A hatvanas évek közepén a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium vezetése a múlt szakmai emlékei megmentésének fontosságát átérezve kiadta irányelveit az ágazat ipari emlékeinek gyűjtésére. Az irányelvek alapján az Állatforgalmi és Húsipari Tröszt vezetése 1969-ben megbízta az Országos Húsipari Kutatóintézetet a húsipar még fellelhető emlékeinek összegyűjtésével és az összegyűjtött anyag ipartörténeti gyűjtemény formájában történő bemutatásával. A jelentős mennyiségben összegyűlt tárgyi emlékek kiállításához az intézet területén található volt Budapesti Húsipari Vállalat mosoda épületét jelölték ki.
A kiállítás bemutatható állapotba 1974-ben került. Ekkor, mint ipartörténeti gyűjtemény működött: kialakításához jelentős segítséget nyújtottak a Mezőgazdasági Múzeum szakemberei is. 1976. január 1-től azonban már múzeumként szolgálja az ipartörténet ügyét a Művelődésügyi Minisztérium 1975. december 31-i keltezésű „Működési engedélye” alapján.
Az Európai Húsipari Kutatók 25. jubileumi konferenciáját 1979-ben az intézet rendezte. Ez az alkalom lehetőséget adott a kiállítás továbbfejlesztésére. Így a konferenciát megelőző 1978-as évben a kiállítás új formát öltött.
Ezután eltelt tíz év változás nélkül. Az intézetben elkezdődött felújítási munkák keretében, az húsipar vállalataitól kapott pénzügyi segítséggel 1988-ban elkezdődött a múzeum felújítása. Elkészültek a tervek, majd 1989-ben nekiláttak a műszaki kivitelezésnek. A munkálatok befejezte után, 1990-ben megkezdődött az új kiállítás kialakítása, amely az év októberének közepére bemutatható állapotba került.
A húsipar története a Kárpát-medencében
A kiállítás közel százötven négyzetméteren, két teremben, a honfoglalástól a legújabb korig ad tájékoztatást a húsosmesterség mibenlétéről és történetéről.
A múzeumba lépő látogató Európa térképével találja szembe magát, amely a középkori szarvasmarha-export irányait és terjedelmét mutatja be, majd megismerheti a közelmúltig honos vágóállat-fajtákat – tablók segítségével.
A rövid áttekintés után a vitrinek a hús összetételét és hússzéki bontását mutatják be, valamint összefoglalják a húsmívesség történetét a honfoglalás előtti és utáni század időszakából. A kiállítás nem mulasztja el a XIV. században már teljesen kialakult mészáros céhes szervezet működését ismertetni, egészen annak 1372. évi megszűnéséig. A mészáros Céhnek meghatározó szerepe volt a húsmívesség szabályozott működésének kialakításában. Nemcsak a vágási higiénére, de a húsértékesítés minőségére is szigorúan felügyelt, biztosította a megfelelő szakmai képzést is.
A céhek megszűnte után, 1872-ben, megalakult a Mészáros Ipartársulat, ami később, 1886-ban lpartestüIetté vált. Az ipartestületek egészen az államosításig a szakma érdekképviseleti szervei voltak.
A húsmívesség történetének ismeretéhez hozzátartoznak a mesterség kéziszerszámainak, a vágás egyes eszközeinek, s azok fejlődésének bemutatása, valamint a különböző vágóhíd-típusok illusztrálása. Nem maradhat ki a századvégi húskereskedelem és a híres hentesmesterek élettörténetének felelevenítése sem. Majd továbbhaladva a szárazáru-gyártással, az államosítás időszakával, valamint a korszerű húsiparral ismerkedhetünk meg.
Végül – az első terem befejező szakaszában – az Állatorvosi Higiéniai Szolgálat és a húsipar kapcsolatába, az Országos Húspari Kutatóintézet kutatási-dokumentációs tevékenységébe, valamint a húsipari szakirodalomba nyerünk betekintést – a múlt század második felétől.
A második teremben két, Európában egyedülálló gépet, egy XIX. század közepéről származó kuttert és egy Heikena 50-es szalámipaszta aprító gépet, valamint a lacikonyhát és az 1870-es évekből származó hentesüzletet és egy ötkéses ringát állítottunk ki.
A múzeum melletti szabad téren a jelen század első harmadáig működött különféle húsfeldolgozó gépet és berendezést mutatunk be. Itt tekinthető meg még a kétszintes sertésszállító vasúti vagon is.
Cím: IX ker.Gubacsi út 6/b
Tel: +36 (1) 215-7350
E-mail: [email protected]
Web: www.museum.hu
