Három nő, egy tíz éves lány és egy csecsemő holttestét találták meg ötvenhat évvel ezelőtt ezen a napon Mezőtúron.
A baltával elkövetett mészárlással az egyik áldozat férjét, Burai Árpádot vádolták, és miután kimondták a halálos ítéletet, a férfit 1968-ban kivégezték. Az ügyet feldolgozó dr. Draskovits Dénes maga is ismerte a helyiek által csak Tibinek hívott férfit, akiről tudták, hogy hatalmas ereje van, illetve, hogy rettenetesen agresszív.
A helyiek később tudták meg, hogy a bűntett napokkal korábban, szeptember 13-án történt. Mivel abban az időszakban nagyon meleg volt, a vérben úszó épületet és a széttrancsírozott holttesteket ellepték a döglegyek. A helyszínelők pedig ezért viselték nehezen a látvány mellett azt az ordenáré bűzt is, ami a házban fogadta őket.
– Aztán amíg ott várakoztunk a háznál, megjelent az egyik áldozat, N. Edit férje, Burai Árpád, akit Mezőtúron mindenki Tibiként ismert, úgy csinált, mintha eljött volna megnézni, hogy mi is történt – folytatta dr. Draskovics Dénes. – Az egyik rendőr odaszólt neki, hogy menjen be a rendőrségre, mert valószínűleg ki fogják hallgatni. „Tibi” megrántotta a vállát és elment. Csakhogy máshová, a féltestvéréhez, akinek elmondta, hogy agyonütötték az asszonyt, és magyarázkodni kezdett, mondván, az ő lelkiismerete tiszta. Innen kísérték el aztán Tibit a rendőrök.
Hülyének tetette magát a férj
Dr. Draskovits Dénes megjegyezte, hogy gyorsan terjedtek a hírek, és másnap már tudták, hogy kiket öltek meg, mert a Szolnok megyei Néplap is cikket közölt a borzalmas gyilkosságról, és a Szabad Európa Rádió is foglalkozott az üggyel, amelyet végig hatalmas érdeklődés kísért a sajtó részéről is. – Nem csoda, hiszen ez nagyon nagy hír volt akkoriban, és a helyiek fel voltak háborodva, a közhangulat forrongott. Mindenki meg volt győződve, hogy csak a Tibor végezhetett az áldozatokkal. Ismerték ugyanis a brutalitását, tudták, hogy milyen nagy ereje van.
Az analfabéta férfi állandóan verekedett, és az egyik haverjával mindig megvívtak a kocsmában úgy, hogy a berendezést is szétverték, amiért meg is büntették őket. Egyébként, mint dr. Draskovits Dénes a könyvében is megírta, Burai tizenhatszor volt büntetve és összesen tíz évet ült. A börtönben pedig megtette azt is, hogy kikopogott az őrnek, és amikor az a kémlelőnyíláson benézett, Burai egy fapálcával szemen szúrta. „Tibi” bokszolt is, de miután az egyik mérkőzésén kiütötte a bírót is, eltiltották őt a további versenyzéstől. Előfordult, hogy megkérték, emeljen meg egy Fiat Topolinót a kerékcsere idejére, és simán megcsinálta.
És még egy elefántot is elkötött, amiről a Békés Megyei Népújság cikket is közölt, amit az Élet elleni bűncselekmények Facebook-oldal is idézett már. „A legagyafúrtabb fegyvertényeinek egyike, hogy évekkel ezelőtt, amikor már az egész családdal összeveszett, elrohant, hogy: még hallani fogtok rólam, majd meglátjátok ki vagyok – ordítással, s az esti órákban visszatért egy elefánttal (!), amelyet a városban vendégszereplő cirkusztól lopott (!) el, hogy azzal tapostatja szét az egész rohadt cigánypereputtyot… Szerencsére a jámbor jószág nem fért be a kapun, – s a rendőrök is a nyomában voltak!”
– Tudták az emberek azt is, hogy „Tibi” felesége örömlány volt, aki azért ment bele a házasságba, hogy ne közveszélyes munkakerülőként tartsák számon, ha háztartásbeliként. N. Editet egyébként nyolc hónapos terhesen Feri barátommal az előző év őszén az árokból szedtük ki – mondta dr. Draskovits Dénes. – Hogy meg ne fagyjon, hazavittük az albérletébe. Megjegyzem, hogy Editet hasonlóan az előző nejéhez, Burai „Tibi” rendszeresen nagyon súlyosan bántalmazta. Amikor egy nap a munkából hazaérve az asszonyt két férfival kapta rajta az albérletükben, annyira megverte, hogy a nő kórházba került.
Dr. Draskovics Dénes elmondása szerint a nő ezek után már nem akart a férjével élni, és miután a kórházból hazaengedték, összepakolta a holmiját, és a gyerekével együtt F. Sándornéhoz menekült, aki egy másik asszonyt, N. Istvánnét is befogadott annak tíz éves lányával együtt. Edit az elköltözésekor egy levelet hagyott hátra, amelyben megírta, hogy válni akar. Amikor az asszony sorait felolvasták Burainak, a férfi válaszlevelet íratott neki, mely szerint nem érdekli, ha a felesége idős férfiakkal akarja tölteni az idejét.
