Elsősorban öntözőrendszernek épült a szocializmusban. Aztán talán még maguk a mérnökök is meghökkentek, hogy véletlenül, milyen csodát alkottak. Kezdetben a neve sem volt túl romantikus: Kiskörei Víztározó.
Hangulatának jobban megfelelő nevet csak később kapott Magyarország második legnagyobb tava, a Tisza-tó – hangzott el az Itthon vagy! magazinműsorban.
A tó a téli alacsonyabb szintje után tavasszal nyeri el mélységét. A feltöltő zsilipek ilyenkor nyitva állnak, a Tiszáról ezeken keresztül csónakkal akadálytalanul becsoroghatunk a Tisza-tóra, ahol nem csak a vízszint változik időről időre.
Kücsön Gyula, a sarudi élményfalu munkatársa elmondta: a 127 négyzetkilométeres terület gyakorlatilag most egy ökológiai központ. A Tisza-tó egy örökké változó és örökké együtt mozgó egysége a természetnek – fogalmazott. Hozzátette: a növények hol megszállnak területeket, hol elpusztulnak, a part hol feltöltődik, hol elmosódik.
A sarui kikötőt és környékét benőtte a nád. Ahol megnő a vízfelület, az elemeket is élénkebben lehet megtapasztalni. A gyékény, a sás lélegzetelállító vízi sikátorokat vagy éppen sajátos lagúnákat hoz létre. Ilyen például a tó keleti felén található Óhalászi Holt-Tisza, amelyhez keskeny vízi csapás vezet.
A Tisza-tó egyik különlegessége, az Óhalászi-sziget, ahol még a 19. században is kis halászközösség élt. A földdarab árterületként ki volt szolgáltatva a szeszélyes folyónak, ami olykor drámai események rendezője volt. Az Óhalászi-sziget a Tisza-tó egyik utolsó vízi faluja, amit 1876-ban elmosott az árvíz. A Tisza előretörésében két ember életét veszítette, és több mint kétszáz állat pusztult el – mondta Kücsön Gyula.
A szigeten most egy kilátó és egy kőkereszt áll. A szóbeszéd szerint valahol az akácos sűrűjében lapul még egy korabeli vadászház, pontosabban, ami még megmaradt belőle. Óhalász egykori lakói a közeli Újlőrincfalván találták meg a nyugalmat és az újrakezdés lehetőségét.
Elfoglalják a területet a hódok
Az első számú sarudi hódvárat a környék hódjai építették. A kisebb hódok 10-12-15 kilósak, a nagyobbak akár 30-40 kilósra is megnőnek. Számukra megfelelő magasságban körberágják a fákat, mérnöki pontossággal kiszámítják, hogy hova essen a rönk, és elkészítik a várukat – fogalmazott Gál János, a sarudi Tündérrózsa Hajókikötő tulajdonosa.
Az őshonos hódlakosságot felmenőink levadászták, és a 20. századra egy sem maradt belőlük. 2005-ben telepítették be őket, azóta a szakértők és a szemtanúk szerint alaposan elszaporodtak.
Lüktet az élet
A Tisza-tó minden négyzetméterén lüktet az élet. Különleges növények, rovarok, halak, madarak élnek itt paradicsomi bőségben. Mindössze néhány évtized alatt olyan egyedülálló ökoszisztéma jött létre a Tisza-tónál, hogy a terület felkerült az ENSZ által létrehozott, a kiemelkedő értékek megóvásárért tevékenykedő szervezet, az UNESCO világörökségi listájára is. A dolog iróniája, hogy a Tisza-tó tervezőinek ilyen szándékai nem is voltak.
Fejes Lőrinc, a kiskörei vízlépcső szakaszmérnöke elmondta: a vízlépcsőt a 60-as évek közepén tervezték, majd 1967-ben kezdődött meg az építkezés. A kiemelt nagy beruházást akkor a kiskörei vízlépcső és öntözőrendszerének létesítésének nevezték. A második szempont volt a hajózás biztosítása a kiskörei vízlépcső fölötti 120 kilométeres folyószakaszon, ugyanakkor a víznek a helyzeti energiáját kihasználva gondoltak a villamosenergia-termelésre.
Így jött létre egy négyturbinás erőműegység, ami körülbelül egy Szolnok nagyságú város lakosságának összfogyasztását biztosítja.
Zavartalan az uszonyosok közlekedése
Magyarország második legnagyobb tava 45 évvel ezelőtt született. A víz elöntötte a szántókat, legelőket, a magaslatokból szigetek lettek. Ahol korábban erdők voltak, ott a mai napig látszanak a kivágott fák tuskói. A természet pedig lecsapott a területre, és pillanatok alatt benépesítette azt.
A Tisza-tó és a Tisza folyó között ma egy leleményes vízi út, az úgynevezett hallépcső gondoskodik arról, hogy az uszonyosok zavartalanul közlekedhessenek a folyó, illetve az állóvíz között. Közel másfél kilométeres szakaszon apró kis vízeséseken keresztül haladhatnak. A tó bejáratánál elhelyezett kémlelő ablaknál látható, hogy igen nagy az érdeklődés a Tisza-tó iránt, hiszen rengeteg halat csodálhatunk meg itt.
Amennyiben a Tisza-tó szinte valamennyi halfajtáját szemügyre szeretnénk venni, érdemes meglátogatni a Tisza-tavi Ökocentrum látványos akváriumait.
Kóródy Olivér, az ökocentrum szakmai vezetője elmondta: Európa legnagyobb édesvízi akváriumrendszere a Tisza-tónál található, ahol egymillió liter vízben mutatják be az Európában és Magyarországon honos és egykoron élt halfajokat. Egy-egy bemutató során csaknem ötven halfajt mutatnak be.
