatalma Holland, Zeeland, Utrecht, Gelderland és Overijssel tartományokra terjedt ki. Halála után az öt tartomány nem választott új helytartót. Az Első helytartó nélküli időszak alatt a tényleges hatalom Johan de Witt kezében volt. 1667 körül, még III. Vilmos tizennyolcadik születésnapja előtt az Orániai párt megpróbálta a hatalomba segíteni Vilmost azáltal, hogy megőrizték neki a helytartó és a főhadvezér posztját. Az Orániai-ház visszatérését megakadályozandó, de Witt egy 1577-ben, még a spanyolokkal kötött szerződésre hivatkozva azt mondta, hogy ugyanaz a személy nem lehet egyszerre Hollandia főhadvezére és egy tartomány helytartója. Ezek után Holland eltörölte a helytartói hivatalt (hamarosan a többi tartomány is így tett).
Hollandia számára 1672 -a katasztrófa éve- volt. XIV. Lajos serege Anglia (Harmadik angol-holland háború), Münster és Köln támogatásával betört az országba. A francia sereg hamar megszállta egész Hollandiát, de Holland a vízvonal mögött biztonságban volt. De Witt nem tudott békét kötni Franciaországgal, ezért megbuktatták (később ő és fivére, Cornelis de Witt a hágai csőcselék áldozatául esett). Ma a történészek szerint III. Vilmosnak is köze volt a gyilkossághoz. Az Orániai párt teljes győzelmet aratott; az 1677-es szerződést érvénytelenítették, Vilmos pedig Holland, Zeeland és Utrecht helytartója lett. Kinevezték Hollandia főhadvezérének és admirálisának is. Gelderland és Overijssel csak 1675-ben választotta helytartójává Vilmost.
Vilmos folytatta a francia és angol megszállók elleni harcot, utána pedig szövetséget kötött Spanyolországgal. Miután Michiel de Ruyter tengernagy legyőzte az angol Királyi Flottát, Vilmos 1674-ben békét kötött az angolokkal. Hogy pozícióját megerősítse, feleségül akarta venni egyik elsőfokú unokatestvérét, Máriát, Jakab York herceg (később II. Jakab néven angol király) lányát. Az esküvőt 1677. november 4-én tartották; házasságuk boldogtalan volt, gyermekük sem született. Mivel XIV. Lajos nem akart Anglia és Hollandia ellen is háborúzni, 1678-ban ő is békét kötött. Ennek ellenére Lajos újabb támadásai arra késztették Vilmost, hogy 1686-ban csatlakozzon az augsburgi ligához (egy franciaellenes szövetség, melynek a Német-római Birodalom, Svédország, Spanyolország, több német állam, később pedig Anglia is tagja volt).
Forrás: Wikipedia; Képek: Google;
Korrektúra: www.hirmagazin.eu;
Cím: Nem köthető városhoz III. Wilmos
Tel: 0036705322177
E-mail: szerkesztoseg@hirmagazin.eu
Web: www.hirmagazin.eu