– Ezután azonban a dühös és ittas Burai elment F. Sándornéhoz, ahol az asszonyokat a lánnyal együtt a konyhában találta. Majd amikor észrevette a falhoz támasztott baltát, felkapta azt és agyonverte a feleségét, F. Sándornét, N. Istvánnét és N. Ilonát. Összesen mintegy 34-szer sújtott le áldozataira a fejszével. A szobában fekvő csecsemőt pedig egyszerűen a földhöz vágta. „Tibi” elvitte a helyszínről a neje kitöltetlen lottó szelvényét, illetve Edit szép cigaretta tárcáját is. Azt egyébként a munkásruhája alatt lévő ingnek a zsebéből vette ki a rokon előtt, amit az a rendőröknek el is mondott.
Tagadás és közvetett bizonyítékok láncolata
– Burai Árpád soha nem vallotta be a gyilkosságot, de közvetett bizonyítékok sora szólt ellene – mondta dr. Draskovics Dénes. – Ezek között volt a gyilkosság helyszínén megtalált bicskája és a fésűje is. Az utóbbit Burai a bajusza igazgatásához használta, és amit mindig a nadrágja farzsebében hordott. Ellene szólt az is, hogy a rokonhoz úgy ment át, hogy két réteg ruha volt rajta, mivel a véres ruhájára rávette a munkás öltözetét, ami miatt erősen izzadt, és ezt meg is jegyezték. Illetve, hogy a gyilkosság után pár nappal öngyilkos akart lenni. A féltestvérééknél a padláson akasztotta fel magát. Ám a kötél nem bírta el, és teste a mennyezetet átszakítva lezuhant. A kötél nyomait rokonok látták is Burai nyakán.
Dr. Draskovits Dénes a könyvében is részletezte, hogy a bizonyítékok számát növelte a bíróság szemében, hogy Burai „Tibi” feleségének a holttestét lemeztelenítve találták, mivel a férfi az előző nejével is ezt tette, miután eszméletlenre verte. Ráadásul a férfi már szeptember 13-án azt mondta, hogy a felesége a gyerekkel elköltözött, de F. Sándornénál nem kereste a nőt. A helyszínelők csak több óra után tudták az áldozatokat beazonosítani, ám Burai már kora délután azt mondta a féltestvérének, hogy agyonütötték az asszonyt. Burai három vallomásában három változatot mondott el azzal kapcsolatban, hogy hol töltötte a szeptember 13-án és 14-én az éjszakát.
– Nem tudtak viszont vérnyomokat kinyerni abból az ingből, amibe a gyilkosság után a baltát becsavarta, mert a csomag több napig feküdt a kút fenekén, ahová a férfi bedobta, hogy megszabaduljon tőle. Sőt a cipőjén sem találtak vérnyomot, mert azt Burai Árpád alaposan kipucolta. Nehezítette a nyomozást egyébként az is, hogy olyan férfi ruhadarabokat is találtak a helyszínen, mint például egy fürdő nadrág, amiről nem tudták megállapítani, hogy kié lehet. Ebből arra következtettek, hogy N. Edit F. Sándorné házában is fogadhatott férfiakat.
Az ing azonban fontos bizonyíték lett. Mint az anno a Tükör magazinban megjelent, a nylon ingen találtak egy cigaretta csikk által kiégetett lyukat. Ez méretben és helyileg megegyezett azzal a folttal, amit Burai esküvői fotóján, az akkor viselt ingen észrevettek.
Látható az egyezés / Fotó: Tükör – Arcanum
A szuperférfiasság miatt felmerült kérdés
– Amikor Burai halálos ítéletet 1968 tavaszán kimondták, a férfi agresszívvá vált és tombolni kezdett. Szétverte a zárka mosdóját és kitépte a vízvezetékcsövet a falból. A helyeik számára viszont elégétel volt a halálos ítélet kimondása és végrehajtása – közölte dr. Draskovits Dénes. Egyben megemlítette, hogy az ügyben felmerült, hogy a férfi halálra ítélhető-e.
– Burai volt ugyanis hazánkban az első olyan bűnöző, akin genetikai-, pontosabban kromoszóma vizsgálatot végeztek. Megállapították, hogy Burai Árpádnak a normálisnak tartott 46 kromoszómánál eggyel több, vagyis 47 volt. A plusz genetikai részecske a férfiasságért felelős Y kromoszóma volt, tehát Burai szex kromoszómája „XYY”-ként nézett ki.
Ennek jellegzetességeit 1965-ben külföldi kutatók így foglalták össze: agresszív bűnözői karakter, 180 centiméter feletti magasság és értelmi visszamaradottság. Így, ha nem lehet felelősségre vonni a pszichiátriai betegségben szenvedőket, akkor a dupla Y kromoszómások büntethetőek-e – vetette fel a beszélgetéskor és a könyvében is dr. Draskovits Dénes. Burai Árpádot mindenesetre 1968. szeptember 14-én felakasztották.
blikk
Nyitókép: Burai Árpád a tárgyaláson / Fotó: Tükör – Arcanum
