2015. 05. 20. – 06:06 forrás: hirado.hu
Időben kell cselekednie annak, aki tömegközlekedési járművön utazva megsérül, és kártérítést szeretne magának. Csak azért, mert érvényes bérlettel vagy jeggyel utazott, még nem fizet neki automatikusan a biztosító.
Hiába volt jegye, bérlete egy tömegközlekedési baleset áldozatának – például egy busz hirtelen fékezése miatt megsérült utasnak –, ha nem jelzi időben, mi történt vele, illetve nem tudja azt bizonyítani, eleshet a kártérítéstől.
A jegy kevés
Az, hogy az utas szabályszerűen vette igénybe a szolgáltatást, vagyis nem bliccelt – és így az esetek többségében automatikusan biztosítottá vált – csak az egyik feltétele annak, hogy pénzt kaphasson a sérülése vagy vagyoni kára miatt.
A járdán áll egy BKV-busz Budapesten, a Budakeszi úton 2013. december 27-én. A 22-es jelzésű busz sofőrje műszaki okok miatt leszállította az utasokat a járműről egy megállóban, majd elkezdte keresni a hibát. Ez követően eddig ismeretlen okból a busz hátrafelé megindult, kidöntötte a kerítést és egy elektromos kapcsolószekrényt. A balesetben senki sem sérült meg. MTI Fotó: Mihádák Zoltán Budapesten, a Budakeszi úton 2013. december 27-én a 22-es jelzésű busz sofőrje műszaki okok miatt leszállította az utasokat a járműről egy megállóban, majd elkezdte keresni a hibát. Ez követően eddig ismeretlen okból a busz hátrafelé megindult, kidöntötte a kerítést és egy elektromos kapcsolószekrényt. A balesetben senki sem sérült meg.
MTI Fotó: Mihádák Zoltán
Koltai Zsuzsanna ügyvéd a hirado.hu-nak elmondta, az utasnak bizonyítania kell, mikor, melyik járaton történt a baleset. Ehhez pedig jellemzően az szükséges, hogy a sofőr vagy más utas is észrevegye azt. Előfordul, hogy egy váratlan tempójú kanyarodás, gyors fékezés vagy ütközés esetén senki nem szól a jármű vezetőjének, hogy sérülés történt, aztán az áldozat csak több óra vagy nap múlva tesz bejelentést, úgy, hogy néha nem tudja az esemény pontos idejét sem.
Ilyen esetekben a közlekedési társaság biztosítója könnyen elutasíthatja a kárigényt.
A szakember példaként említette, hogy ha valaki megsérül a buszon, villamoson, és – mivel rosszul érzi magát – leszáll, majd egy idő után már az esetleg neki segítő idegenek is szétszélednek, szinte lehetetlen a bizonyítás. Különösen igaz ez a sűrűn közlekedő járatoknál, így Budapesten a 4-6-os villamosnál. Ilyen esetben majdnem lehetetlen utólag kideríteni, melyik járművön történt a baleset, illetve, hogy ki volt a sofőr.
A lélekjelenlét kifizetődő
Mint az egyik nagy jogvédelemi biztosító munkatársa, Vágány Tamás a cége honlapján megjelent cikkében fogalmaz, a lélekjelenlét megőrzése rendkívül kifizetődő lehet a kárt szenvedett utas számára. A késlekedés kapcsán példaként hozta fel, hogy egy utas a kezét és táskáját a csuklós busz hátsó ajtajával figyelmetlenül összezáró sofőrnek nem jelezte a balesetet, a szemtanúk adatait nem írta fel. Egy nappal később, amikor összeszedte magát, és bejelentést tett, már késő volt, igényét teketória nélkül elutasították bizonyítottság hiányában.
Balesetkor tehát a célravezető eljárás az, hogy az utas vagy egy utastárs azonnal szól a vezetőnek, akinek súlyosabb sérülés esetén meg kell állítania a járművet, majd ki kell hívnia a közlekedési társaság helyszínelőit, akik jegyzőkönyvet vesznek fel, valamint személyi sérülés esetén a mentőket és a rendőrséget is kötelező értesíteni.
Az egyik legutóbbi tömegközlekedési balesetben, május 18-án az egyik debreceni helyi járaton az autóbuszba szerelt utastájékoztató monitor esett egy lány fejére. A buszsofőr, amint észlelte az esetet, azonnal értesítette a mentőket, akik a könnyű sérüléseket szenvedett fiatalt kórházba vitték. Az ügyben vizsgálatot rendeltek el.
Érdemes tanúkat szerezni és kapaszkodni
Fontos, hogy addig minél több tanút sikerüljön a helyszínen marasztalni, akiknek a vallomása meghatározó lehet a kártérítési igény elbírálásakor. Ha esetleg nem sikerül a helyszínen jegyzőkönyvet felvetetni, akkor tanácsos a végállomásig a járművön maradni, és ott kérni a dokumentum elkészítését. Utóbbi még mindig jobb, mintha az utas leszáll a buszról, villamosról és csak utólag próbálja keresni az igazát – hangsúlyozta.
A jogász megjegyezte, hogy bármilyen hirtelen manőver után a vezetőnek hangszórón keresztül meg kellene kérdeznie, mindenki jól van-e az utastérben, de ezt általában nem teszik meg.
Az ügyvéd elmondta, a biztosítási kárigény elbírálásakor vizsgálhatják még, hogy az igénylő betartotta-e az utazás szabályait, például kapaszkodott-e, ám tapasztalatai szerint ennek ellenkezőjét nem igen lehet bizonyítani.
A sofőrök gyakran hárítanak
Koltai Zsuzsanna arról is beszélt, ha megvan, mikor, hol, milyen baleset történt, a sofőrök általában igyekeznek kibújni a felelősség alól. Arra hivatkoznak, hogy más közlekedők hibájából történt a sérülés, vagyoni kár. Az ügyvéd megemlítette, hogy néhány éve egy fővárosi autóbusz járaton utazó anya és kisgyermeke sérült meg. A jármű hirtelen fékezésekor a babakocsi felborult, a gyermek kiesett belőle, és az ülések közé szorult. Az autóbuszvezető azt állította, az út mentén parkoló autók közül egy tíz év körüli gyermek szaladt ki, ezért kényszerült fékezésre. Az édesanya és több más utas azonban határozottan azt állította, hogy a sofőr előtte is többször veszélyesen vezetett, indokolatlanul nagyokat fékezett.
A hirado.hu-nak nyilatkozó jogász hangsúlyozta, kártérítés az utasnak akkor is jár, ha a közlekedési társaság dolgozója, és akkor is, ha egy másik járművezető volt a hibás, a különbség annyi, hogy más viseli a terhet.
Jók az esélyek
Kolta Zsuzsanna hozzátette, praxisa azt mutatja, tömegközlekedési baleset után a sérült utasoknak érdemes belekezdenie a kártérítési eljárásba, mert az esetek 80 százalékában az sikerrel zárul számukra. Az ügyfeleik által kapott kártérítések összege 100 ezertől 30 millióig terjedt, aminek oka, hogy nagyon változó a sérülések, anyagi károk mértéke, van akinek az ujja törik el, más azonban kerekesszékbe kényszerül egy életre.
A tömegközlekedési járműveken történő balesetek kapcsán részletesebb jogi tájékoztató többek közt itt érhető el.
