Hollókői vár

2014-09-16

A Cserhát keleti részén fekvő – a Világörökség részévé nyilvánított és tömegek által látogatott – Hollókő községtől nyugatra alig negyedórai járásra emelkedő vár az 1241-42-es tatárjárás után épült. IV. Béla király – felismerve, hogy a kőből készült erődítmények kellő védelmet nyújtanak a lovas mongol csapatok várt újabb támadása ellen, – szorgalmazta, hogy a földbirtokosok emeljenek várakat. Ennek megfelelően a vidéket uraló Kacsics nemzetség is építkezni kezdett, így egy 1264-ben keltezett oklevél Hollókőt már fennálló várként említi.
Cserhát hegyei között, az UNESCO által a Világörökség részének nyilvánított Ó-falutól alig néhány lépésre magasodik egy sziklaszirten Hollókő vára. Az erődítményt minden évszakban a kirándulók serege rohamozza meg.

Egykori oklevélből ismeretes, hogy a Kacsics nemzetség létesítette korai épületeit, köztük az ötszögletes, vaskos öregtornyot. A legenda szerint Kacsics András elrabolta szomszédja asszonyát és várában fogva tartotta. A hölgy dajkája azonban – aki boszorkány volt – rávette az ördögöt, hogy segítsen kiszabadítani. Az ördög fiai hollóvá változtak, és a várat kövenként lebontották, így az asszony kiszabadult. A hollók azonban a magukkal vitt köveket a Szár-hegyen újra lerakták, felépítvén mai helyén Hollókő várát

A XIV. század elején kénytelenek meghódolni Csák Máté tartományúr előtt, kitől Anjou Károly király serege vette vissza. A következő évtizedekben a Szécsényi család mondhatta a magáénak. Bár földesurai igyekeztek kiépíteni védőműveit, de a XVI. századra már katonai szempontból elavult.
Az eredetileg egy öregtoronyból és az azt körülvevő falból álló erődítmény az idők folyamán az alsóvárral bővült. A két várrészt egy falszoros kötötte össze, a kaputornyot pedig az előtte megásott farkasverem is védte.
A védművek azonban nem voltak alkalmasak arra, hogy ágyúkkal végrehajtott ostrom ellen komoly ellenállást fejthessen ki. A török hódítás közeledtével – ennek ellenére – Hollókő is a végvárrendszer részévé vált.

A vár őrsége igyekezett megakadályozni a török portyákat, illetve hasonló vállalkozásokat indítani. A mindkét fél által gyakran alkalmazott harcmodor sok összecsapással, párviadallal járt. Tinódi Lantos Sebestyén a vitézi tettek között megörökítette Kapitán György hollókői és Hubiár aga szandavári parancsnok párviadalát. (1550) A török kiűzése után feleslegessé vált erődítményt a császári katonaság részben megrongálta, majd a helybeli lakosság hordta el köveit. Pusztulását az 1960-as évektől kezdődő helyreállítás akadályozta meg, hogy napjainkban Vármúzeum működhessen viharvert falai között.
Közelében lezajlott bajvívás döntetlenül végződött.