A víz alatti világot tematika szerint lehet megnézni. A kiállítás az egy patakparton kezdődik, ahol a patakban élő védett halfajokat lehet megtekinteni, és ahogy a bemutató mentén haladunk, egyre mélyül a víz, míg a végén elérünk a legnagyobb medencéhez, ahol már az óriás tokhalakat csodálhatjuk meg.
Az apró keszegektől, a nagyobb kárászokon át eljutunk a termetesebb ragadozókig, a csoportokba verődő csőtestű csukáig, illetve a hazai vizek királyáig, a hosszú bajszával a vízfenéken garázdálkodó harcsáig, Magyarország legnagyobb haláig. De volt idő, amikor a harcsák csak másodhegedűsök voltak az óriási tokok mellett.
A tokhalak őskori teremtények, a dinoszauruszok kortársai. Kétszázmillió éves létezésüknek Magyarországon a Vaskapu erőmű vetett véget. A tengerek és folyók között vándorló életet élő óriások az eléjük tornyosuló akadály miatt lassan kivesztek a hazai vizekből.
A víz felett is van élet
Kiss János, ügyvezető igazgató elmondta: a park területén törekednek arra, hogy bemutassanak olyan állatfajtákat, amelyek a Kárpát-medencében vagy Magyarországon jellemzőek. A madarak szabadon élnek – fogalmazott az ügyvezető igazgató. A Tisza-tó titkainak feltárásához nem mindenhol van szükség vízi járműre. A poroszlói Szabics-kikötőből induló Tiszavirág Ártéri Sétaút szárazon vezet. A két kilométeres csapás a Tisza árterén kacskaringózik, és egyedülálló élővilággal, hangulattal dicsekedhet. A mesterséges csatorna nem is olyan régen összekötő út volt a folyó és a tó között: a csónakokat sólyával emelték át.
Varga László túravezető elmondta: a különböző víznövények mellett, mint a tündérrózsa, tündérfátyol, megtalálhatók olyan érdekességek is, mint a Magyarországon egyedülálló húsevő növény, a rence, az ágas békabuzogány és egyéb érdekes fajok is.
A csatornát már nem használják közlekedésre, a különleges fajok háborítatlanul élhetnek itt. Az ártéri út egy darabig pontosan mellette vezet, majd sűrű erdőben találhatjuk magunkat vörös és fekete nyárfák sora között. A kevésbé buja helyeken kilátóból szemlélhetők a Tisza-tó mesebeli részei: a Borzanat, a Porong vagy a Gaznyilas.
A tanösvényen 4-5 különböző mesterséget is bemutatnak. A tanösvény egy belső kis tónál ér véget.
A világ legnagyobb kérészfaja
A tiszavirág egy kérészfaj, méghozzá a világ legnagyobb kérészfaja, 10-12 centiméteresre nőnek meg. Azt azonban, hogy miért kérészéletű a kérész, és miért tiszavirág életű a tiszavirág, azt sokan nem tudják – mondta Kiss Ferenc túravezető.
Elmondta: tulajdonképpen két óra hosszát él csak szárnyas rovarként, és azért mert nem táplálkozik. Nincs is mivel, ugyanis nincs szája. A repülés közben elhasznált energiát nem tudja pótolni, tulajdonképpen éhen hal. Hogy miért lett növényneve az állatnak, a túravezető elmondta: az öreg halászok azt mondták, hogy amikor nyár elején milliónyi kis kérész borítja be a vízfelszínt naplementekor, olyan, mintha sok apró, pici virág lenne a vízen. Innen ered a tiszavirág név – mondta Kiss Ferenc.
MTI fotó: Czeglédi Zsolt
Tiszavirágok (Polingenia longicauda) a Tisza tiszacsegei szakaszán 2018. június 10-én. A tiszavirág és a vele rokon fajok az ipari forradalom elõtt még egész Európában elõfordultak, a szennyezések miatt azonban ma már csak a Tiszán és mellékfolyóin figyelhetõk meg. A faj védett, állományát a vízszennyezés mellett veszélyezteti a folyómeder kikövezése is.
MTI Fotó: Czeglédi Zsolt
A vízimadarak játszótere
A Tisza-tó a vízimadarak lakótelepe, játszótere, vadászterülete és kalandparkja egyben. Az itt fészkelő vagy csak átvonuló vízimadár-élőhelyek a kutatók, a természetbúvárok és a fotósok százait vonzzák évről évre. Kilátókból, de akár a partról is megleshetjük őket.
Konyhás István, a Hortobágyi Madárpark Madárkórház Alapítvány igazgatóhelyettese elmondta: a Tisza-tó leggyakoribb madara a búbos vöcsök. Érdekessége, hogy fészkét az úszó vízi növényzetre építi, illetve a fiókáit van, hogy a hátán hordja.
Gyakoriak még a gémek, kócsagok és akad itt kormorán is, más néven kárókatona. Utóbbi érdekessége, hogy nem vízen, hanem szárazon, ágakon lazít két vadászat között.
Egyes madarak az egész telet a tavon töltik, de szerencsére közel a segítség, a hortobágyi madárkórház. Évente 1000-1200 madár érkezik a madárkórházba. A súlyosan sérült madarak ambuláns kezelésben részesülnek a műtőben, ahol a legmodernebb orvosi módszereket is bevetik, hogy a sérült állatok újra repülni tudjanak.
A kórház leggyakoribb vendégei a Magyarországon legsűrűbben előforduló ragadozó madarak, az egerészölyvek, valamint a gólyák. Sok madár balesetben vagy villanyvezetéknek repülve, áramütéstől sérül meg. Az orvosi beavatkozás után zárt röptetőben erősödnek.
Forrás: M1
